Az első magyar kőszénbánya 1759-ben nyílt meg a ma Sopronhoz tartozó Brennbergbányán, az akkor Fenyvesvölgyként ismert területen. A hagyomány szerint hat évvel korábban, 1753-ban, egy birkapásztor, (más források szerint egy szögkovács), jött rá, hogy itt egy gazdag szénlelőhely található, amikor tüzet gyújtott és lángra kapott egy széndarab. (A “brennender berg” németül „égő hegy”, ebből született a Brennberg, majd a Brennbergbánya elnevezés.) Ezután egyre több német és osztrák család telepedett le a környéken, Brennberg az ország egyik legjelentősebb bányája lett. Az innen kitermelt szén olyan jó minőségű volt, hogy még egy hajózható csatorna kiépítését is tervbe vették Sopron és Bécs között (ami végül nem valósult meg). A bánya 200 évig működött az 1950-es években többször is leállt a termelés, majd 1959-ben végleg bezárták.
Az első magyar kőszénbánya 1759-ben nyílt meg a ma Sopronhoz tartozó Brennbergbányán, 200 évig működött, 1959-ben végleg bezárt. (Kép innen)