Hol volt az Izrael nevű, első területi egység és miért vette fel Izrael egy kánaáni istenség nevét? Ezeket a kérdéseket feszegeti Israel Finkelstein az ókori Izrael régészetének és történetének vezető alakja, aki mögött több mint 40 évnyi terepmunka és kutatás áll. Most társul szegődhetünk egy 24 részes beszélgetős sorozatban és tanulhatunk a Bibliáról és Izrael történetéről, és választ kaphatunk a fenti kérdésekre is. Aki kérdez Matthew J. Adams, a jeruzsálemi W.F. Albright Institute of Archaeological Research igazgatója. A beszélgetéssorozat korábbi részeit megtalálja blogunkon.
Israel, köszöntelek újra itt az Albright Intézetben, ahol folytatjuk beszélgetésünket.
Mindig örülök, ha itt lehetek.
Rendben, vágjunk bele! Legutóbb a késői bronzkor összeomlásával és az azt követő (i.e. 12. sz.) felföldi letelepedéssel foglalkoztunk, ahol népességnövekedést láttunk, és azt is tudjuk, hogy ez a történet a későbbiekben Izrael északi királyságához vezet. Beszéljünk egy kicsit erről a folyamatról, illetve arról, hogy mennyi idő kellett az Izrael nevű területi egység felemelkedéséig?
Igen, ez itt a kérdés. A letelepedési folyamat megvitatása után beszélnünk kell az első izraeli entitásról a felföldeken. Amikor rákérdezünk az első Izraelre, nem szabad megfeledkeznünk a következőkről.
- Először is: bizonyítékaink vannak a Merenptah-sztélén Izraelről, egy olyan embercsoportról, amely a letelepedési folyamat következtében valahol Kánaánban él, valószínűleg a Jordántól nyugatra fekvő felföldeken. Ez az időszámítás előtti 13. század végére esik, közel az 1200-as évekhez.
- Ezt követően mintegy 250 évnyi szakadék van, és Izrael csak a 10. század végén kerül elő újra az északi királyság területi egységeként.
Alapvetően tehát az a kérdés, hogy tudunk-e valamit azonosítani a két időszak között? Nyomon követhető-e valami a Merenptah-sztélé említette izraeliták (i.e. 1200) és az északi királyság között (940–930), amely valamiképpen a legkorábbi Izrael?
Láttuk már ezt a mintázatot, nem? Beszéltünk a késői bronzkorról és Kánaánról. Konkrétan láttuk Sekem (Sikem/Szichem) királyságát az északi felföldeken. Szükséges-e, hogy régészeti párhuzamot vonjunk e késő bronzkori királyság és a között, amit láttunk?
Persze, párhuzamot kell vonnunk, ám ez még bonyolultabbá teszi a helyzetet. Hiszen akkor ez a kérdés:
Miért lett a Sekem nevű területi formáció Izraellé?
Vagyis olyan helyzetben vagyunk, hogy ezt a kérdést más-más irányból kell feltennünk. Mindenekelőtt magyarázatot kell adnunk arra, hogy melyik entitás nevezhető a legkorábbi Izraelnek, majd fel kell tennünk a kérdést, hogy miért változtatták meg a nevet?
Rendben. Azt hiszem, jobb, ha rápillantunk a helybeli régészetre. Milyen szempont kerül elő a kérdés kapcsán?
Igen, meg kell vizsgálnunk a régészetet, de ejtsünk néhány szót a bibliai emlékezetről vagy hagyományról is. Talán jobb, ha hagyományról beszélünk. A bibliai hagyomány szerint az izraeliták első központja a felföldeken az ország „meghódítása” után Sílóban volt, amely Sekemhez közel fekszik, mintegy 10–15 km-nyire délre.
Mit mondhatunk Sílóról?
Ténylegesen a régészet felé kell fordulnunk, mert a bibliai hagyomány mindig a későbbi évszázadokat tükrözi. Vagyis biztonságosabb, ha először a régészettel foglalkozunk. A régészetből sok mindent tudunk Sílóról. Sok évvel ezelőtt végeztem ott régészeti ásatásokat, és úgy gondolom, hogy lenyűgöző, csodálatos eredménnyel zárult ásatás volt. A következőket tudjuk: Síló története hasonlít a felföldek településtörténetéhez, amely azt jelenti, hogy Síló nagy volt a középső bronzban. Ekkor van egy nagy letelepedési hullám. A késői bronzkorban Síló kisebb lesz. Ekkor a felföldeken hanyatlás tapasztalható. A vaskor első időszakában Síló ismét fellendül. Újra van egy letelepedési hullám – beszéltünk róla.
Ez a letelepedési hullám hozza el a korai Izraelt a vaskor első időszakában.
Síló északról nézve. A drónfelvételt készítette Gregor Brandson.
A középső bronzban Síló egy rendkívül sajátos hely: van egy mesterséges domb hatalmas támfalakkal, mögöttük töltésekkel, amelyek egyfajta platformot hoznak létre a domb tetején. De minek? Egy palotának? Vagy egy templomnak? Nincs bizonyíték az állandó letelepült életmódra, ezért nem lehet város. Ez valami más, valami teljesen más. Egy erőd lenne? Vagy egy palota? Egy templom? Egymagában áll.
A középső bronzkor közeli fő lelőhelye a néhány kilométerre fekvő Sekem. Következik egy hanyatló időszak a késői bronzkorban, de van bizonyítékunk az ottani kultikus tevékenységre. Ezt követően jön a vaskor első időszaka, amely valamiképpen hasonlít a középső bronzkorhoz abban az értelemben, hogy egy viszonylag nagy helyszínről, nagyjából két és fél hektár területről van szó. Nincs állandó letelepülés, de van bizonyítékunk a középítésre: nagy tárolóhelyek, nagy raktárak. Ismét fel kell tennünk tehát a kérdést, hogy mi van itt, milyen jellegű a helyszín, amely nem város és nem is falu. Én úgy gondolom, hogy Sekemmel együtt kell figyelembe vennünk.
Légi felvétel Sekem romjairól. Jobb oldalon a középső bronzkori erődfal és a felső központban a „Migdál”, vagyis erődítmény (torony) vagy templom található. Holy Land Satellite Atlas, 1999, 100. oldal.
Tehát ez Síló vége a vaskor első időszakának végén?
Ó, nem. Idézzük fel azt a bizonyíték darabkát, hogy Sílót az i.e. 11. sz. végén lerombolták. Itt szénizotópos kormeghatározásról beszélünk, tehát szilárd alapokon állunk. Van egyfajta aktivitási szakadék Sílónál nyilvánvalóan a vaskor második időszakának elején, amely az i.e. 10. század elejét is jelentené. Akkor újra folytatódik a tevékenység, kétségtelenül kultikus tevékenység a vaskor második időszakában későbbi szakaszaiban, az i.e. 9. és 8. században. Ezt a helyszínen folyó ásatásokból tudjuk, amelyek során feltártak két, jellemzően a 9. és a 8. századra jellemző kőoltárt.
Rendben. Azt állítottad, hogy Síló a vaskor első időszakában valamiféle kultikus központ volt, és valószínűleg kapcsolódott Sekemhez a vaskor első időszakában.
Kapcsolódnia kellett.
Párhuzamot akarsz vonni a késői és a középső bronzkorral, ahol ugyanez a helyzet: egy nagy városállam, amelynek területi lefedettsége van Sikemben van, és egyfajta nagy kultuszhely, amely egyedül áll Silóban.
Igen. Először is azt mondanám, hogy a következőképpen kell rekonstruálnunk: a vaskor első időszakában egyértelmű bizonyítékaink vannak egy olyan területi egységre, amelynek sok települése van és amelynek központja Sekemben van, temploma pedig Sílóban. Ez egyértelműen hasonlít a középső bronzkori helyzethez.
Ez felveti a késői bronzból a vaskor első időszakába való átmenet kérdését, illetve a névváltozás kérdését is.
Vagy másképpen fogalmazva: amikor a vaskor első időszakának területi entitásáról beszélünk, nem is tudom, hogy hívhatjuk-e már királyságnak, de mégis, valamiféle területi entitás, amelynek a neve Sekem, vagy itt van egy új név, Izrael.
Ezen a ponton próbáljuk megfejteni, hogy milyen jellegű ez a területi entitás, amelynek az alapja Sekem és Síló. Tudjuk, hogy Izrael királysága nem sokkal ezután születik meg. De hogyan közelítsük meg ezt a kérdést a vaskor első időszakában? És ahogy azt már korábban felvetetted, talán az Izrael nevet kellene megvizsgálnunk, mert úgy tűnik, hogy az egy másik istenség nevét foglalja magában, igaz?
Igen. A név nagyon tanulságos. Rendkívül érdekes. Izrael. Nagy vita folyik erről. Nem megyek bele a részletekbe. Csak annyit hadd mondjak el, hogy kapcsolódik az Él istenséghez, az ország régi, ősi istenségének imádatához.
Él istenség aranyozott szobrocskája Megiddóból
Tanulságos továbbá rápillantani az Él-kultusz helyszíneire is, mert valamennyi Síló körül összpontosul.
Itt van például Bétel, „Él (istenség) háza” Sílótól délre, nem is olyan messze. Aztán ott van a bibliai hagyományban Él tisztelete Sekemnél. Él-Berit háza például a későbbi évszázadokból származhat, de őrizhet ősi hagyományokat. És Sekem nincs is olyan messze északon. Ott van még Penuél, az a hely, amely a Jákob-ciklushoz kapcsolódik a Teremtés könyvében (vö. Ter 32,23–33). Penuél kissé keletre fekszik a Jordánon túl, de nincs is olyan messze.
Készíts csak egy kört és meglátod, hogy Síló van a középpontban.
És nemcsak ez, van még egy másik bizonyíték darabka, amelyet meg kell említeni és idehozni. Ez pedig Manassze törzsének genealógiája a Bibliában (vö. Szám 26,31; Józs 17,2) és a Samariai osztrakonok (cserépfeliratok), amelyeket i.e. 800 körülre datálhatunk.
Mindkét helyen van utalás egy Aszríél nevű klánra. Ez az Aszríél a Sekem és Síló közötti területen fekszik, éppen Sekem és Síló között. Miért és honnan tudjuk ezt? Ezt a samariai osztrakonok Aszrielhez kapcsolódó falvak nevéből tudjuk. André Lemaire francia tudós sok évvel ezelőtt már összekapcsolta Aszrielt és Izraelt. A kérdésem tehát a következő:
Síló volt Él tiszteletének központja?
Illetve Síló volt ennek az Izrael-formációnak, a legkorábbi Izrael-formációnak a központja a vaskor első időszakában?
Van más nehézség is, mert Izrael Istenének neve, amint később tudjuk, Jahve, nem pedig Él.
Valami tehát történik az átmenet során az istenséggel is – most félretéve a szinkretizmus lehetőségét. De ebbe a kérdésbe itt nem megyek bele. Igen, nem csak ez, hanem a Síló hagyománya is. A bibliai Síló-hagyomány a frigyládához kapcsolódik, és szövetség szekrényéhez, vagy, ha úgy tetszik, a frigyláda Izrael Istenének ládája, végső soron Jahve ládája. Bár egyes helyeken még Elóhím ládájaként írják le. Jó okunk van felvetni, hogy például a Jeremiás könyvében (7,12) szereplő „Menjetek csak el szent helyemre, Silóba, ahol először szereztem lakást nevemnek, és lássátok meg, hogyan bántam vele!” emlékezete is kapcsolódik ehhez a későbbi Sílóhoz. És tényleg,
a legkorábbi bizonyíték Izrael Istenének, Jahvénak a tiszteletére az ókori Izraelben, különösen is az északi királyságban, az i.e. 9. században van.
Honnan tudjuk ezt? Az északi királyság uralkodóinak neveiből tudjuk. Izrael Istenének neve csak a 9. század közepe táján jelenik meg, az Omri-dinasztia idején olyan nevekkel, mint például Jórám neve, amely Izrael Istenének alkotóelemét hordozza (Jehoram). A Mésa-sztélén is vannak a bizonyítékok Jahva Nébó-hegyi templomára vonatkozóan, amelyet a felirat szerint a moábiták vettek át. Mivel van itt dolgunk? Talán itt az átmenet, Sílónál egy rövid intervallumot követően a 10. században és a 9. század elején egy változás:
Sílóból, Él tiszteletének központjából Jahvénak, Izrael Istenének kultuszközpontja lesz.
A bibliai hagyomány pedig főleg másodikhoz kapcsolódik. De az első adhat nyomot a legkorábbi Izrael nevű területi formációhoz a vaskor első időszakában, az i.e. 11. században.
Rendben. Foglaljuk össze, hogy mire jutottunk a beszélgetésünk során, kezdve a felföldeken való letelepedés növekedésével!
Úgy gondolom, hogy a következőket mondhatjuk. A legkorábbi Izrael nevű formáció, területi egység nyomának felkutatásához meg kell vizsgálnunk Sekem térségét – ez egyben a települések fő koncentrációja is –, illetve meg kell néznünk Síló helyszínét, amely egyértelműen egy nagyon fontos kultikus hely és Sekem központjához kapcsolódik. Továbbá azt gondolom, hogy ezzel párhuzamosan összpontosítanunk kell az Izrael névre, az Él-kultusz helyszíneire, illetve az Él-tiszteletre és később az Izrael Istenének tiszteletére való áttérésre is. Amikor mindezt összefogjuk, azt gondolom, hogy elmondhatjuk, hogy legalább fennáll annak a lehetősége, hogy ez a vaskor első időszakának, az i.e. 11. századi formációja a hegyvidéken, középpontban Sekemmel és sílói kultuszhelyével leírható a legkorábbi Izraelként, ami azt jelentené, hogy az i.e. 12. században a bronzkori összeomlással a Sekem név Izrael névre változik. De természetesen ezt nem tudjuk biztosan.
És még mindig maradt egy kis szakadék, nemde? A Síló vaskor első időszakában történt pusztulása és a között, amikor forrásainkban valóban értesülünk az Izrael névről.
Vitatható pontok továbbra is vannak. Az első kétely ehhez a Sekem-Síló formációhoz és nevéhez kapcsolódik a vaskor első időszakában. A második kétely természetesen, még ha Izraelnek is hívták, hogy mi történik az i.e. 11. század végi pusztulás és az északi királyság felemelkedése között? Azt gondolom, hogy a későbbiekben erről még kell beszélnünk.
Rendben, így lesz. Egyelőre ennyi, még egyszer köszönöm, hogy eljöttél, és akkor legközelebb találkozunk.
Igen.
Fordította: #BibliaKultúra
Forrás:
Képek forrása:
Associates for Biblical Research; Journey to Holy Land; Ritmeyer Archaeological Design; Wikipedia.
A korábbi beszélgetések:
- rész: Az ókori Izrael régészete: Két szélsőség között
- rész: Kánaán a késői bronzkorban
- rész: A titokzatos bronzkori összeomlás
- rész: Az ókori Izrael felemelkedése a felföldeken
