Csütörtökön kezdődik egy EU csúcstalálkozó, ahol a mindenkit egyre inkább zavaró vakcinahiány mellett a vakcinaútlevél, az egyéni (kvázi turisztikai) beutazási korlátozások, illetve az azokkal kapcsolatos, de attól független karanténkötelezettségek is témák lesznek. A vakcinahiány főleg azért gond, mert azt, aki több forrásból tájékozódik, tudhatta, hogy szerződés szerint márciustól pörög föl a szállítás, de most már úgy tűnik, akkor sem igazán, és ez már a visszafogottabb EU-politikájú országokat is zavarja.

Ami az átlagembert is zavarja, az az, hogy miközben igen széles, kivételezett rétegek akár turizmus céljából is szabadon utazhatnak, csak megfelelő papír, vagy a hatóságok zavaros döntései kellenek hozzá, hiszen például karácsonykor, amikor a brit mutánsról már tudtunk, tízezrek térhettek haza Londonból családlátogatásra karantén nélkül, miközben ugyanez a magyar-szlovák határ mentén élők számára csaknem lehetetlen. A vírus tehát utazik, behurcoljuk, és ezen ez a nem-határzár nem segít. Mindegy ugyanis, hány szálon hozzák be, hiszen kontaktkutatás nincs, így egy kicsit is jobb R-számú variáns villámgyorsan elterjed, lásd a brit-cseh-szlovák helyzetet.

Hová vonatozhatunk mostanában?

Nekem egyéni vállalkozóként, riporterként és szerzőként is gondot okoz, hogy én - tudomásom szerint legalábbis - nem tudom lepapírozni az utazást, hiába dolgozni mennék régóta futó projekteken, és hiába bevételtől esem el, hiszen nem plédául szlovákiai megbízónak dolgozom, hanem magamnak, és majd a munkák megjelenésekor számítok bevételekre. Azért érdeklődés szintjén jópár budapesti nagykövetséggel folytattam levelezést a vakcinaútlevél kérdésében, mert úgy gondoltam, hogy a jelentős elutasítottság miatt fiatalként is 1-2 hónapon belül hozzájuthatok egy Szputnyik-V vakcinához. Természettudósként a Sinopharm dokumentálatlansága nekem elfogadhatatlan volt, és ebben az általam meglátogatott orvosok is megerősítettek, ahogy az általam egyébként korábbi személyes ellentét miatt nem annyira kedvelt Zacher doktor úr is.

Úgy terveztem, hogy a követségektől kapott válaszokat tábázatos vagy térképes formában teszem itt közzé, de sajnos nagyon kevés releváns választ kaptam, a legtöbb ország álláspontja még nem sajtónyilvános, vagy kivárja a most kezdődött csúcstalálkozót. Norvégia ugyanakkor például jelezte, hogy egyelőre nem foglalkozik a vakcinaútlevéllel, és ezért minden beutazónak karanténba kell vonulnia. Ez ugye a magyar helyzettől, ami szitával mer vizet, nagyon távol áll.

Franciaország álláspontja az volt, hogy egységes európai rendszer kell, amin pont most kezdhetnek el dolgozni. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy a bevezetendő megoldás nem lehet diszkriminatív, ami mondjuk a magyar nem. konzultáció kérdései alapján itthon nem prioritás. Kérdés, hogy az egységes európai oltás mellé az egységes európai vakcinaútlevél belefér-e még. Szerintem ez hamarosan kiderül.

És akkor ebbe a bizonytalan szituációba dobták le a lengyelek a bombát, közvetlenül az EU-csúcs előttre időzítve, két héttel Zsigmond Ágost lengyel király gyermekkori páncéljának odaajándékozása után, hogy a leendő vakcinaútlevelet támogatják, de kizárólag az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett (vagyis biztonságosnak és hatékonynak talált) vakcinákkal lehet majd mentesülni a karantén-kötelezettség alól. Viszlát Sinofarm és viszlát Szputnyik-V.

Átlagos lengyel személyvonat 2019-ben Zbaszynek és Wolsztyn között.

Ezzel számomra a kérdés eldőlt, mivel azon kíül, hogy szeretek persze utazni, nekem a főállásom és a vállalkozásom miatt is időről időre utaznom kell. Még a Gamalaja vakcináját lehet, hogy év vége felé akkreditálják, a kínaiakról ezt egyáltalán nem tudom elképzelni. Márpedig ha valamivel beoltottak, aligha kaphatok pár hónappal később újabb oltást. Ezért a korlátozások fokozásával kell megfékezni a járványt szerintem. Azt ugyanis nem tudom elfogadni, ha az állam azzal kényszerít vissza a home office biztonságából a munkahelyemre, hogy közben az EU-s állampolgári jogaimat korlátozza, hátrányba hoz más országok polgáraival szemben.

Persze lehetne fokozni a keleti vakcinák elfogadottságát itthon, ehhez például most az EU-csúcson a mielőbbi határnyitás mellett és a széles körű vakcinaelfogadás mellett kellene a magyar diplomáciának kampányolni. De mivel itthon jól eladható széles néptömegeknek a határzár, annak ellenére, hogy ez számos vállalkozót és munkavállalót akadályoz vagy kényszerít jelentős kiadásokra, és a rengeteg kiváltságos miatt valódi haszna nincs, így nem valószínű, hogy az én érdekeim diplomáciai képviseletet kapnának. És a lengyel bejelentéssel szerintem most sok, eddig részben a keleti vakcinák felé hajló, de még bizonytalan ember fog visszakozni, hiszen rá fog jönni, hogy a normális, megszokott életének visszakapását azoktól nem várhatja. Rengeteg ember van itthon, aki nem fél a súlyos megbetegedéstől. Én igen, de ezzel nem mindenki van így, sokak számára az utazás perspektívája miatt vonzóbb a vakcina, mint a betegség elkerülése miatt. Ezek az emberek fognak most nemet mondani a kínai és orosz védőoltásokra. És akkor majd nem 168 embert kell fölhívni, hogy 55-en vállalják az oltakozást, hanem 300-at. És ahogy er ereszkedünk életkorilag, úgy lesz rosszabb az arány.

És a 70%-os átoltottságtól kezdődő nyájimmunitást a brit változat nagyobb fertőzőképessége, valamint egyes vakcinák alacsonyabb hatásossága miatt elfelejthetjük. 80-ról, sőt 90-ről is hallani tippeket.

Persze az is lehetne, hogy azoknak adjuk a Pfizert, akiknek az utazáshoz kell. Vajon megkapja a csomó külföldön munkát vállaló, papír nélküli fiatal?

Mivel ez egy vonatos blog, fejezzük is be vidám lengyel gőzmozdonyozással a Zakopane melletti Chabówkából:

Nyálcsorgatásra pedig linkelek egy csomó külföldi vonatos képet is - én már írom a bakancslistát, hogy hova fogok zárós időn belül elmenni.