Kiemelt kormányberuházás keretén belül visszaépülhet pár lebontott épület a Citadella körül.
A gellérthegyi Kioszk fénykorában. (Forrás: Falanszter.blog.hu)
Gulyás Gergely javaslatára már idén elkezdődhet a Citadella és környezetének megújhodása. A törvényjavaslat szerint a rekonstrukciónak összhangban kell majd lennie a világörökségi és a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályokkal és kötelezettségekkel, amely a történelmileg hiteles és egységes városkép visszaállítását jelenti és eredményezheti. A kiemelt állami beruházás részleteit a kormány később állapítja majd meg önkormányzati szervek, egyházjogi és civil szervezetek bevonásával. A Citadella hasznosítására egyébként már 2018-ban pályázatot írt ki a kormány, ám radikális változás azóta sem történt a területen. Milyen változások várhatók most?
A Gellérthegyi Kioszk
Turisztikai szakemberek szerint a Citadella melletti vendéglátás siralmas és balkáni állapota miatt érdemes lenne korhűn, de már modernizált belső terekkel és konyhával visszaépíteni az egykori Gellérthegyi Kioszkot. A fővárosi Közgyűlés hasonló problémák miatt 1895-ben rendelte el, hogy a fellegvártól északra, a hegy Tabánra néző oldalában fogja majd felépíttetni az étteremként és kávéházként is működtethető új vendéglátóipari egységét. Az 1897-ben felavatott két toronyban végződő épületet Kosztolányi-Kann Gyula tervezte, kivitelezését Majorossy Géza cége végezte el. Az elsőrendű magyar konyhával felszerelt nagy teraszokkal körbevett intézmény nemcsak a turistáknak lett csakhamar kedvelt célállomása, hanem a magyar irodalom jeles képviselőinek is. Ide járt enni és fröccsözni többek között Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza és Móricz Zsigmond is.
A kioszkot időrendben a következő személyek bérelték a fővárostól: Schüller Károly, özvegy Schüller Károlyné, Fodor (Friedmann) Bernát alias Fodor Berci, Róth Dániel, Mittl Szerafin Ferenc és Petróczy Endréné. A két terasszal, több különszobával rendelkező vendéglátóhely színvonalát egy saját cigányzenekar is növelte. 1927-ben a kioszk nagyobbik teraszát 245 négyzetméteresre bővítették ki. Bár az önkormányzatot már 1935-től foglalkoztatta, hogy a Kioszk helyére vagy egy újabb és modernebb vendéglátóipari egységet építtet fel Szinte László építész, a főváros magasépítési ügyosztályának műszaki főtanácsosa tervei szerint, vagy pedig egy teljesen új szállodát építtet fel a helyére Rimanóczy Gyula és Hoepfner Guidó terve alapján, ám ezekből a tervekből semmi nem valósult meg. Az épület Petróczy Endréné vendéglős regnálása alatt, 1941. július 14-én, az egyik szobában szabálytalanul tárolt Szent István napi tűzijáték megtartásához szükséges pirotechnikai eszközök berobbantása miatt teljesen kiégett. A robbanás 5 éttermi konyhai kisegítő életét követelte. A romos épületet lebontották.
A Gellérthegyi Kálvária
Bár jelentős építészeti és művészettörténeti emlékkel nem bírt, de érdemes újragondolni a pandémia miatt jövőre elhalasztott Eucharisztikus Kongresszus apropója kapcsán a Gellérthegyi Kálvária visszaépítését is. A Golgota szoborcsoportot a budai jezsuiták kezdeményezésére 1715-ben állították fel, amelynek feszületét fából, a két latort ábrázoló szobrát pedig kőből faragták ki. A XVIII. század végére pusztulásnak indult Kálvária helyébe új műalkotásokat emeltetett közadakozásból Füll (Fühl) Mihály tabáni lakos, amelyet 1795-ben avattak fel. A barokk stílusú szoborcsoport központjában a 3,5 méter magas kőfeszületen függő Krisztus állt, amelynek lábánál Magdolna térdepelt, két oldalán pedig Mária és János esdekelt. A szoborcsoport fölé egy egyszerű vonalvezetésű kis kápolnát is emeltek. A nagypénteki körmenet mindig ennél a műalkotásnál ért végett.
A stációkat a mai Sánc utca, illetve a Szirtes utca vonalában állították fel, amelyeket 1873-ban Sauer C. festő kifestett. Dr. Vidéky Emil műegyetemi tanár tiltakozása ellenére a stációk nagy részét 1922-ben, majd pedig 1936-ban elbontották. A kápolna Budapest 1944-1945-ös ostroma alatt pusztult el, romjait 1951-ben tüntették el a föld felszínéről. Az utolsó még álló és épségben megmaradt stáció fülkét a Szirtes út és a Számadó utca sarkán a kommunista hatalom 1951. május elsejére virradó éjszaka felrobbantotta. Helyén az 1954-ben felavatott Jubileumi Park van. A kormány jelenleg nem számol olyan millenniumi tervekkel, hogy a Gellérthegy helyére egy 1000 méter magas piramist, nemzeti sírkertet, vagy egy Hungária világítótornyot építsen fel.
Jamrik Levente