A szünidei gyermektelep-egyesület az utóbbi években rendesen Zebegénybe vitte nyaralni a gyermekeket, egy kies fekvésű Dunaparti faluba, Nagy-Maroson túl, a hol van hegy, erdő, víz. Ma már az üdülő gyermekek számára magának van külön épülete, megszerezve a tavalyi országos kiállítás egyik nagy pavillonját. Ezt julius 5-ikén avatták föl ünnepélyesen. A zebegényi nyaralóhely «Ferencz József-telep» nevet kapott s a telep védnökségét a király testvére, Lajos Győző főherczeg, a Vörös-kereszt-egylet védnöke vállalta el.
A budapesti szünidei gyermektelep-egyesületnek 1889. évi közgyűlésén Laufer Sándor egyleti tag tett indítványt egy állandó telepház létesítésére, mely a Vörös-kereszt-egylet czéljait is szolgálná. Az indítványozó által rögtönzött gyűjtés eredményeként rövid idő multán a Hontmegyébe kebelezett Zebegény község területén egy telepház felépítésére alkalmas telek jutott az egylet tulajdonába. Nyolcz esztendő, a mely azóta eltelt, megvalósítá az eszmét. Az országos pénzügyi kormány jóakaratából az egylet megszerezte jutányos áron a kiállítási dohányjövedéki pavillont, melynek Zebegényben a gyermektelep és háború esetére a Vörös-kereszt czéljaira alkalmas felállítását, illetve a felépítését Neuschloss Ödön és Marczell vállalták el.
A magyar Vörös-kereszt-egylet elfogadván a tulajdonos egylet ajánlatát, egyidejűleg száz ágyat és teljes ágyfölszerelést bocsátott rendelkezésre.
Julius 5-ikén reggel külön vonat indult Budapestről Zebegénybe, körülbelől ötszáz vendéggel...
Erre a vendégek megtekintették a telepházat és végül a budapesti mentőegyesület tett próbát arra nézve, hogy sebesülteket a telep előtt megállott betegszállítási kocsiból mennyi idő alatt tud a telepre szállítani. Az egész kiszállítás alig 3 perczig tartott. A mentők erre jelentésüket 2 postagalamb nyakára kötötték, a melyek szabadon bocsátva, előbb néhányszor a telepet körülrepdesték, mig végre a helyes irányt megtalálva, Budapest felé iramodtak. Mig a gyermekek ebédjüket elköltötték, a vendégek számára a pompás kilátást nyújtó tornáczon hideg büffet volt felállítva.
Az 1896-os Milleniumi Kiállítás "katalógusa", 210 oldalas hivatalos fotoalbuma . Az alábbi képen a Dohánypavilon látható eredeti helyén. Az épület a kiállítás bezárását követően Bartóky József kezdeményezésére Zebegénybe került, ahol szerencsére a mai napig megvan. (Forrás: Varga Zoltán)
Az is okos dolog, hogy a városok csenevész gyerekeit a szünidei gyermek telepekre elviszik jótékony adakozás alapján. És bámulatos, hogy a zebegényi, a balatoni nyaralás két hónapja micsoda csodás változást hoz a gyermek minden szervében. Vére több lett, fakó arcszínét otthagyta az erdő fái alatt és a városba, ahol néhány hónap múlva ismét fakó szinü lesz, elvitte üde, piros, egészséges arcocskáját. Persze, hogy a sok szaladozás és gimnasztika testi suIvát valami nagyon nem gyarapította, de átlag az egészségesen fejlő testi súlyt a gyermek megszerezte.(Pápa és vidéke, 1913)
(Pallas Nagylexikon)
Gyermekek szünidei nyaralása a Szünidei Gyermektelep egyesület zebegényi telepén : Uzsonna-osztás. A gyermektelep épülete. Ima a délutáni pihenő után. Kinn a bárány, benn a farkas
(Vasárnapi Újság, 1910)
A telepeken vidám élet folyik. Játék, pihenés és napfürdő a szabadban, jó levegőn. Kirándulások és séták a zebegényi, trencséni és hegybányai erdőkben, vidám lubickolás a Balaton bársonyos vizében. A gyerekek sulyát(!) a megérkezéskor és az elutazáskor megmérik, hogy így megállapíthassák az elért eredményt. A négy hét elteltével frissen, kipihenten, és megerősödve kerülnek vissza a kis diákok a fővárosba.(Kép és szöveg: Az Érdekes Ujság 1913 15. sz. 9. o.)
Szabadkőművesek Zebegényben - az általuk létrehozott Szünidei Gyermektelepen gyűléseztek a tiltás ellenére (1936) Vajon tényleg az ő kezükben volt?
Vasárnap a kora reggeli órákban autók egész sora és egy hatalmas osztrák rendszámú autóbusz fordult be a zebegényi országútról a Szünidei Gyermektelep felé vezető viadukt boltíve alá. Az autókból osztrák férfiak és nők szállottak ki és gyalogosan indultak neki a hegyoldalban felfutó ösvénynek és besiettek a budapesti Szünidei Gyermeküdülőtelep Egyesület kapuján.
Fönt a nyaralótelep épületében már közel száz főnyi tömeg várta az érkező vendégeket, az osztrák szabadkőműveseket, akiket erre a napra hivott meg a magyarországi szabadkőműves szymbolikus nagypáholy vezetősége.
A beszélgető és üdvözlő csoportok között hamarosan feltűnt Bakonyi Kálmán nyug. kúriai biró köpcös alakja. Bakonyi tudvalévőén annakidején a demokrata- páholy mester-tagja volt. Egyike a legrégibb szabadkőműveseknek. 1893-ban vették fel a tagok sorába és a Magyarországi Nagypáholy helyettes nagymestere volt, amikor 1920-ban a magyar szabadkőművesség működését betiltották és szervezetét feloszlatták,
Bakonyi volt az, aki annakidején mint helyettes nagymester a páholyokat felhívta az „elaltatásra“, hogy majd azután, amikor idejét látja, újra munkára hívja fel a páholyokat. Későbben megjelent a beszélgetők sorában Pfeiffer Ignác egyetemi tanár, a volt szabadkőműves főmester, majd Balassa József egyetemi tanár, ugyancsak főmester. Feltűnt Fekete Ignác igazgató alakja. fekete egyike a magyarországi nagy- páholy alapitóinak. 1883-ban vették fel tagnak és mint a demokrata páholy mester-tagja szerepelt.
A magyar szabadkőművesek bemutatták a vendégeknek az üdülőtelepet és hangoztatták, hogy ez egyik szociális alkotásuk és bemutatták az alapitók hatalmas márványtábláit, amelyen több szabadkőműves neve között meghúzódik a „Haladás“ szabadkőműves páholy neve is, de rajtuk kívül azután ott van a csász. és kir. közöshadügy- minisztérium, Bende Imre nyitrai püspök, Selmec- és Bélabánya szabad királyi városok, a szociális célokra mindenkor áldozatot hozó Budapest székesfőváros, Hontmegye és más, nem szabadkőművesek neve is.
A magyar szabadkőműveseknek nem kellett bővebben kifejteniük osztrák „testvéreik" előtt, hogy ez és más szociális alkotásuk annak idején csupán arra volt jó, hogy leplezze a szabadkőművesség másirányu, romboló, végzetes munkásságát. Most is ennek a kétségtelenül szociális intézménynek a falait használták.
(Nemzeti Ujsag, 1936. július)
A Szünidei Gyermektelep korábban a budapesti Haladás páholy kezdeményezésére alakult meg Zebegényben. Egyike volt a legnépszerűbb szabadkőműves intézményeknek. Máig is élnek olyan személyek, akik hálával emlékeznek azokra a szabadkőművesekre, akik ezt az emlékezetes nyaralási lehetőséget biztosították nekik. A festői környezetben fekvő zebegényi üdülő most is létezik. Számos szabadkőműves rendezvényt hívtak össze erre az elhagyatott helyre a tilalmas időkben.
(Berényi Zsuzsanna Ágnes: Adatok a magyarországi szabadkőművesség történetéhez)
Múltunk – politikatörténeti folyóirat 48. (Budapest, 2003)
Később a hely a Fővárosi Gyermekek Üdülőjeként éledt újjá. Az 1990-es évek óta lakatlan. Mi lesz a sorsa?
Kedves Olvasó!
Köszönöm, hogy érdeklődött a Dunakanyar kultúr- és helytörténete iránt!
Küldetésemnek tartom, hogy bemutassam ezt a szívemhez közel álló helyet...
A blogposzt önkéntes munkával jött létre, aminek folytatását itt támogathatja:
Fábián Erika OTP Bank 11773119-15463812 (Adomány megjegyzéssel)
Szeretettel várom sétáimon is: https://seta.dunakanyarkult.hu/
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.