Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

A Külügyminisztérium problémájáról

2020. január 27. - fovarosi.blog.hu

A budavári önkormányzat aulájában vitafórumot tartottak a Dísz tér 2. tervezett beépítése kapcsán. Újjáépüljön az egy ideig a Külügyminisztériumnak otthont adó, a második világháborúban elpusztult épület, vagy ne? Mi legyen a telek sorsa?

kulugyminiszterium-regi01.jpg

1. Külügyminisztérium a Várban

1848 egyik vívmánya volt az önálló magyar külügy megalapítása. A forradalom és szabadságharc elbukása után ez is elveszett, de a Kiegyezést követően közös osztrák-magyar testület alakulhatott. Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullását követően adódott újra lehetőség a külügyek önálló szervezésére. 1920-ban (egészen pontosan: 1920. április 1-től), a proletárdiktatúra bukása után költözött a Külügyminisztérium ideiglenes várbéli helyéről a Dísz térre. Mégpedig abba az épületbe, amely Hültl Dezső és Hauszmann Alajos tervei alapján épült fel a Dísz tér 1-2. alatti telken, eredetileg a Magyar Vöröskereszt számára, Havel Lipót építőmester kivitelezésében.

"Számos olyan elemet, megoldást találhatunk az elpusztult épület eredeti tervein, illetve az archív felvételeken, amelyeket Hültl Dezső későbbi házain is előszeretettel alkalmazott, ilyenek a több szintet összekötő pilaszterek, lizéniák, a tetőfelépítmények, az öntöttvas-acél loggia az udvarban és egyes díszítőelemek. Az első és második emeleteket átfogó lizénák négy, függőleges irányú bemélyedése, "kannelúratöredéke" és az ezek felett látható koszorúmotívum például az egykori Pajor Szanatórium épületével és a kransznahorkaváraljai Andrássy-képtárral hozható összefüggésbe." (Karácsony Rita: Hültl Dezső (1870-1945) - Az első építészdoktor. In: Szerk: Rozsnyai József: Építőművészek a historizmustól a modernizmusig. Terc, 2018.)

A telken korábban három kis lakóház állt (a Heichele, a Bikkessy és az Ignatovits-ház), ezeket vette meg 1900-ban a Magyar Vöröskereszt, akkori nevén a Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egylete. De a palota már újkorában túl nagynak bizonyult számukra, ezért az épület egy részét kiadták a Horvát- Szlavón- Dalmát Minisztériumnak.

Az épületet hamarosan ki is bővítették: 1922-ben a tetőteret építették be, majd az 1930-as években a pincéjét bővítették ki. 2-3 autó számára elegendő garázs és egy 160 fős óvóhely is létesült az épület alatt. A pincéből induló folyosók összeköttetést adtak a miniszterelnöki palotaként funkcionáló Sándor-palotával és a Váralagút feletti-melletti Horthy-féle kormányóvóhellyel is. A másik irányban a Pénzügyminisztérium épülete felé is volt föld alatti összeköttetés, még egy kis vasúti pályát is építettek bele az iratok titkos mozgatásához.

kulugyminiszterium-1943korul-diszter-fortepan_hu-105685.jpg

1943 körül. (fortepan.hu, 105685, orig: Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich / Agnes Hirschi / Carl Lutz felvétele)

Aztán jött 1944-45, a front elérte Budapestet, majd a Budai Várat is. Az épületet súlyos találatok érték.

kulugyminiszterium-1945korul-fortepan_hu-96585.jpg

1945 körül. (fortepan.hu, 96585, adományozó: Schermann Ákos)

Bár újjá is építhették volna, 1946-48 között inkább lebontották a romokat is - a földszinti falakat a telek kerítéseként "újrahasznosítva". Az üres telket az Egyesült Államok nagykövetsége számára ajánlották fel, ők azonban - bár megvették a telket -, mégsem vágtak bele semmilyen építkezésbe. Így sokáig üresen maradt a telek, ennek köszönhetően egészen nagyra nőtt fák is vannak rajta. A hetvenes évektől a szomszédos Batthyány-palotában működő óvoda kertjeként használták a telek egy részét. A rendszerváltás környékén aztán a turizmus szolgálatába állították a területet. Körülbelül akkora sikerrel, mint ahogy a tévépiacon működött a Budapest TV. Színvonalas programok helyett egy turistacsapda, mű-népiesch szuvenyíreket áruló bazár alakult itt ki, amíg néhány éve fel nem számolták. A kormány 2019 elején jelentette be, hogy a telken az eredetit másoló homlokzattal, de modern belső terekkel újjá kívánja építeni, és irodaházként hasznosítani az egykori palotát.

2. A vitaest

2020. január 23-án az I. kerületi önkormányzat vitafórumot rendezett a tervezett újjáépítés nyílt megvitatására, amelyen magam is részt vettem, és amelyről az Origo is beszámolt. A polgármester asszony szerint "mint cseppben a tenger", úgy mutatja ez az ügy a kormányzati építkezési szándékok és a kerület lakói érdekeinek viszonyát. Az új irodaház a hatályos kerületi építési szabályzathoz képest mintegy másfél méterrel lenne magasabb. A 2018. évi XLIX. törvény szerint a terület állami Vagyonkezelőhöz került 2019 elejétől. Kiemelt kormányberuházásként nem kell örökségvédelmi engedély, nem kötelező környezetvédelmi szempontokat figyelembe venni, nem kell az érintett szakmai, illetve civil szervezetekkel egyeztetni, és nincsen építészeti tervzsürizés sem. Extrém végpontként az is elhangzott, hogy akár atomtemető is épülhetne, mert az egész titkos, nem kell semmilyen tájékoztatást adni a meghozott döntésekről. A telek ettől függetlenül fejlesztésre szorul - de a polgármester asszony szerint nem így kellene hasznosítani. 2019. december 31-én a Magyar Közlönyben megjelent a kiemelt beruházássá nyilvánítás, így az önkormányzat is nagyjából tehetetlenné vált.

A bevezető után Csomay Zsófia építész nyitotta meg a beszélgetést, aki szerint a vár sétányai egyre elzártabbakká váltak: a Hatvany-palota újjáépítésével a zöldfelület egysége szakadt meg, a Karmelita kolostor miniszterelnöki hivatallá válásával pedig a várfalhoz kijutás lehetetlenült ott el. Ő egy kis mértékű beépítést a szomszédos palota oromfalának takarására jó gondolatnak tartja, de ellenzi a telek teljes beépítését. Ráadásul eléggé idegen ettől a városrésztől az irodaház funkció is. Nem beszélve arról, hogy a régi épület csak homlokzatában épülne újjá, mögötte modern irodaház épülne - mint ha egy oldsmobilba épülne elektromos autó. Inkább zöld foltként kellene megőrizni a telket, minimális beépítés mellett.

kulugyminiszterium-20121006.jpg

kulugyminiszterium-20190317-01.jpg

Pákozdi Imre (Levegő Munkacsoport) a várható közlekedési problémákra hívta fel a figyelmet. Az Úri utca (MTA) és a Szentháromság tér környékére települnek a minisztériumok. Az MTA állományában két épületben 600 + 600 fő dolgozott eddig a Várnegyedben. Az ő helyükre jönnének a minisztériumok, amelyek állománya 2018-as adatok szerint:

Miniszterelnökség a Karmelitában: 1432 fő
Pénzügy a Szentháromság térre: 1715 fő
Belügy az Úri u. 3. és társépületeibe: 1130 fő
Tervezett irodaház a Dísz tér 2.-ben: ??? fő

Összesen tehát ~4300-4400 fő jönne fel a Várba dolgozni, plusz az új irodaházba még néhány száz ember, miközben 1200 munkahely költözne ki. Tehát több, mint 3000 fős lenne a növekmény. Nehezen elképzelhető, hogy ennyi ember gyalog jusson fel a várba, de nehéz buszok sem mehetnek fel oda. 50 fős kapacitású buszokkal egy óra alatt (reggel 8-9 között) 4400 főt úgy lehet leszállítani, ha 90 járatot indítunk. Azaz irányonként 45-45 járatot. Ez azt jelentené, hogy 80 másodpercenként kellene egy busznak a várba indulni - ez nyilvánvalóan megoldhatatlan, pedig még nem is számoltunk a helyi lakosokkal és a turistákkal. Kérdéses, hogy ezt végiggondolták-e a minisztériumok felköltöztetésének megtervezésekor. Kérdéses az is, hogy a minisztériumi, diplomáciai parkolási igényeket hogyan és hol fogják kielégíteni.

Mózer Noémi a lakók képviseletében a vári lakók véleményét tolmácsolta. Több lakó panaszolta, hogy elvesztették már a Várszínházat, a Magyarok Házát, a Püspökkertet, a Dél-keleti sétányt, és lassan az OSZK-t is. Velük nem egyeztet senki, a Várat elvesztették a Vár lakói. A leginkább az ide telepítendő funkcióval kapcsolatban vannak aggályaik: ez megnövelné az itt dolgozók számát, ami viszont a Várnegyed forgalmát növelné meg nem kívánatos mértékben. Miközben a Dísz tér kevés parkolóhelye már így is többszörösen telített. Nem szeretnék a kevés zöldfelület további csökkentését sem, bár bizonyos fokú beépítést elfogadhatónak tartanak - pl. kávéházi vagy termelői piaci funkcióval.

diszter-1905korul-fortepan_hu-115840.jpgA Dísz tér 1905 körül. (fortepan.hu, 115840, adományozó: Széman György)

Lővei Pál művészettörténész több évtizeden át dolgozott a Várban, ő a korábban itt állt épületek fentebb már összefoglalt történetét ismertette, megemlítve, hogy az újjáépítendő palota a szomszédjainál is nagyobb, magasabb volt. A múlt századfordulón emelt hatalmas palotákat az utókor túlépítésnek, a Várnegyed polgárvárosához képest túl nagy beépítésnek ítélték - ezért épült újjá új homlokzattal a Szentháromság téri pénzügyminisztériumi palota, és maradt csonka a volt Honvéd főparancsnokság épülete, és maradt végül üresen a Külügyminisztérium telke. Véleménye szerint a tér felé valamilyen beépítés a térfal lezárása miatt indokolt lenne, de ez ne legyen magasabb a szomszédos Batthyány-palotánál, és ne foglalja el a teljes telket. Az irodaház visszaépítését a tervezett formában egyértelműen elutasította, hiszen ez nem műemlékvédelem. Mivel a szomszédos házak némileg leegyszerűsített formában épültek újjá, a Külügyminisztérium viszont teljes homlokzati díszével épülne fel, semmiképpen nem lenne egységes, harmonikus az összkép.

Böszörményi Gábor a kisemberekért szólalt fel, ő ugyanis az óvoda képviseletében érkezett, szülőként. Elmondta, hogy az óvoda már elvesztette udvarát, így a gyerekekkel egy játszótérre járnak ma ki - de ez nem csak a forgalomban mászkálás miatt nem ideális, de az összes gyerek el sem fér a játszótéren.

Végül egy gyors, nem reprezentatív szavazás eredményét ismertették. A bejáratnál kupakkal szavazhattak a résztvevők, hogy ki szeretne beleszólni a Dísz tér 2. további sorsába. 39-ből 36-an igennel szavaztak, 3-an megbíznak a kormányzati tevékenységekben. Ezután néhányan fel is szólalhattak, bár ez nem egy hosszú kérdezz-felelek volt, nem egy lakossági fórum. Nagy Zsolt a Mi Hazánk mozgalom nevében elmondta, hogy támogatja a háborús pusztítás utáni újjáépítéseket, bár az irodai funkció helyett inkább örülne például múzeumi funkciónak. Támogatja a Külügyminisztérium palotájának újjáépítését, de a tetőtér beépítése nélkül, ahogy az a vöröskeresztes időben volt. Dr. Sándor Péterné a Várkerület önkormányzati képviselője, ez alkalommal mint 51 éve vári polgár szólt hozzá a kérdéshez. A Hauszmann-tervet dicsérve támogatta a Dísz téri építkezést is, ahogy a korábbi építkezéseket, például a Várbazár újjáépítését is. Erre reagálva Csomay Zsófia elmondta, hogy 2015-ben egyetlen minisztérium Várba költöztetése sem szerepelt még a tervekben, a Dísz téri telek sem volt annak része. (A Hauszmann Bizottság tagjai is csak a sajtóból értesültek a minisztériumok Várba költöztetéséről.) Végül három kérdésről volt kézfeltartásos, gyors szavazás:

Egyetért-e ön azzal, hogy

1. ...a Várkapitányság és az érintett kormányhivatalok minden, a Polgárvárost érintő építkezés előkészítésébe vonják be a polgármestert és a város lakóinak képviselőit?

2. ...a Várkapitányság minden részletre kiterjedően informálja a sajtót a készülő beruházásokról, beleértve az építkezések költségvetését?

3. ...a kerület polgármestere hozzon létre egy civil képviselőket, lakókat is magába foglaló tanácsot, és kezdjen tárgyalásokat a Várkapitánysággal és a Budapest Fejlesztési Központ vezetőivel a kiemelt kormányzati beruházásokról a helyi lakosság érdekének képviseletében?

Mindhárom kérdésben az igenek győztek.

Végezetül V. Naszályi Márta polgármester asszony elmondta, hogy a Várkapitányság csak arról kezdeményezett egyeztetést, hogy járuljanak hozzá a Dísz tér 2. alatti telken a fák kivágásához, illetve hogy a ma a postának is otthont adó épület tervezett funkcióváltása miatt keressenek közösen új helyet a postahivatalnak. Bár jelezte aggályait a tervezett beépítéssel kapcsolatban, erről semmilyen érdemi tárgyalás nem kezdődött el Fodor Gergely (Várkapitányság) és a polgármesteri hivatal között. Majd két héttel később kijött a legújabb határozat...

Források:
http://hg.hu/cikkek/varos/9759-vendegeskedes-a-kulugyben
https://falanszter.blog.hu/2019/07/01/kiralygyilkossag_nyilasok_es_kisvasut_a_budavari_regi-uj_kulugyminiszterium_tortenete
https://www.origo.hu/itthon/20200124-kekcedulas-valasztasok-2020.html
Karácsony Rita: Hültl Dezső (1870-1945) - Az első építészdoktor. In: Szerk: Rozsnyai József: Építőművészek a historizmustól a modernizmusig. Terc, 2018.
https://www.facebook.com/budavarionkormanyzat/videos/614038132756406/
https://magyarnemzet.hu/belfold/helyrehozzak-het-evtized-rombolasat-a-budai-varban-7512389/


További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!

twitterlogo.jpgfblogo.jpg

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

innovation 2020.01.29. 08:12:41

Hááát!
Több baj is van ezzel az egésszel:
1. Sok-sok ferdítés hangzott el a "vitaesten". Úgy nem lehet vitatkozni, hogy mindenki egyetért és nem hívják meg pl. a Várkapitányságot.
2. Ez nem az I. kerület kizárólagos telke, hanem a nemzeté. Ezt tessék megérteni! Én, mint magyar állampolgár örülnék a KM visszaépítésének kívül és belül. A belső modern irodaház gondolatát én sem támogatom.
3. Nem lenne magasabb a visszaépített palota, mint a régi KM épülete.
4. Erre a telekre a KM épülete kívánkozik vissza, hiszen így visszakapná régi fényét a Dísz tér. A kertet, fákat pedig a parkoló helyére lehet telepíteni, ahogyan korábban is volt.
5. A növények a mostani telken nem nemes növények, így értük nem kár.
6. Ha minden épület visszakapná a díszeit, és a HFP is visszaépülne végre eredeti pompájában a Főhercegi Palotával együtt, akkor nem lógna ki a környezetéből.
7. A Batthyány palotánál nem volt vészesen magasabb és ha nem épül be a tetőtér, akkor simán harmonizál a szomszédjával.
8. A lakóknak: Várszínház helyett kaptak egy gyönyörűen felújított épületet. A Magyarok Házában végre méltóképpen visszaépül a PM, így még elegánsabb, szebb és pazarabb palotával gyarapszik a Vár. A Püspökkert nem volt egy nagy etwas, de tény, oda én sem húztam volna fel azt az irodaházat. A Dél-keleti sétányt? Ezt nem értem. Az OSZK nem a megfelelő épületben működik. Egy királyi rezidencia alkalmatlan az OSZK szerepére. Megérdemelne egy tisztességes, modern épületet a Duna partjára akár. A Budavári Palota funkciója egyértelműen a Magyar Királyság történetének bemutatása, látogathatóvá tétele és teljes, hauszmanni újjáépítése lenne/lesz.
9. A Batthyány palota nem túl jó óvodának, nem arra a célra épült.

Összefoglalva a nemzetnek nagy szüksége van egy olyan Várhegyre, mint amilyen a Hradzsin is, amely kifejezi a nemzet történelmét, nagyságát és jó lenne, ha az egységét is kifejezné, politikai oldaltól függetlenül.

Chiccbp 2020.01.29. 08:28:06

vihar egy pohár vízben.

br17 2020.01.29. 10:46:46

@innovation
"8. A lakóknak: Várszínház helyett kaptak egy gyönyörűen felújított épületet. A Magyarok Házában végre méltóképpen visszaépül a PM, így még elegánsabb, szebb és pazarabb palotával gyarapszik a Vár. "
Nem az ott lakók, hanem a miniszterelnök+1431 hivatalnok kapott egy felújított épületet, a visszaépülő PM-be pedig további 1715 hivatalnok fog bejárni az amúgy sem csekély forgalmú várban. A Várszínház pedig elveszítette a funkcióját...

Terézágyú 2020.01.29. 11:11:05

@innovation:
Szóval nem ott laksz, ezért szerinted kuss legyen az ott lakóknak...

Tulajdonképpen lehetne azt is, hogy mindenki költözzön ki a várnegyedből (igen, a csókosok is), és legyen az tényleg egy kormányzati/túrista negyed.
És akkor majd kifejezi a nemzett etységét. Politikai oldaltól, főleg a rohattlipsiktől függetlenül.

Terézágyú 2020.01.29. 11:12:46

Ja, egyébként mi a f*sz az a várkapitány??????

Tudtommal Budapest kerületekre van osztva, a kerületeket meg a választott polgármester vezeti...

Várkapitány... esetleg cigányvajda??

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2020.01.29. 14:37:33

@innovation: @Chiccbp: +1

Sokat fotózunk a Várban és nagyon szomorú látni a háborúban lebombázott, és kommunisták által szándékosan és szükségtelenül lerombolt, egykor nagyon szép és értékes épületek üres helyeit, valamint a visszabontva "helyreállított" épületrészeket.
A legértelmesebb és legjobb megoldás egyértelműen az lenne, ha teljesen visszaépítenék az összes ilyen épületet. Nyiván, amit lehet (pl. ezért nem kéne elbontan a Hiltont...), mint ahogy azt Németországban is teszik az elmúlt kb 20 évben. Érdekes, az nem szúrja senki szemét, csak az, hogy ha a magyar vonatkozásban történik mindez. (Nehogy már visszaállítsák a régi, szép Magyarországot, mert akkor az szép és értékesebb lesz, ugye. Lásd az Unesco "bírálatát" a Vár helyreállítása kapcsán (Nem szabad, mert akkor változik a Vár Unesco-örökséges látképe. Persze, szebb lesz, és ez a baj.)).

Parkolás: kapjon minden ott lévő ingatlan tulajdonos/bérlő kedvezményes helyet a parkológarázsokban alanyi jogon.

Nagy tömeg: a gond a sok, azaz rengeteg turista és a turistabusz, nem pedig az oda feljárogató, esetleg pár százzal több dolgozó (akik naponta csak 2x, rövid ideig mozognak ott, ellentétben a turistákkal). Ne lehessen feljönni, még a Dísz térre sem a turistabuszoknak. Autóval is csak engedéllyel lehessen behajtani, ahogy ma is van, de talán ezen is lehetne szigorítani.

Ha ezeket az éüpületeket visszaépítik, az egyértelmű fejlődés Budapestnek is, pl. több múzeumot lehet létrehozni, ami gazdasági, kulturális fejlődést is eredményez. Persze, van akinek ez nem tetszik és/vagy a saját, egyéni érdekeiket fontosabbnak tartják, de ezt már megszokhattuk...

Dísz tér 2020.01.29. 14:50:37

A Külügyminisztérium 80 évvel ezelőtti épületének visszaállítása mellett egyetlen mai érv sem szól.
-- 80 éve nem autóval jártak fel a hivatalnokok dolgozni.
-- 80 éve a Várnak nem kellett napi 100 ezer turistát fogadnia,
-- 80 éve a Vár nem volt UNESCO-Világörökség.

A Várhegy nem gránitszikla, hanem mészkő-képződmény, már a kis buszok alatt is omlik-mállik. A Vár innenső felének az értéke a Középkori Műemléki Lakónegyed, kormányzati hivatal 80 éve nem működik itt. Nincs értelme gigantikus funkciókat bepaszírozni az egy-két szintes polgárházak közé. Nincs értelme általános funkciójú (azaz bárhova telepíthető) hivatalokat ide tenni. Itt csak helyi érdekű (lokális) funkciót érdemes működtetni: közösségi, történeti, turisztikai bemutató teret, szolgáltatást. --

A Dísz tér 2. telket természetesen be kell építeni, de nem 100 %-os arányban, ahogy a mostani terv mondja, hanem legfeljebb 30 %-ban, egy ide illő kétszintes épülettel, a többi legyen park, zöld terület, kiülő, kávézó. -- A volt Külügy Hauszmann-féle épülete gyönyörű, de nem ide, hanem a pesti oldalra, a többi korabeli palota közé. Itt a Hunyadi János úttal képződött természetes demarkációs vonalat be kell tartani: A túloldalon a Karmelita Kolostorban a Miniszterelnökség, a Várszínházban a minisztere, a Sándor-palotában a Köztársasági elnök már így is túl sok hivatal a várnak. Az út innenső oldalától a Budavári Lakónegyed maradjon meg egyedülálló polgárvárosként és turisztikai látványosságnak. Gigantikus minisztériumokat ide begyötörni a középkori házak közé rosszabb, mint az elefánt a porcelánboltban.

innovation 2020.01.29. 15:47:35

@Terézágyú: Nem kuss az ottlakóknak, de látni kellene a nagyképet is. Ráadásul a poszt vitafórumról szólt, ahová nem hívták meg csak azokat, akik egyetértettek a polgármester asszonnyal.
Tudomásul kell venni, hogy a Várnegyed nem csak az ott lakóké, hanem a miénk is, s igen, ki kell fejeznie a nemzet egységét, még ha neked nem is tetszik.
Jó lenne, ha végre mindenki egyetértene a nemzeti minimumba és nem vonná kétségbe a nemzetre (itt most nem a Fidesz nemzetvíziójára gondolok) vonatkozó megállapításokat, tényeket.

innovation 2020.01.29. 15:53:20

@Dísz tér:
Senki sem mondja, hogy a várba autóval és/busszal kell felmenni. Miért is kellene? Az ide látogatók is fel tudnak sétálni vagy legyen (működő) lift. Nem bonyolult ez!

Nem értek egyet veled abban, hogy ezeknek a palotáknak (KM, PM, HFP, Főhercegi Palota, Istálló) nincs helyük itt. De, igenis van. Egyébként elég lenne hivatalnak a KM, PM egy része, illetve a Miniszterelnökség és az államfői hivatal. A Palota, a Főhercegi palota simán lehetne kiállítótér, kulturális tér, reprezentációs helyiség az említett hivataloknak, de ahhoz ugye a belsőt is a korabeli állapotok szerint kell helyrehozni. Ez nem is kérdés!
Az istálló pedig maradhatna istálló. Bécsben is remek programokat generál, mutat be a Spanyol Lovasiskola. Ilyen simán lehet itt a várban is, kiegészülve a korabeli, hagyományos magyar viseletbe öltözött koronaőrökkel, palotaőrökkel, huszárokkal, stb.
Apropó! Jó lenne, ha a Honvédség kötelékeiben ismét lenne huszárezred. Szégyen, hogy éppen Magyarországon nincs ilyen.

consul 2020.01.29. 23:29:03

A Karmelitában nem dolgoznak 1432-en, csak kb. 150-en. Az egész Miniszterelnökség létszáma ennyi, de ők a Kossuth téren, a Báthory utcában és még néhány másik pesti telephelyen együtt vannak ennyien.

Európai téridő 2020.01.30. 08:18:07

Ha V.N.M. internáci balfék minden lében kanál elvtársnő polgi úgy gondolja, hogy az lesz, amit ő akar, márpedig ő nem akarja, akkor óriási meglepi érheti őt a választói részéről, akiknek egy része már lehet, hogy bánja a rossz döntését.

tehtube 2020.01.30. 17:29:02

Mint minde, a rekonstrukció is kompromisszum, tehát megkérdőjelezhető. De eddig az elmúlt 75 év alatt bármi alternatívát találtak ki, az mindig silányabbra sikerült a megelőző állapotnál. Sajnos ezután sem fog betörni a "megvilágosodás". Az elpusztított épületek helyére bármi más alternatíva sokkal több kompromisszumot és támadási felületet, hibalehetőséget nyújt, mint a rekonstrukció. Ráadásul egy történelmi jogfolytonosság is helyreállna általa. Megszállók és hozzájuk csatlakozók rombolták, bontották le. Hatvanas évek stílusától szenved szegény várkép, ideje inkább ezekkel az oda nem illő épületekkel kezdeni valamit.

fovarosi.blog.hu · http://fovarosi.blog.hu 2020.01.31. 09:32:26

@tehtube: A hatvanas évek stílusától pont hogy nem szenved a "várkép". Azok a lakóházak, amik az elpusztult épületek helyére kerültek, megfelelő méretezéssel, a vári lakónegyed összképébe simulóan épültek meg. Igen, a hatvanas években használatos anyagokat, így nyersbeton felületeket is használva. Meg fehérre mázolt téglaburkolatot, meg eltolható fa redőnyöket stb. Szóval a Várnegyedben pont hogy sokkal magasabb színvonalon dolgoztak, mint ami a városban akkoriban általános volt.

necrophil collins 2023.11.20. 09:34:06

@fovarosi.blog.hu: pont az anyaghasználat az egyik ok, amiért sokkal gyorsabban öregednek ezek az épületek. A másik az illeszkedő, mimkri stílus, ami a rossz anyaghasználattal az a szemlélő felé: gagyi vagyok. A gyagyi ugyanis az olyan, mint az igazi, csak sokkal rosszabb minőségben, ilyen az Adibas cipő meg a törökpiacos guccsi is.
süti beállítások módosítása