Ilyen volt a pesti „kolosszeum”
2019. június 17. írta: BP Romantikája

Ilyen volt a pesti „kolosszeum”

Egy amfiteátrumot mintázó fa tákolmány állt a Bazilika helyén, ahol állatviadalok zajlottak.

701px-hetztheater1.JPG Forrás: Wikipedia, Hetz-Theater Wien

Valószínűleg sokat tanulmányozta az ókori történelmet az a bécsi vállalkozó, aki az 1700-as évek közepén a szórakoztatás egy egészen új formáját honosította meg a császárvárosban. A Hetz-Theater sokban emlékeztetett a római nép által nagyra tartott gladiátorküzdelmekre, azzal a különbséggel, hogy – akár a mai bikaviadaloknál – az emberek sérülésének kockázata jóval kisebb volt. A hecc színház ugyanis az állatok viadalára és ritkábban az emberek vadászatának imitálásra épült. Az új formátum pedig bevált, és a nézők tódultak a véres látványosságra. Ezek után csak idő kérdése volt, hogy – mint oly sok bécsi találmány – a hecc színház itthon is megjelenjen.

Az 1700-as évek utolsó harmadában a hazai színjátszás még csak éppen bontogatni kezdte a szárnyait, így a városvezetés a szórakoztatás jogát éppen úgy értékesítette, mint bármely más jogot, nem téve különbséget annak fajtái között. Így fordulhatott elő, hogy az első Hetz-Theatert egy színiigazgató hívta életre a Váci kapu környékén 1783-ban. A mai Deák téri templom helyén, egy sátorban indult hódító útjára a kegyetlen látványosság és – Bécshez hasonlóan – itt is zajos sikert aratott. Olyannyira nagy volt az érdeklődés, hogy az itteni bevételek fedezni tudták a színházakban keletkezett hiányokat. Lehner Tóbiás – mert így hívták a szóban forgó színigazgatót – nem sokáig örülhetett a plusz profitnak, ugyanis csakhamar elhappolták a színjátszási jogot az orr elől.

1785-ben ugyanis érkezett egy visszautasíthatatlan licit a színjátszási jogért a kávéház tulajdonos Tuschl Sebestyéntől, így a város vezetői átadták a lehetőséget neki. A korábbi tulajdonos azonban nem törődött bele, hogy az aranytojást tojó tyúkját elorozzák és két évnyi elkeseredett vita bontakozott ki a régi és az új jogtulajdonos között a hecc színház üzemeltetéséért. Az ügy végül a Tuschl által fizetett, vaskos kárpótlással zárult és 1787-ben megköttetett a tíz évre szóló új szerződés. Az új tulajdonos azonban nem elégedett meg az eddigi szegényes keretekkel és azonnal egy komolyabb építkezésbe fogott. Az eredeti, bécsi minta alapján egy ókori amfiteátrumokra hasonlító faépítményt álmodott meg, mely egy időben 2000 személyt volt képes fogadni és a mai Szent István Bazilika helyén, az éppen ébredező Lipótvárosban készült el. Ám szemben az osztrák „műintézménnyel” Tuschl nem csak helyi- hanem egzotikus állatokat: oroszlánt, hiénát, tigrist és leopárdot is szerepeltetett a „társulatában”.

Ezek az állatok persze túl értékesek voltak ahhoz, hogy egymásnak uszítsák őket – arra ott voltak az akkor még itthon nagy számban élő medvék, farkasok és a vérebek – így szerepük általában kimerült abban, hogy eléjük löktek egy élő bárányt vagy kecskét, melyet a közönség előtt széttéphettek. A kevésbé értékes állatoknak azonban általában a halálukkal kellett szórakoztatni a nagyérdemű közönséget. Ezeket vagy egymásnak eresztették vagy vérebek elé vetették őket (igaz gyakran a kutyák húzták a rövidebbet), de előfordult olyan műsorszám is, amikor a kikötözött állatokra emberek „vadásztak” íjjakkal és lándzsákkal, persze biztonságos távolból.

Ma már elképzelhetetlen, hogy egy ilyen „látványosság” közel egy évtizeden keresztül teljesen legálisan működhetett egy kulturált városban, ám érdemes megemlíteni, hogy eleinte a magasrangú osztrák látogatók számára még a gödöllői kastélyban is rendeztek állatviadalokat. A városvezetés azonban 1796-ra úgy érezte, hogy a társadalom fejlődésével több már nem egyeztethető össze az ilyen jellegű szórakozás. Lehet ugyan, hogy az elhatározás már korábban megszületett, ám végső lépésre a tíz évre kötött szerződés lejárata szolgáltatta a nagyszerű alkalmat. Bár Tuschl ekkor a szórakoztatás jogát tovább birtokolhatta, a Hetz-Theatert felszámolták. Az indok a fa építmény rendkívüli tűzveszélyessége volt, amit kiválóan illusztrált a bécsi „testvérintézmény” pár hónappal korábbi leégése. A pesti polgároknak pedig valamilyen kevésbé véres szórakozás után kellett nézniük...        

A bejegyzés trackback címe:

https://bpromantikaja.blog.hu/api/trackback/id/tr214883224

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Void Bunkoid 2019.06.24. 17:06:45

Hogy idézzem Móriczot...

"Barbárok."
süti beállítások módosítása