Vannak bátor vállalkozások, például az sem volt utolsó ötlet, mikor Dubaj gondolt egy merészet, mert nagyot álmodni és sípályát építettek a sivatagba. Mondjuk nekik legalább sikerült, bár belekerült három milliárd dollárba, de tényleg üzemel a Ski Dubai. Igaz, ők a sivataghoz tervezték a pályát, nem a tervhez igazították a sivatagot, márpedig Sukorón ez várható.

De hol van Sukoró környékén sivatag? Nemsokára bárhol, ugyanis a Velencei-tó kriminális állapotban van. Nincs ugyan még vége, de aki azt állítaná, hogy semmi baja, nagyot hazudna. Két hete jártam ott, egy német televíziócsatornának készítettünk kollégákkal tudósítást a halpusztulásról, a tó lassú kiszáradásáról, és szürreálisnak találtuk időnként a látványt. Komolyan mondom, ahhoz, hogy teljes legyen az őrület, már tényleg csakis és kizárólag a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia hiányzott. Hát, mint az Átlátszóban olvasom, nem sokáig fog hiányozni, mert rövidesen odaépítik.

Egy mondatban leírva a helyzetet: ilyen az, amikor a száraz tónak nedves partján döglött béka kuruttyol.

De vegyük szép sorban a dolgokat, hogy tisztán táruljon elénk, milyen őrült vállalkozás ez és miért fog mégis megvalósulni.

Két hete (egy másik lapban) magának a tónak az állapotával elég alaposan foglalkoztam, de most szükséges átismételni a dolgokat. Tehát: a Velencei-tó átlagos vízszintje 140 és 160 centiméter között mozog. Én szeptember hatodikán a saját szemeimmel 76 centiméteres vízállást láttam a mércén, másnap már csak 75 volt, ma reggel nyolckor ez az érték a Vízügy adatai szerint 70 centiméter. Ezzel elértük a negatív rekordot, mármint amióta egyáltalán mérik ott a vízállást, ugyanis eddig az 71 centiméter volt és 1993-ban mérték (bár valamikor 1948-49-ben volt 63 centiméter is, de ez még a szabályozás előtti állapotokat tükrözi). A pozitív rekord meg 1963-as: akkor 244 centiméterre gyűlt fel a vízszint, el is öntötte a környék nagy részét.

Most, a szabályozott Velencei tóban akkor is fele a vízállás a szükségesnek, ha a fejünk tetejére állunk. De mitől? Hát, azt láthattuk a fentebbi adatokból is, hogy azért ez bizonyos határok között kicsit ingadozni szokott, csak most nagyon ingadozik. Nem volna sok értelme egy okot vagy egy bűnbakot keresni a kialakult helyzet miatt: sokakkal beszéltem ott, és senkit sem neveznék rosszindulatúnak vagy rövidlátónak, nyerészkedőnek, sőt. Mindenki a lehető legjobbat akarja annak a szegény tónak, viszont a fő ok, a most már letagadhatatlan klímaváltozás, globális felmelegedés ellen sokat nem tehetnek. Az a fő probléma, amit sok kis mellékprobléma súlyosbít. Azoknak volnának felelősei, csak önmagában egyikük sem lenne olyan súlyos, hogy a tavat veszélyeztesse – sőt, együtt sem lennének erre alkalmasak, ahhoz kellett a klímaváltozás is.

Túléli a tó a mostani krízist?

Maga a tó egészen biztosan túléli, túlélt nagyobb kiszáradásokat is, azonban az élővilága hatalmas károkat szenved. Örüljünk, ha nem visszafordíthatatlanokat. Ebben tudnak sokat segíteni a természetvédők, a civil szervezetek. És jó lesz, ha sietnek. Augusztus 19-én írta a Portfolio:

„Drasztikus áremelkedés zajlik a nyaralóövezetekben a pandémia első hulláma óta, legutóbb a Velencei-tavi ingatlanok drágultak jelentősen, de a Balaton déli partján épült új lakások négyzetméterárai is kiugróan magasnak számítanak. Az árakat a kereslet húzza felfelé: egyrészt minden üdülőövezet kedvelt célpontja lett a befektetőknek, másrészt a magánszemélyeknél is jellemzővé vált, hogy a fővárosi, városi agglomerációk helyett inkább nyaralókba költöznek ki. Az erős érdeklődés már évek óta tart, a járvány azonban még egy lapáttal rátett erre.” (Portfolio)

Itt jutnánk el az ingatlanfejlesztéshez, de előbb szükséges pár szót ejtenünk a tó élővilágáról is. Mikor jött a nyári rekkenet, annyira sekély és meleg volt a víz már nyár elején is, hogy az oxigénhiányban több mint háromtonnányi hal, a teljes állomány két százaléka fulladt meg. Sokkolta őket a hirtelen jött tízfokos vízmelegedés júniusban, amikor egy hét alatt 15-ről 25 fokra emelkedett a vízhőmérséklet. De ez a meleg víz annál kedvezőbb az algáknak, például a kékalgának, ami mérgező anyagokat termel. A víz szemmel láthatóan is algás, de hivatalos szakvélemény is megerősítette ezt 2021. július 23-án. Az kifejezetten úgy szólt, hogy:

„A rohadó algatelepek algafonalai között számos egysejtű, alga és élősködő protozoa, zooplankton és parazita amőba is megtalálható volt, ami a víz mocsári típusára, „halott” jellegére enged következtetni.”

Pusztulnak a halak, és pusztulnak a madarak is, ők botulizmustól: a sukorói Vadmadárkórházba a múlt héten is 18 sirályt és egyéb vízimadarat juttattak el – számtalan pedig ellátás nélkül szenvedett ki. Hát igen: ettek a halakból... és nem lehet nekik megmagyarázni, hogy nem szabad.

Mindennek következtében a tóparti vendéglátás sincs a legjobb állapotban. Mitől lenne? A vendéglátókkal vagy a helyiségekkel a világon semmi baj nincs, tiszták, udvariasak, kellemesek, az étel-ital finom, magam is próbáltam: de nem lehet szuronyos puskával behajtani a vendéget egy félig kiszáradt, egyes helyeken (például a Sárga Hídnál) tagadhatatlanul büdös tó partjára és ráparancsolni, hogy érezze jól magát. Elmaradnak a turisták és ez nem is csoda: mi több, az agárdi szabadstrand betonkoszorója és az úgynevezett „vörös sziklák” külön sajátos hangulatot adnak a környéknek. Ugyanis az nem úgy van, hogy a szabadstrandon csak úgy besétál a turista a vízbe. Most amúgy is sokat kéne mennie, hogy legalább derékig érjen, és ha még többet menne – kiérne a tóból. Viszont ott van egy kétszáz méter hosszan elnyúló betonkoszorú, a strand teljes hosszában, elvileg azért, hogy a hullámveréstől védje a partot. Én azért komoly szökőártól még olyan időkben sem tartanék, mikor a tó vize tetőzik, mert akkor is csak másfél méter, most, a hetvencentis időkben megkockáztatom, hogy ez nem azért épült, hogy a partot védje a hullámoktól, hanem azért, hogy a víztől tartsa távol azokat, akik ingyen szerették volna élvezni.

Utána jön a második akadály: a vörös sziklák. Amolyan „hullámtörőnek” mondták, mikor odahordták: azokon ember se mezítláb, se cipőben át nem jut. Ellenben a tűző napon remekül áttüzesednek, és növelik a tó párolgását… még kevesebb lesz benne a víz. Persze, be lehet menni a tóba ezek áthidalásával is – de csak, ha szörfdeszkát bérelt az ember.

A vízibiciklik felstószolva, a stégre kihúzva várják a jobb időket... a szálloda kong, a vendéglőkben épp csak ebéd- és vacsoraidőben látnak forgalmat.

Ebbe a környezetbe kívánják beépíteni a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát. Ami egy csodálatos intézmény lesz, ugyanis nem oda tervezték. De nem ám: eredetileg Budapesten a Hajógyári-szigeten épült volna meg, a mobilgáttal együtt a sportközpont, csak nemet mondott rá a fővárosi önkormányzat, de a helyi is. Ezer fát kellett volna kivágni miatta, ezt nem vállalták. Habár ez sem teljesen így van. Mint az Átlátszó írja:

„Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze azt nyilatkozta, a kormány hamis indokkal vitte el a Hajógyári-szigetről a Velencei-tóhoz a Kovács Katalin-féle akadémiát, ugyanis a főváros támogatta a kajak-kenu központ megvalósítását, csak a védmű megépítéséhez nem járult hozzá.”

No, de a Velencei-tónál, mint láttuk, épp emelkednek a telekárak, ha odaviszik, többe kerül, és minél többe kerül, annál több esik le így-amúgy a kivitelezés során a megfelelő személyeknek. Általában véve, a vállalkozás adatait is az Átlátszó kiváló és részletes, már idézett írásából veszem. Ezek szerint:

„Az akadémia főépülete 19 ezer négyzetméter nettó alapterületű, pince+földszint+2 emeletes lesz, és a következő funkciókat tartalmazza:

– az uszodában: 10 pályás 50 méteres versenymedence, 15 méteres tanmedence, 250 fős fix lelátó,

– wellness részleg: finn- és infraszaunával, gőzkabinnal és pezsgőfürdővel,

– a multifunkciós tornacsarnokban: kézilabda pálya és 250 fős mobil lelátó, vagy két darab kosár-/röplabda pálya,

– ergo-, cross-fit-, kondicionáló terem, valamint fallabda pálya,

– a kültéren: street workout pálya, strandkézilabda pálya, 400 méteres rekortán futópálya, 20×40 méteres műfüves labdarúgó pálya, két darab teniszpálya (fűthető mobil sátorral),

– 3 szintes kollégium 66 kollégiumi szobával.

A pince és földszintes, 8 ezer négyzetméteres kajak-kenu épület fedett tesztpályaként és mérési központként, valamint kajak-kenu és evezős hajótárolóként funkcionál.”

Kerül pedig mindez potom nettó 43 milliárd 415 millió forintocskába és a biatorbágyi West Hungária Bau Kft. építi meg. Mely cég egyébiránt Paár Attila többségi tulajdonában áll, aki korábban megvásárolta Tiborcz István miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban.

No, ha az ő üzlete, akkor megépül ez mindenképpen. Csak víz lesz-e addigra a tóban? A Velencei-tó megmentése egyes szakértők szerint olyan negyvenmilliárd forintba kerülne (az akadémia ennél csak kevéssel drágább) de már az is rengeteget segítene a helyzeten, ha kikotornák, helyrehoznák a pátkai és zámolyi tározókat, amit a Vízügy évek óta sürget. Ez csak tízmilliárdba kerülne – de erre sincs keret. Akadémiára van, vízre nincs.

Nagyon érdekes látvány lesz majd a partra vetett kajak-kenu akadémia egy kiszáradt tó mellett, a szikes pusztaság közepén, ahol víznek semmi nyoma. De megépül minden körülmények között és azoknak dacára, mert túl nagy üzlet ahhoz, hogy meg ne épüljön.

Egy dologban reménykedhetünk.

A korrupcióban.

Ha ugyanis megépül ez a sportlétesítmény, hátha megmentik a kedvéért mintegy mellékesen a tavat is, hogy lehessen használni valamire. Mindez persze csak abban az esetben elképzelhető, ha a vállalkozás célja egy működő kajak-kenu akadémia létrehozása.

Ha azonban pusztán az építkezés a célja, mert az a nagy üzlet, akkor mindegy, hova építik. Építhetnék a Hortobágy kellős közepére is.

Ezt még majd meglátjuk. De azért különös egy világban élünk.

A kiszáradófélben lévő tó megmentésére nincs pénz, nem is nagyon lesz, ellenben a partjára épülő sportpalotára akad, még több is, mint amennyibe a megmentés kerülne.

Azt hiszem, aki szereti a Velencei-tavat, az itt, ezen a ponton adja fel a reményt a kormányszintű segítségben. Nem segíthet most már semmi, csak egy makacs, hetekig tartó őszi esőzés. Az pedig nem tartozik a kormány hatáskörébe.

Az egyelőre még felsőbb hatalmaktól függ.

Szóval maximum imádkozhatunk érte.

Hátha összejön.

Szele Tamás