Előtérbe kerülhet a virtuális valóság, több lesz a robot és kevesebb a repülő. Az üzleti turizmus szereplői rosszul járnak, Velence vagy Barcelona lakói viszont visszakaphatják a városukat. Hogyan változik a turisztikai ipar a koronavírus hatására? Milyen változások átmenetiek, és mi marad velünk hosszabb távon? Jászberényi Melindát, a Corvinus Marketing Intézet docensét, az egyetemi Turizmus Továbbképző és Kutatóközpont központvezetőjét kérdeztük.
Írta: Kránicz Bence / Borítókép: Unsplash
A legjobb esetben is 1,17 billió, a legrosszabb esetben 3,3 billió dollár tűnhet el a globális turizmusból 2020-ban – áll az ENSZ friss jelentésében. Ez a a világ GDP-jének 1,5-4,2 százalékát jelenti. Került-e már hasonló helyzetbe valaha a turisztikai ipar?
A Covid-19 járvány turizmus szektorra gyakorolt hatása szinte beláthatatlan. Ha a nemzetközi turistaérkezések számát vizsgáljuk, akkor látható, hogy januárban még növekedést lehetett regisztrálni, februárban közel 10 százalékos visszaesést, majd márciustól, különösen annak végétől drasztikusan zuhant az előző évi adatokhoz képest a trendvonal. Márciusban már 57 százalékos visszaesést regisztrált a Turisztikai Világszervezet (UNWTO), majd a hó végére és még inkább áprilisban szinte teljesen leállt a turizmus. Az UNWTO március végén 58-78 százalékos visszaesést prognosztizált 2020-ra. Ez nagyjából 850-1100 millió turistát jelent éves szinten, körülbelül 1000 milliárd amerikai dolláros exportbevétel kiesést, amelyek a turizmusból származnak. Így 100-120 millió dolgozó munkája kerül veszélybe. Viszonyításként a 2003-as SARS-járványt szokás említeni, amely hasonló, de sokkal kisebbmértékben hatott a turizmusiparra. Ennek érzékeltetésére egy adat: becslések szerint a globális légitársaságok a Covid-19 járvány időszakában 113 milliárd dollárt veszítenek értékesítésükből, ami körülbelül 15-ször több, mint a SARS esetében volt.
A turizmus mely ágai, szektorai kerültek a legnagyobb veszélybe?
A járvány kirobbanása és gyors terjedése jelentős hatást gyakorolt az emberiség gondolkodására és viselkedésére, így döntően befolyásolta a nemzetközi utazási szokásokat, mindenek előtt a szálloda- és vendéglátóipart, amely a világ legnagyobb munkaadó ágazatai közé tartozik, és rendkívüli érzékenysége miatt szinte azonnal reagál a válságokra. A nemzetközi utazások korlátozása, a nemzeti kormányzati intézkedések, a média híradásai egyaránt negatívan hatottak a szektorra és a kapcsolódó szolgáltatókra, köztük a már említett légitársaságokra. A világjárvány kitörésének időszaka egybeesett az utazásszervezői gyakorlatban szokásos foglalási periódussal, ami óvatosságra intette a tour operátorokat is. Tömegessé vált a szállodai foglalások törlése, már a nyári időszakra is. A koronavírus kedvezőtlen hatással van az üzleti turizmusra is, mivel a 2021-es rendezvények tervezési időszakát érintheti a járvány visszaerősödése. Ezen túlmenően munkanélkülivé váltak az idegenvezetők, turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó autóbusz-és taxitársaságok, ezen a területen dolgozó vállalkozók. (Kép: Unsplash)
Kutatásukban azokról a megoldási, problémakezelési stratégiákról írnak, amelyek révén a turizmus fenntartható maradhat. Most, hogy Európában enyhült a járványhelyzet, de az Egyesült Államokban vagy Dél-Amerikában korántsem, mennyire lehet megalapozott állításokat tenni a turizmus jövőjéről? Nem tartozik-e mindez a jóslás kategóriájába?
Mi többek között az EU és a UNWTO ajánlásai és számadatai alapján dolgozunk. A helyzet ugyanakkor napról napra változik. Sosem látott intenzitású a koronavírus terjedése a világban, még olyan országokban is felütötte a fejét ismét a járvány, amelyek sikeresen kezelték az első hullámot. Több újrafertőzödött területen döntöttek úgy, hogy ismét korlátozzák a beutazást bizonyos helyekről, illetve van, ahol a kijárási korlátozásokat is újra bevezették. 
(Kép: Szép Zsóka)
A turizmus és a fenntarthatóság elve az utóbbi években került igazán éles ellentétbe egymással. Fel lehet-e fogni úgy a jelenlegi válsághelyzetet, mint ami lehetőséget ad a fenntarthatóbb turizmus kereteinek kialakítására? Mik lehetnének a sarokpontjai egy ilyen változásnak?
Az új technológiák fokozatosan helyet kapnak a turizmusban, ahogyan sok más gazdasági ágazatban is. A vendéglátásban már korábban is megjelentek a robotok, most a pandémia idején egyre több szálloda esetében ajánlják az online check-in lehetőségeket, a bankkártya használatát. Az alkalmazkodás mértéke azonban nagyon eltérő a turisztikai vállalkozások között, és jelentős részük szerint az új technológiák elidegenítik az emberi kapcsolatokat.
A virtuális valóság az idegenforgalmi ágazatban egy másik lehetőség, amelyre nagyobb figyelmet kell fordítani. Nem a valódi turizmus helyett, hanem mindazon valós tapasztalatok kiegészítésére, illetve helyettesítésére, amelyek időnként kockázatosak lehetnek. Például olyan veszélyes körülmények között, mint a jelenlegi Covid-19, a turista élvezheti a témaparkok, régészeti parkok, múzeumok és zsúfolt helyek látogatását a virtuális valóság kínálta lehetőségeken keresztül, otthon, biztonságos környezetben.
Milyen típusú turisztikai célpontok válhatnak népszerűbbé a koronavírus-járvány után?
Manapság az utazók egyedi élményekre vágynak. A Covid-19 járvány hatására ez a tendencia erősödik.
Az utazási szokások és az utazók kulturális hozzáállásának megváltozása miatt, valamint a pandémiaveszélyből fakadó biztonsági előírásokból adódóan is az egyéni utazások biztonságosabbak lesznek, mint a tömegturizmus keretében megvalósulók. A turizmus e formájában a távolság is tartható, míg ez egy csoportos utazás során, vagy egy resort szállodában kevésbé megvalósítható. A turisták először belföldön töltik a nyaralásukat, amíg helyreáll a nemzetközi utakba vetett bizalom, majd a tapasztalatok szerint a szomszédos országokba utaznak. (Kép: Szép Zsóka)
Hosszú bezártság után a természetközeli, autentikus élményeket keresik a turisták.
A vidéki szálláshelyek foglaltsága a Magyar Turisztikai Ügynökség információi szerint nyár közepére kedvezően alakul. Persze nagyon hiányoznak a külföldi turisták, a városi hotelek esetében sok helyen továbbra is kivárnak az újranyitással.
Beszámolójuk szerint a közeljövőben gyakrabban utaznak majd autón a turisták, mint eddig. A turisztikai iparnak van válasza arra a felvetésre, hogy az autós közlekedés növeli majd a károsanyag-kibocsátást?
Belföldre és a szomszédos országokba személyautóval is lehet utazni, biztosítva ezzel az elvárt távolságtartást. Nem kell túlzsúfolt repülőgépet, hajót vagy buszt használni az adott desztináció eléréséhez. A kisebb távolságok miatt mindez kevésbé szennyező, mint a nemzetközi, nagy távolságra tett utazás, bármilyen közlekedési eszközt is válasszunk.
Egybehangzó vélemények szerint a légi közlekedés egyhamar nem fog visszaállni a járvány előtti szintre, ha egyáltalán visszaáll valaha. Ebben a szektorban milyen változások várhatóak, amelyek nem csak átmenetiek lesznek?
Az elmúlt időszakban több nagy légitársaság is állami mentőcsomagot kapott: a Lufthansa 9 milliárd eurót, az Air France 7 milliárd eurót, az Alitalia 1,7 milliárd eurót, a KLM 3,2 milliárd eurót, így nem kell fizetésképtelenséget jelenteniük. Ezeket a támogatásokat minden esetben reorganizációs célokra kapták a légitársaságok, aminek a hatása majd a későbbiekben lesz értékelhető. A Ryanair ír fapados légitársaság a közösségi médiában már közölte: az Európai Unió Bíróságán támadja meg a nemzeti légitársaságoknak nyújtott mentőcsomagot, mert álláspontja szerint az versenytorzító hatású. Más hálózati légitársaságok megfontoltan indítják újra járataikat, például az American Airlines szünetelteti budapesti járatait jövő év tavaszáig. A Covid-19 okozta leállás hozadékaként felszámoltak kisebb légitársaságokat, leányvállalatokat, például a korábban a szabadidős piacra létrehozott SunExpress Germany-t. Az elmúlt hónapokban közel 40 százalékkal esett vissza a kereskedelmi repülőgépek értékesítése, és az Airbus várakozásai szerint legalább 2023-ig, de egyes előrejelzések szerint akár 2025-ig nem fog visszaállni a korábbi szintre az értékesítés. (Kép: Szép Zsóka)
Mit tehetnek most a turisztikai szolgáltatók: a közlekedési vállalatok, a szállodák, a turisták által felkeresett intézmények, hogy újra magukhoz vonzzák a turistákat? Mi az, ami a saját kompetenciájuk, és ami nem rajtuk múlik?
A hotelek újranyitásával és a repülést érintő szabályozásokkal sokat foglalkoznak a híradások, ezért inkább a többi szolgáltatóra fókuszálnék. Az utazási irodáknak érdemes lesz a belföldi turizmust támogatniuk, új, kevésbé felkapott úticélokra felhívniuk a figyelmet.
Erősebb lesz az alternatív, niche-turizmus szerepe, és ki kell alakítani a Covid-19-hez igazodó utasbiztosítási rendszert.
Az UNWTO újrakezdéssel kapcsolatos ajánlása alapján az egyes desztinációknak el kell végezniük a közegészségügyi helyzeten alapuló kockázatértékelést, és az érdekelteket teljes körűen tájékoztatniuk kell. Megbízható és könnyen hozzáférhető információkat kell nyújtani a protokollokról, például sms-t küldeni a turistáknak a nemzeti és helyi szabályokról és a legfontosabb egészségügyi kontaktokról, vagy a marketingkommunikációban előtérbe helyezni a fizikai távolságtartást lehetővé tevő termékeket, mint a vidéki turizmus, ökoturizmus, aktív turizmus. (Kép: Unsplash)
Az üzleti turizmus esetében a konferenciák, meetingek, kiállítások szervezése során kerülni kell majd a svédasztalos kiszolgálást és a kávészünetet, előrecsomagolt ételkínálatot kell kialakítani, a fenntarthatósági szempontokat is szem előtt tartva. A rendezvények esetében a lebonyolítási terv átalakítása a feladat, az online események előtérbe helyezése jó megoldás lehet a pandémiás időszakban.
Az utóbbi években sokat lehetett hallani a turisták által ellepett, különösen népszerű városokról, vagy – akár itthon is – a lakók számára élhetetlenné tett vigalmi negyedekről. Róma, Barcelona vagy Velence lakói örülhetnek-e a mostani válságnak?
Velence példáján keresztül szeretném érzékeltetni ezt a folyamatot. Velence lakosságát teljesen kiszorította a városból a turizmus. Az ötvenes években Velence két szigetén 175 ezer volt a lakosság lélekszáma. Jelenleg mindösszesen 50 ezren élnek a városban. A turizmus hatására felmentek az ingatlanárak, több mint 8 ezer Airbnb-apartman van a városban, ezzel egész Olaszországban itt a legmagasabb a lakosságra vetített aránya az Airbnb-lakásoknak. A tavalyi évben 10,2 millió vendég töltött több napot a városban, és közel ennyi turista érkezik mindössze egy rövid látogatás céljából, túlnyomó részük tengeri szállodahajókkal. Ez utóbbiak költése minimális volt, ezért már a pandémia előtt is tervezték a kötelező költés bevezetését. (Kép: Unsplash)
Sokan a velenceiek közül lehetőséget látnak arra, hogy fordulat következzen be a város életében. Szeretnék, ha a város adta lehetőségeket a turisták mellett a helyben lakók is élvezni tudnák.
A nemzetközi turizmus mellett és részben helyett a helyiekre, törzsvendégekre, a művészetek, a kultúra szereplőire, a színvonalas felsőoktatásra szeretnék építeni a város gazdaságát. Fekvésénél fogva a város a középkorban fontos kereskedelmi funkciót látott el. Szeretnék megvizsgálni a kereskedelemben rejlő lehetőségeket, és nemzetközi befektetőket várnak a városba.
Mikor alakult ki a globális turizmusnak az a rendszere, amelyet most a koronavírus térdre kényszerített? Mikorra érte el az ipar a járvány előtti méretét?
Az UNWTO adatai alapján a nemzetközi turistaérkezések száma és a nemzetközi turizmusból származó bevételek volumene 1950. óta erőteljesen növekvő tendenciát mutat, ami a közeljövőben, bár lassuló ütemben, de várhatóan tovább folytatódik. A nemzetközi turistaérkezések számában az ezredforduló óta két évben volt tapasztalható kisebb mértékű visszaesés: 2003-ban a SARS-vírus hatására és 2009-ben a világválság következményeként. A Covid-19 utáni helyzet prognosztizálására nem vállalkoznék. Többféle, egymástól jelentősen eltérő forgatókönyv született, amelyek az utazásbiztonság függvényében nagyon eltérő dátumra teszik a turizmus kilábalását a válsághelyzetből.
A globális turizmus kialakulásához számos tényező vezetett, ezek közül a legmeghatározóbbakat szeretném kiemelni. A légi közlekedésben végbement a dereguláció az USA-ban, majd az európai liberalizáció hatására ugrásszerűen megnőtt az indított járatok száma, drasztikusan csökkentek a jegyárak, és megszületett a low-cost iparági modell. A low-cost, vagyis fapados légitársaságok kisebb repterekre szállítják az utasokat, fókuszált szolgáltatást nyújtanak, de azt széles tömegeknek és elérhető árakon. Megváltoztak az utazási szokások, népszerűvé váltak a rövid városlátogatások, a city-beak turizmus. Ehhez kapcsolódóan létrejött a megosztáson alapuló Airbnb-szállások rendszere, ahogy azt Velence példája is mutatta. Az Airbnb a megfizethető áron elérhető szállások széles körét biztosítja. (Kép: Unsplash)
Milyen állami beavatkozásra lenne szükség a turisztikai ipar életben tartásához? Nyilván régiónként, országonként más a helyzet, de vannak-e egységesen fontos lépések?
Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódóan végeztünk egy kutatást Ásványi Katalin és Kökény László kollégáimmal közösen, a Marketing Intézethez tartozó Turizmus Továbbképző és Kutatóközpont keretében, amely során azt vizsgáltuk, hogy a 20-21. században milyen válsághelyzetekkel szembesült a világ, amelyek ugyan változó mértékben, de befolyásolták a turizmus alakulását. A kutatás eredményeként született tanulmány főbb fejezeteiben körbejárjuk a válság fogalmát, értelmezésének és csoportosításainak lehetőségeit, és a Covid-19 kapcsán külön kitértünk az egészségügyhöz kapcsolódó válságokra. A tanulmány további fejezetei a válságkezelés, azon belül a válságmarketing és a válságkommunikáció elméleti hátterét mutatják be, majd esettanulmányokon keresztül ismertetjük a válságkezelési megoldásokat az egyes desztinációkban különböző válságtípusok esetére. Az egyes turisztikai szolgáltatók mentén külön is kitérünk a válságkezelési intézkedésekre, és az érintettek szerepét is ismertetjük. Külön alfejezetet szántunk a Covid-19 járványnak. Terveink szerint a tanulmány online jegyzet formájában megjelenik az ősz folyamán, a turizmus válságkezelésével kapcsolatos ismeretanyagot pedig az ősszel induló Turisztikai fejlesztési menedzser szakközgazdász képzésbe is beépítjük.
2020. 07. 13.
