Nagy kedvencem a gnocchi, nemrég egy cikkben pedig le is írtam kalandozásaimat, míg meg nem találtam a tökéletes gnocchi receptúráját. Aztán valamelyik nap a boltban megakadt a szemem egy nagy rakás lilaburgonyán és egyből megszületett a gondolat, miszerint ebből gnocchit kell készítenem! Mellé pedig rögtön jött egy másik ötlet is, hogy egy jó kis juhtúrós mártást fogok csinálni mellé.

Jó szokás szerint mikróban főttek meg a krumplik, max hőfokon 5 perc után megfordítottam a krumpliszemeket, majd egy újabb ötperces etap következett. Utána gyorsan meghámoztam, összetörtem és vártam, hogy kihűljön a burgonya. Közben elkészítettem a juhtúrós mártásomat is, amihez előbb felforrósítottam 200ml tejszínt (10%) és már mehetett is bele 200g juhtúró, ami miután teljesen felolvadt, 8g apróra vágott friss kaprot is hozzádobtam és alaposan elkevertem. Ilyen egyszerű az egész! A gnocchi készítés folytatása előtt még gyorsan lepirítottam 100g apróra csíkozott kolozsvári szalonnát (100g) is és félretettem.

A kihűlt krumplihoz egy nagyobb tálban 2 tojássárgáját adtam, 1 csipet szerecsendióval és 2 csipet sóval is megszórtam és 100g lisztet is hozzáborítottam. Persze azt mondják, hogy nincs szentírás liszt mennyiséget illetően, nálam azért ez a mennyiség eléggé bevált. Kézzel alaposan összegyúrtam az egészet, de ilyenkor ugye vigyázni kell, nehogy túldolgozzuk a tésztát! Tapasztalataim szerint, ha elég ügyesek vagyunk, igazából egy percnél többre nincs is szükség, hogy összeálljon a kis tésztalabdánk, amit ezután 4 egyenlő részre vágunk és kígyókat sodrunk belőle lisztezett felületen. Ezután a kígyókból egyenlő nagyságú kis párnácskákat vágunk le, amikből golyókat formázunk a tenyerünk közt, végül pedig egy lisztezett villával kicsit lenyomjuk, mintát vésünk bele. Ezután nincs is más hátra, mint hogy egy lábas lobogó sós vízben kifőzzük! Ügyeljünk rá, hogy ne zsúfoljuk túl az edényt, illetve én most azt az utat választottam, hogy miután feljött a víz felszínére az első versenyző, onnan még 1 percet vártam, mielőtt kiszedtem volna. Igazából utólag kapcsoltam csak, hogy a színmegőrzés végett két tojássárgája helyett inkább egy egész tojást, vagy csak kis vizet kellett volna használni, mert így sajnos nem igazán lett semmi a kékes/lilás színvilágból...

A juhtúrós mártásom mindeközben kicsit besűrűsödött, így aztán rámelegítettem picit, a megfelelő állag elérését követően pedig egy tányérra szedtem, majd jöhetett a gnocchi, végül pedig a szalonna darabok is. Én ekkor még némi frissen őrölt tarkaborssal is megfűszereztem ezt az igencsak jól kinéző és isteni illatú kompozíciót. Ugyan az eredeti színvilág sajnos nem jött össze, de a fantasztikus ízvilág végül kárpótolt mindenért. (2 adag)