2021. április 12. 16:00 - Danube Institute

Miért ennyire bonyolult az afganisztáni kivonulás?

2021. május 1-én az amerikai erők teljes mértékben visszavonják csapataikat Afganisztánból - legalábbis ez állt abban a tavaly megkötött megállapodásban, amely Washington és a tálibok között jött létre. Cserébe a tálibok ígéretet tettek arra, hogy felszámolják kapcsolataikat az iszlamista terrorszervezetekkel: elsősorban az Al-Kaidával, valamint vállalták, hogy felhagynak az erőszakkal.

afgan_nyito.jpg

Az elmúlt hetekben Joe Biden többször is utalt rá, hogy mennyire nehéz tartani a tálibokkal kötött megállapodásban lefektetett határidőt az afganisztáni kivonulást illetően. „Nehéz lesz betartani a május 1-jei határidőt, a csapatok taktikai kivonását tekintve” - mondta első sajtótájékoztatóján az Egyesült Államok elnöke. De miért olyan nehéz megoldani a logisztikát? Milyen „taktikai okokra” hivatkozik Biden? - teszi fel a kérdést Ryan Baker és Jonathan Schroden a War on The Rocks nevű folyóiratban.

A csapatkivonások rendkívül összetett műveletek: különösen azok, amelyek a katonák és a felszerelések teljes kivonását igénylik. A különböző egységek, valamint a teljes felszerelés bizonytalan környezetben történő felszámolásának mechanikája, a tárgyak és létesítmények áthelyezése vagy megsemmisítése, majd minden más elszállítása időt és erőfeszítést igényel.

Afganisztánban a folyamatot tovább bonyolítják a földrajzi, diplomáciai és jogi korlátok is. Az Egyesült Államok ki tudná vonni erőit a következő hetekben, de ez nehéz és rendkívül költséges lenne.

Amennyiben Amerika nem hajlandó megfizetni ezeket a költségeket - és úgy tűnik, hogy Biden nem hajlandó -, akkor valószínűleg nem hetekre, hanem több hónapra lesz szüksége ahhoz, hogy teljes mértékben kivonuljon Afganisztánból.

Jelenleg nagyjából 2500-3000 amerikai, valamint nagyjából 7000 NATO katona állomásozik Afganisztánban. Joe Biden számára a transzatlanti kapcsolatok helyreállítására tett törekvések miatt is kérdéseket vet fel a májusi határidő. A következmények ugyanis az atlanti szövetséget is komolyan érintik. Anthony Blinken amerikai külügyminiszter a márciusi NATO értekezleten úgy fogalmazott, hogy

együtt mentünk be, együtt alkalmazkodtunk, és amikor eljön az ideje, együtt is vonulunk ki.

Bidenre óriási nyomás nehezedik a közelgő határidő miatt. A jelenlegi és volt katonatisztek ugyanakkor azzal érvelnek, hogy amennyiben most távoznának, a tálibok viszonylag erős pozícióban lennének, az afgán kormány pedig törékeny állapotban. Ezzel lényegében azt kockáztatnák, hogy elveszítik 20 év alatt elért eredményeket.

James Stavridis, nyugalmazott admirális szerint - aki 2009 és 2013 között a NATO egyik főparancsnoka volt - ebben a pillanatban nem lenne okos döntés gyorsan kivonulni. Úgy véli,

legmegfelelőbbnek az tűnik, ha a határidőt meghosszabbítanák legalább hat hónappal és megbizonyosodnánk arról, hogy a tálibok valóban teljesítik az ígéreteiket.

„A kivonulás nemcsak Amerikát teszi kiszolgáltatottabbá a terrorista fenyegetéseknek, hanem katasztrofális következményekkel járna Afganisztán és a térség számára is” - írta februári jelentésében az Afghan Study Group. Amennyiben a csapatok maradnak, Afganisztán Biden háborúja lesz. A mostani és a jövőbeli döntései determinálni fogják a terrorizmus ellen folytatott küzdelem örökségét. Mindazonáltal, a kivonulás esetleges elhalasztása magában hordozza a kockázatát annak, hogy a tálibok újrakezdenék az amerikai és koalíciós erők elleni támadásokat, ezzel tovább eszkalálva a háborút.

Szemlézte: Papp Lídia

komment
süti beállítások módosítása