Nagyon régóta meg akartam már nézni ezt a földvárat, eddig tudomásom szerint nem nagyon foglalkoztak vele mélyrehatóbb módon. Éppen ezért meglátogattam a várat, nem csak egyszer, többször is.

Mint kiderült, felettébb érdekes hely és szerintem sok meglepetést és titkot tartogathat még most is szakértők számára. Már amennyiben még érdekel valakit, mert lassan tönkremegy.

"Kávai-várhegy – Tápióság
Káva községtől 600 méterre északra, a Gombai-patak völgyéből kiemelkedő mintegy 30 méter magas völgyoldal tetején helyezkedik el. A közel 100 méter átmérőjű földvár maradványa körül jól kivehető a kör alakú árok. Területe jelenleg részben szántó, részben akácos, alatta viszont egy több hektár kiterjedésű, fajgazdag löszgyep borítja a meredek domboldalt, ahol azonban súlyos problémát jelent az erőteljes cserjésedés."  (2)

A Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869) a Várhegy, Káva község mellett:

"A szakirodalomban, így a hivatkozott művekben is - helytelenül - Káva-Várhegy néven vált ismertté, csak elvétve szerepelt „zsigeri, pusztazsigeri Várhegy" néven. Bár a Várhegy Kávához van közel, a terület az újkorban mindig is Zsigerpusztához (Tápióság része) tartozott." (1)

A földvár és környéke google térképen, kivehetően látszik a sáncárok szántóföldre eső része:

Távlati kép a földvárról - a szántóföldön lévő és még kivehető sáncárok a mezőgazdasági tevékenységtől már cikkcakkos, kezd elmosódni és elkopni:

Bekarikázva a képen a földvár és a releváns terület:

Magyarország első katonai felmérésének térképe (1782-1785) sem a földvárat, sem a Várhegyet nem tünteti fel, de hogy hol van nagyjából az elhelyezkedése, azt bekarikáztam:

A Magyar Királyság második katonai felmérésének térképe (1819-1869) már Várhegyként jelöli a helyet, amit mérési pontként is használtak:

Káva község honlapjáról a földvár vonatkozásában:

"A falu határában, a Várhegy nevű dombon talált régészeti leletek bronzkori földsáncokkal megerősített településről tesznek bizonyságot, a domb tetején álló egykori „földvár” területéről zsákszámra kerültek elő edénytöredékek, mindennapi használati eszközök, szerszámok."

Részlet a Pest Megyei Hírlap, 1967. decemberi számából:

"...Káván a hatvani földvár temetőjét, illetve temetőit  - mert két temetője volt  - szintén elpusztíthatták. Az egyiket tönkretette a szölőforgatás, a másikat kitermelte egy lelkes, ám laikus gyűjtő és csak egy ruháskosár edény maradt meg belőle addig, amíg az illető halála után el nem ajándékozta a család."  

A továbbiakban egy régi, 1968-as - a földvár vonatkozásában - írt újságcikk mentén fogok tovább haladni...

Egyes részletek a Pest Megyei Hírlap, 1968. januári számából ( a cikk írója Rolkó István):

"VALÓSZÍNŰLEG FÖLDVÁR
AHOL ÉVTIZEDEKIG BÖNGÉSZETT A KÁVAI AMATŐR RÉGÉSZ

A múlt év őszén Kovács István, a kávai általános iskola igazgatója bejelentette, hogy az iskola tanulói sok régi cserepet és csontot gyűjtöttek össze a község Várhegy nevű határrészében.

A helyszíni szemle során megállapítottuk, hogy az iskola gyűjteményébe került kerámiatöredékek középső bronzkoriak, a hatvani kultúra képviselői. A cserepek között egy kis, 5,5 centi hosszú bronztőr- penge-töredék és egy kagylóval borított kés is volt, amely fontosságánál fogva, mint az iskola ajándéka, bekerült a gyömrői múzeumba."

A Várhegyen a földvár szántóföldes területének felszíne manapság is tele van cseréppel és állatcsontokkal, ezekből néhány kép (több kisebb kagylót is lehetett találni, de azokat nem fényképeztem le):

Érdekes, hogy a következő képen látható karomszerű csonttal (amiből több is volt) már máshol is találkoztam:

Csont és cserép egymás mellett:

Cserepek és egy érdekes formájú tárgy:

Valamilyen edény alja:

Valamilyen edénynek a füle (talán urna):

A fekete cserepek hozzá tartozhattak:

Továbbra is az előző újságcikk mentén....

"A terepbejárás során hitelesítettük a lelőhelyet. A község ÉK-i határán elterülő dombok legmagasabbikán terül el az őstelep, mégpedig valószínűleg földvár, amely az állandó földmunkák folytán igen rossz állapotban van. Alakja kerekített végű vasalóra emlékeztető lehetett, ma inkább ellipszisre hasonlít."  

A földvár a dombok legmagasabb pontján:

A Várhegy és környéke kataszteri térképen (1881) - a földvár Zsigerpuszta területén található - a helyét megjelöltem:

A kataszteri térképen a Várhegy közelebbről - a Tápióság felé eső részét a térkép Teknő völgyként jelöli:

Az előző térképen feltüntetett Teknő völgy:

1968-ban az iskolások "leletmentése" nem volt teljesen sikeres...

"A leletmentés kudarcba fulladt, a nyári szárazságtól acéllá keményeden a föld, nem engedett a mélyébe férkőzni, eltörött az ásó, felgörbült a föld a csákány alatt. Sajnos, csak 40 centi mélyre jutottunk — a feltárást tavasszal folytatni kellene. Idáig a legérdekesebbek a háziedény-töredékek, változatos alakú, méretű és színű töredékeik zsákszámra kerültek elő. Négy csontár és egy cserépdarabból faragott kis orsógomb egészítette ki a leletanyagot."

Talán akkor ez is orsógomb lehetett:

Hogy az iskolások a tanár vezetésével hol próbáltak meg ásni, azt nem tudni..

Viszont érdekes ez a fekete cseréptöredék, amin valamilyen díszítés is van:

A földvár területének másik része bozótos, erdős terület, de többnyire nagyjából bejárható:

Ez a része a várnak egy teraszon található és egy meredélyben végződik, ahonnan szinte teljesen belátható a környék Gomba község irányába (ha nem lennének ott a fák):

Több állattól származó gödör, beásás és túrásnyomok is voltak a földvár területén (ezek némelyikéből cserepek és csontok is jöttek elő):

Kilátás a földvár platójának széléről Bénye irányába:

A Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésének térképén (1869-1887) a Vár hegy:

Ha a második katonai felmérés térképét (1819-1869) nézzük, azon látszik, mennyire vizes volt a terület Gomba irányába, a mai Gombai-patak melletti területen (várhegytől balra eső terület):

Esős időben - vagy azt követően - vizes a terület manapság is (a várhegy felől Gomba irányába fényképezve, a "csík" alul a Gombai-patak):

Továbbra is az újságcikkből (1968)...

"Kálmán István bácsi, aki az első világháború olasz frontján járt, könnyen megismerte annak idején az embercsontvázat, amely vagy 40 éve került elő szőlő alá fordításkor a földjéből.

A lelőhely a földvárral szemközti dombon van, a szőlőterület maradványa ma is látható. Kálmán István itt bronz lándzsacsúcsot és nyílhegyet, valamint kőbaltát is talált, amely azóta, sajnos, elveszett. Egy másik kávai ember kiegészíti: ö egy szép kétfülű agyagedényt talált itt, amelyet odaadott az agronómusnak, aki iskolázott ember. Meg is ígérte, hogy a leletet eljuttatja a múzeumba. Vajon melyikbe? 'Mert a gyömrői nem kapta meg."

A várral szemben lévő domb hol lehetett..?

A képeket nézve talán valahol ezen a területen lévő dombok egyikéről lehet szó (a vár irányából fényképezve, a távolban Pánd község):

"Mészáros István bácsi, a község lelkes „amatőr régésze" évtizedekig böngészett itt. Gyűjteményébe a legkülönbözőbb leletek: kőbalta, bronz-lándzsa és karperecek, edények, vaskengyel és zabla került innen.

Megtalálhatta a földvár temetőjét (a vaszabla , és kengyel későbbi), és azt módszeresen ki is termelte úgy. hogy ma már nyoma sem található meg. Halála után a leletek valamilyen múzeumba kerültek, hogy melyikbe, azt a családtagok nem tudják.

A sérült fazekakat és bronzokat kidobálták, innen került hozzám két töredékes kis sír edény, amely azóta kiegészítve a gyömrői múzeum tulajdona, a kisunoka megpróbált elvezetni a lelőhelyhez, ahol hat-hét éve jártak a nagyapjával „régészkedni”, sajnos azonban, már nem tudta felfedezni.

A mélyebben fekvő sírokat bizonyosan őrzi még a kávai föld, a fentiek azonban áldozatul estek a földmunkának és a hozzá nem értő lelkesedésnek."

A várhegyre a földvárhoz régi gimnáziumi osztálytársammal is kimentünk, megmutattam neki a helyet. A földvárnál kutyasétáltatókkal találkoztunk... De nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy talán nem is biztos, hogy csak földvár volt...

Térkép részlet 1754-ben a területről (birtoktérkép) - amin a földvár is fel van tüntetve, mint "Siger Vára":

Katonai térképek jelkulcsa (az előző birtoktérkép volt, a katonai térképek ugye a várat nem jelölték):

A földvár területén a szántóföld mellett van egy vadászles:

A vadászles mellett a szántóföld szélével párhuzamosan végig kövek vannak a földben Káva irányába, nem tudni milyen hosszan. Akár egy falmaradvány, a fű alatt a földben is kövek rejtőznek... A kövek közül néhány a felszínen is jól látható:

Máshol köveket nem lehetett tapasztalni.

Valamint további érdekesség, hogy a szántóföldön és a bozótos területen is volt elszórtan több gömbszerű, talán kvarc gömb, először azt hittük fémgolyók, mivel fém anyagúnak tűntek... 

A bozótban (a hosszúkás):

A szántóföldön:

Közelebbről:

Fontos lehet, hogy innen egy másik környékbeli földvárnál, vagy várhelyen - amatőr információk szerint - hasonló gömböket lehet találni. A kettő között összefüggés lehet. Várhely, földvár, ugyanilyen gömbök...

További kövek a földvár területéről (talán őrlőkövek...?):

Ami még érdekesség, hogy a kövek és cserepek között egy szív alakú - feltehetőleg bronz, vagy réz - dolgot is találtunk:

Egyik ismerősöm szerint réz radiátorkulcs. 

Bár éppen pont a halomsíros, bronzkori kultúrára jellemzőek a szív alakú csüngők...

A talált tárgyat leadtam az egyik múzeum raktárában, ahol átvette tőlem a raktáros. Mindenképpen megígérték, hogy értesítenek, mi is lehetett ez. Mivel hónapokkal ezelőtt történt mindez és az értesítés az ígéret ellenére  elmaradt, nem tudni, mi volt ez, azóta már valahol a raktár mélyén lapulhat. (ahogy a gyömrői múzeum várt az agronómus leletére, ami soha nem érkezett meg, kb. úgy várhatok én is, hogy mi volt ez...)

Leadás előtt azért még lefényképeztem:

De vissza a földvárhoz és a környékére még egy kicsit..

A földvár és környéke katonai légi fényképeken:

1963

Közelebbről (1963):

1973

1992

Ortofotó:

Manapság, amikor is már egyre kezd elkopni a mezőgazdasági tevékenységtől:

Az előző kép fekete-fehérben:

A földvár kirajzolódása még zöld napraforgók között:

Az előző kép fekete-fehérben:

Még valami a földvár környékről...

A Várhegytől nem messze a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképe (1819-1869) halványan jelez egy csíkot a Várhegy közelében:

A térképen jelölt területen manapság is ott van ez a csík a szántóföldben, mint vékony erdősáv (ott lehetett esetleg a temető..?):

Csak távcsővel néztem meg az erdősávot. És talán közelében lehet annak a dombnak, ahol a kávai Mészáros István réges-régen megtalálhatta a földvárhoz tartozó egyik temetőt, amit ugye ki is "termelt"... (de a földvár melletti buckák között is lehetett akár a temető, ki tudja, hol volt itt szőlős a közeli környéken..)

Az egykori Zsigeri vár - vagy a Káva melletti Várhegyen lévő földvár - a hatvani kultúra földvára volt, vagy lehetett:

"A hatvani kultúra idején létesített földvárak valóságos láncot rajzolnak a Gödöllői-domb- vidéken és peremterületein. Ezeket a sajátos, árokkal vagy természetadta védelemmel körülvett településeket Pest megyében Miklós Zsuzsa kutatja hosszú évek óta." (3) - Ezek között említik a Káva-Várhegyen lévő földvárat is.

Ami még említést érdemel esetleg, a földvártól és a Várhegytől Káva felé eső rész platója mentén végig árkolás húzódik. Ez a képen nem látszik, az árkolás a bozóton belül van, a szántóföld szélén.

"Miklós Zsuzsa értékelése szerint a hatvani kultúra földvárai Rádtól Tápiószentmártonig enyhén ívelő körívben helyezkednek el, s legdélebbi pontjai (Gomba, Káva, Tápióbicske, Tápiószentmárton) kirajzolják a hatvani kultúra megtelepedési határát is.

A Tápió-menti erődítések kivételével szinte valamennyi földvár nehezen megközelíthető, rejtett fekvésű, viszonylag magas dombon található, minden esetben környezetük legmagasabb pontját foglalják el.

Az erődítés módja is eléggé egységes. Kihasználva a terepadottságokat (meredek part, szakadékos vízmosás, meredek hegyoldal) a támadható oldalak felől ásnak árkot, amelynek nyoma több földvárnál még ma is látszik.

Több esetben az árokkal átvágták a dombot, illetve a földnyelvet, s ily módon a lakóterületet elválasztották a domb további részétől. Sáncot csak néhány esetben készítettek..." (3) - ilyen a Káva-Várhegyen lévő földvár is.

Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei:

"1864-iki jelentés kiemeli, hogy a Monortól Gombáig húzódó Cserháton a bicskei, zsigri, gombai, mendei és locsodi földvárak helyén hamvedreket ástak ki.."

Káva község facebook oldaláról:

"A XII. században a falu határában fekvő Zsigerpusztán a Szentföld védelmére alakult harcos rend, a templomosok építettek várat. A „vörös barátok” elnevezést a ruhájukon viselt nagy, vörös kereszt után kapták."

Hol lehetett Zsigerpusztán ez az említett vár..?

Három feltételezésem van:

- az egyik, hogy a Káva melletti Várhegyen lévő földvárat később kővel megerősíthették (innen maradhattak a kövek a földvár területén) - illetve az 1754-es birtoktérképen Siger váraként van feltüntetve.

- a másik hely: az első katonai felmérés térképén (1782-1785) Zsigerpusztán "Rudera"-ként feltüntetett hely, ami talán egy megerősített templom lehetett (ezen a helyen a szájhagyomány egy elsüllyedt kastélyt emleget)

A térkép részlet:

Kép a helyszínről és a földben lévő kirajzolódások:

- a harmadik hely pedig ez - szintén Zsigerpusztán (amiről részletesebben később valamikor) - információ szerint itt vannak hasonló fémesnek tűnő gömbök, mint a Káva Várhegyen lévő földvárnál -

Kérdések:

- hol lehetett a földvár két temetője?

(az egyik az elbeszélés szerint a várral szemben lévő dombon, a másik nem tudni) - a vár területét nem jártam, nem jártuk be teljesen

 - mi lehetett az általunk talált szív alakú fémdarab?

- mik lehettek a földvár területén talált fémesnek tűnő gömbök?

- volt e valamikor is kőfal a földvár területén?

- hol lehetett az említés szerint a XII. században a templomosok által emelt vár Zsigerpusztán?

"A Zsiger-puszta mellett, az egri káptalan birtokán rom látható, mely a hagyomány szerint árpádkori vár volt s a török idkben elpusztult."

- mit lehet tudni a kávai templomosokról, erről a "vörös barátok" harcos rendről?

A földvár pedig a még meglévő titkainak megfejtésével továbbra is várat magára...

2021.06.23.

B.

Források:

(1) Dinnyés István: A táj- és a természet hasznosítása a régészeti leletek alapján

(2) tapionaturpark

(3) Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)

Régi térképek: mapire.eu

Katonai légifotók: fentről.hu 

További képek:

A földvár bozótos részéről:

Kilátás a földvártól:

Érdekes kő a földvár területéről:

 Régi hídhely a Gombai-patak mellett:

 Régi tanyahely és kútja a Gombai patak mellett:

A szántóföld mellett az ágakon végig ilyen kis tasakok voltak kihelyezve:

 Rögtönzött madárijesztő a földvár domboldalának tövében lévő szántőföld mellett:

Útközben...: