Az egyik szombatom váratlanul felszabadult, úgyhogy pénteken felcsaptam a Google térképet és a keresőt és "körbenéztem", hogy merre lenne érdemes elindulni. Némi keresgélés után egy közeli víztározót tűztem ki célul - és milyen jól tettem...
Nagyon régóta szerettem volna a vadludakkal találkozni, legalább érintőlegesen. Szerintem egyesével is remekül mutatnak, de sok ezres tömegben lélegzetelállítóak. Megérkeztem tehát a víztározóhoz, elkezdtem sétálni a víz felé, amikor éktelen hangrobbanással megelevenedett a táj és a következő látkép fogadott:
Azt sem tudtam, merre nézzek a szárnysuhogás és gágogás közepette, szoborrá merevedve kattintgattam az előttem felrepülő több ezer madárra célozva. Aztán elindultam a vizet körülölelő kis töltésen, amikor szembe jött egy terepjáró. A benne ülő úr a víztározó egyik karbantartója volt, aki elég gyorsan rájött, hogy milyen céllal érkeztem. Elmondta, hogy körülbelül 30-40 ezer lúd fordul itt meg és megmutatta, honnan érdemes próbálkoznom a fotózással.
Amíg sétáltam a sekélyebb rész felé újra felröppent a lúd csapat nagy része:
Nyári ludak, nagy lilikek, vetési ludak, sőt, egy-két rövidcsőrű lúd is körözött a fejem felett. Bármerre fordultam, mindenhol V-alakban repülő csapatok vettek körül, aztán szépen lassan újra elkezdtek szállingózni a vízhez:
Több százan landoltak egyszerre:
Végül minden madár összeállt egy nagy "masszává" és egymáshoz közel, szigetet alkotva úszkáltak a jéghideg vízben:
Aztán megérkeztem a javasolt helyre, és a helyi szakértelem tökéletesen vizsgázott, mert szinte azonnal megjelentek a ludak pár méterre tőlem, a fejem felett. Egy olyan folyosóban tudtam a nádasban megállni, ahol érkező és távozó csapatok is szép számmal voltak, így viszonylag közeli fotókat sikerült készítenem.
Nagy lilikek hárman párban:
Tollbemutató, szintén nagy lilik módra:
Egy páros gyakorlat:
Volt, aki az utolsó pillanatban azért észrevett, és óriási kéziféket húzva nagy ívben fordult el:
De volt olyan is, akit abszolút nem zavart a közelség:
Voltak kisebb csapatok:
És nagyobbak is:
De volt olyan is, aki egyedül repült:
Itt pedig valamennyire talán látható a nyári lúd (felül) és nagy lilik (alul) közötti különbség:
És persze a gágogás sem maradhatott el:
Még mindig gágogunk:
A végére pedig itt a V-alak alulról:
Azzal a nem titkolt szándékkal érkeztem, hogy egy kisfilmet is "forgassak". 136 videoklippel, sok-sok gigabájtnyi tartalommal érkeztem haza, és még jó pár látogatást tervezek, hogy néhány percben meg tudjam mutatni, mekkora élmény ezeket a nagyszerű madarakat figyelni.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.