Praxisom során több esetben tapasztaltam, hogy a munkavállaló úgy szenvedett munkahelyi balesetet, hogy semmiféle munkaviszony alá nem tartozott. Ilyenkor joggal merülhet fel a kérdés, hogy ekkor is járhat kártérítés a munkáltatótól?

A válaszom alapvetően jó hír és röviden az, hogy igen. Az oda vezető út azonban lényegesen nehezebb, költségesebb, jóval több idővel jár.

A fekete munkavégzés problémaköre - a korábbiakhoz képest - már lényegesen kevesebb esetben jelenik meg praxisomban. Ugyanakkor az még mindig jelen van és gyakorlatilag minden korosztályt érint. Oka általában az, hogy relatíve sokkal nagyobb munkabért kínálnak ilyen formán a munkáltatók, mint a legális munkavégzés esetén. Ez érthető okokból nagyon csábító lehet, ugyanakkor számos veszélyforrást is tartalmaz.

Sokan bele se gondolnak abba, hogy a relatíve nagyobb fizetés nem azért van, mivel a munkáltató annyira jószívű lenne. Alapvetően csak azért tud magasabb „fekete” fizetést adni, mivel megspórolja a törvény által megfizetendő adókat és járulékokat. Ugyanakkor ez az idilli állapot nagyon hamar rémálommá változhat, főleg akkor, ha a munkavállaló megbetegszik, vagy megsérül.

Amennyiben ez bekövetkezik, akkor a sérült/beteg munkavállaló nem fog kapni táppénzt, nem fog kapni finanszírozott gyógyszereket, sőt még az egészségügyi ellátásért is fizetnie kell jellemzően. Ezen túlmenően semmiféle törvényi védelmet sem élvez a munkavállaló, így nem fogják elküldeni foglalkozás egészségügyi szakorvoshoz (üzemorvos), bármikor kirúghatják az állásból, nem kaphat munkanélküli ellátást, nyugdíjat, baleseti járadékot, stb.

Mindez természetesen azért van, mivel a munkáltató nem fizette a munkavállaló járulékait, melynek okán vagy tovább kell majd „nyomorékon” dolgoznia, vagy a nagyfokú elszegényedés veszélyével kell szembenéznie.

De mit lehet tenni, ha mégis csak balesetet szenved egy „feketén” foglalkoztatott munkavállaló?

A hatályos jogszabályok szerint a munkáltató kötelessége a munkaviszony bejelentése, amit minimálisan a foglalkoztatás megkezdése előtt az Adóhatóság részére meg kell tennie.

Amennyiben ezt nem tette meg és megtörténik a baj is (példának okáért a munkabaleset), annyiban első lépésként tisztázni kell a munkaviszony létesítésével, a munkabérrel, a munkaidővel, a munkakörrel kapcsolatos kérdéseket. Ezeket legegyszerűbben az illetékes Kormányhivatalhoz címzett kérelemmel lehet megtenni (Munkaügyi és Munkavédelmi felügyelőség), de természetesen nyitva áll a lehetőség a munkaügyi bírósági út előtt is. Ezt követően szintén lehet kérvényezni, hogy a Kormányhivatal kötelezze a munkáltatót a baleseti jegyzőkönyv kiállítására is.

A fenti hatósági eljárások azonban még nem fogják jelenteni automatikusan, hogy a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásokat is megkapja a munkavállaló, illetve azt sem, hogy azonnal kártérítéshez jusson. Ez külön eljárás tárgyát képezheti. Ugyanakkor mindenképpen szükséges élni vele, ráadásul akkor, ha a sérülés, vagy a betegség foka olyan mértékű, amikor az az egész későbbi életére kihatással lehet.

Dr. Ikanov Gábor, kártérítési ügyvéd 

FONTOS: Jelen poszt tartalma semmilyen esetben sem minősül jogi tanácsadásnak, azt a szerző csupán tájékoztató jelleggel helyezi el. A szerző külön felhívja a figyelmet arra, hogy a témában írt írása nem kimerítő jellegű, az nem pótolhatja a kimerítő jogi tanácsadást.