Ma már nem számít luxusnak, ha valaki télen görögdinnyét eszik a svájci Alpokban. De vajon ez mennyire környezetbarát? Mit jelent a szezonalitás, és miért érdemes odafigyelni rá? A helyi gyümölcsök több vitamint tartalmaznak, mint a trópusról importált banánok? A cikkben többek között ezekre a kérdésekre válaszolunk, és bemutatunk egy interaktív térképet, ahol megnézheted, hogy mi szezonális. 

2021.04.19. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Jill Wellington, Pixabay 

Étkezz szezonálisan! - te is egyre gyakrabban hallod? Habár az már elfogadott tény, hogy a növényi eredetű ételek környezetterhelő hatása jóval kisebb, mint az állati eredetűeké, a szezonális étkezés még gyerekcipőben jár. A kereskedelem globalizációja ma már lehetővé teszi, hogy szinte bármikor, bármilyen ételt élvezhessünk, függetlenül attól, hogy hol élünk, vagy mikor van az adott étel betakarítási időszaka.

Mégis ennek a határtalan szabadságnak nagy ára van a környezetre nézve - ha csak egy kicsit is odafigyelünk, hogy mikor milyen gyümölcsöt és zöldséget eszünk, azzal jelentősen csökkenteni tudjuk az ökológiai lábnyomunkat. A cél nem az, hogy ne együnk bizonyos gyümölcs- és zöldségféléket, hanem, hogy a megfelelő időpontban együk. Ebben a változásban segít ez a cikk és az Európai Élelmiszerinformációs Tanács (EUFIC) interaktív térképe. 

Mit jelent a szezonális?

Minden gyümölcs- és zöldségfajtának megvannak a maga sajátos igényei az ideális növekedéshez és a megfelelő fejlődéshez. Emiatt a különböző gyümölcsöket és zöldségeket egész évben különböző helyeken és évszakokban termesztik és szüretelik. Például a narancsok éghajlatra érzékeny növények, és jobban növekednek olyan helyeken, ahol forró, száraz nyár van, mint például Spanyolország, Olaszország és Görögország, míg az alma kevésbé érzékeny, ezért Magyarországon szinte egész évben megterem. 

A szezonális kifejezésnek nincs pontos meghatározása, attól függően változik, hogy milyen kontextusban használjuk. Egyesek szerint a szezonális a helyben szüretelt élelmiszerek szinonimája, mások számára szorosan kapcsolódik a kulturális eseményekhez, míg egy harmadik csoport az ételek eredetének megismerését tekinti a szezonális definíciójának. Egy globálisan is elfogadott csoportosítás szerint kétféle szezonális fogyasztást különböztetünk meg:  

Grafika: Váradi Zsófia, Közgazdász

1. Globális szezonalitás: Ez olyan élelmiszerekre vonatkozik, amelyeket az adott szezonban állítanak elő, de nem feltétlenül fogyasztanak ott, ahol szüretelték őket. Például az nyári szezonban Dél-Amerikában termesztett és szüretelt banán, amelyet Magyarországon fogyasztanak el.
2. Helyi szezonalitás: Olyan élelmiszerekre vonatkozik, amelyeket a természetes vegetációs időszakban helyben szüretelnek és fogyasztanak. Például a tavasszal termesztett magyar eper, amit a magyar emberek tavasszal fogyasztanak. A helyi szezonalitás szíve-lelke a helyi termelői piacok, a szedd magad! mozgalmak és a Magyar Termék cédulával ellátott áruk is.  

Interaktív térkép a szezonális élelmiszerekről

Az Európai Élelmiszerinformációs Tanács (EUFIC) márciusban adta ki az első Európa-szintű térképet az egyes gyümölcsök és zöldségek szezonalitásáról. Az európai nemzetek adataira támaszkodó térkép több mint kétszáz gyümölcsöt és zöldséget tartalmaz, amiket országonként, évszakonként, sőt még hónaponként is lehet szűrni. Ezenkívül a térkép az adott terület éghajlati övezetét is megmutatja. 

A térkép itt érhető el. 

Forrás: EUFIC hivatalos oldala

Az EUFIC arra is felhívja a figyelmet, hogy a helyi termékek fogyasztása csak egy része a fenntartható étrend kialakításának - a növények arányának növelése az étrendben különösen fontos, hiszen ezen élelmiszerek ökológiai lábnyoma jóval kisebb, mint az állati eredetű élelmiszereké. Erről a témáról egy korábbi cikkünkben olvashattok bővebben. 

A szezonális egészségesebb?

Az elmúlt években végzett kutatások szerint a gyümölcsök és zöldségek tápértéke közvetlenül a betakarítás után a legmagasabb - a zöldségekben és gyümölcsökben található vitaminok és ásványi anyagok többsége körülbelül 24 órával a szedés után elvész.  Így minél távolabbról szállítják, annál kevesebb vitamin lesz az adott élelmiszerben, amikor elfogyasztjuk.