Juhász Palival 2015 március-áprilisában zenéltem. Akkor még kicsit pontatlanul dobolt, de nem segítette a helyzetet, hogy én meg dobosgyilkos frontember voltam. A koncepció az volt, hogy én olyan boldog vagyok, hogy van egy csodálatos feleségem, hogy tetszőlegesen őrjönghetek, amikor a neki írt dalokat játszuk, a dobos meg azért van, hogy tartsa a tempót. Hát ő nem tudta... :(

Azóta eltelt hat és fél év, és hatalmasat fejlődött. Egy atompontos dobos lett, aki együtt él a zenével. Még mindig viccesen feszült arccal számolja a negyedeket, de jól áll neki, emberivé válik tőle. A zenekara, az Atomvillanás tudatosan törekszik a vintage hangzásra és nekem nagyon tetszetős, funkos, bluesos alapra írnak eléggé meghökkentő szövegű alternatív zenéket. Szóval lett egy új kedvenc zenekarom. Az első dal 18+-os, kattitsatok rá. Az ájkentgetnónak a kis magyar huszonegyedik századba történt átirata.

De vannak ilyen funkys számok is.

 Meg ilyen viccesek is:

 "Minden, a Facebookon terjedő rémhír ellenére a Keszei nem lépett ki a zenekarból, csak lerobbant a mikrobusza" -konferálta fel a helyzetet Víg Misi, majd belecsaptak a klasszikus, trió felállású koncertbe. Márha a trió nevezhető klasszikusnak, nálam idősebbeknek nem, de nekem pl. igen, mert '95-ben így adtak koncertet, csak akkor még Wahorn Simon volt a basszusgitáros, és a borzalmasan skizofrénné vált Immánuel dobolt. Gitárszólók már nem voltak, de ennek ellenére megszólalt a zenekar, pedig Misi még vacakolt is a gitár beállításával, "a Keszei szokott ebben segíteni". Jó volt hallgatni őket, bár csak rövid ideig, mert másnap mentem a telekre ásni.