És még gyaloglunk majd hétvégén is, de most van egy kis kerti parti és péntek érzésünk. Főleg, hogy Orbán Peti elkészítette A Képet, amit már tegnap is megtervezett, csak az eső elmosta. Hát most kifeküdtünk a badacsonyi mólóra, ahányan csak voltunk, és ő drónnal lefotózta a saját bejáratú tetris challenge-ünket.
"Izgalmas nap volt, vártam. Hazai pálya, hazai hegyek, ismerős utak és ismerős emberek. Otthon. Vicces úgy beérkezni Badacsonyba, hogy a déli partról gyalogolok, általában autóval szoktam közelíteni éppen sietve valamiért, munkába. De ma hátizsákkal érkeztem be, a hátizsákomat dobtam le a júniusban nyitott Hableányban, és közben örültem, hogy kezd kisütni a nap. Hatalmas köddel indultunk, de ebédre kiderült az idő. Nagyon jó érzés megmutatni azt, amivel a napjaim telnek, látni, hogy az embereknek tetszik a táj, ízlik az étel és a bor, és sokan olyat látnak, amit még soha. Lehet, hogy nekem egyértelmű, hogyan kerül palackba a bor, de a társaság jó részének izgalmas és tanulságos volt a Hableány üzemlátogatás, és jó érzés, hogy visszajeleznek: a gyalogláson kívül is milyen kalandos ez a Balaton Camino.
Eseménydús nap volt, és még jön a java: volt ebéd, borkóstoló, Orbán Peti elkészítette nem a nap, hanem a hét képét, most meg a Vánkosban rotyog nekünk a lampionok alatt a sokórás marhapörkölt, úgyhogy le is kell néznem, hagytatok-e még:)" / Dóri
"Jókat beszélgettem az elmúlt napokban, és jókat sétáltam csendben. A beszélgetéseknél még van egy érdekesebb dolog, azok a beszélgetések, amiknek a felét hallom, azokat is véletlenül és pár percre. A telefonáló gyaloglók mellett elhaladok, és így akarva-akaratlanul hallok pár szót. Van, aki helyzetjelent, van, aki instrukciót ad, van, aki biztatást kér. Az eddigi elcsípett mondatokból a kedvenceim:
>Hát mi lenne, gyalogolok, még mindig...<
>Nem, nem vagyok otthon. A szomszédot próbálta? Rendben, akkor majd átveszem a postán.<
>Tudod, ott van felülről a második polcon. Jó, akkor nem tudod, de most mondom...<
>Balett nem ma van, szerdán van mindig különórája...Ma? Ma péntek!<
>Á mindenhol... vízhólyagok mindenhol!<
>Most ettem meg a szendvicsem, de mindjárt ebéd, lesz valami menü mindenkinek. És te mit eszel?<
>Még 2 kilométer...Ja persze, neked nem sok, de én már mentem százat!<
Az a legjobb ezekben az elcsípett mondatokban, hogy sosem idegesek, persze csüggedtek néha, fáradt hangon elmondott szavak, de nem türelmetlenek. Sokakat várják otthon a gyerekeik, és férjek, feleségek állnak helyt gyereklogisztikában, vacsorafőzésben. Van, akit a szabija alatt zavarnak meg, másokat pedig épp munkaügyben hívnak. Mert ugye az élet nem állt meg, csak mi szöktünk meg és gyalogoltunk ki belőle egy kicsit." / Anna
"Tudjátok, hogy a köd tehet arról, hogy lett a Balaton Camino? Úgy 10 éve álltunk Tihanyban a férjemmel a befagyott Balaton felett, iszonyú nagy köd volt, és nem találkoztunk már 2 napja senkivel. Na ott beakadt ez a téma. Ma amikor Balatonedericsnél sétáltunk, majdnem épp akkora köd volt, mint akkor, vagy épp majdnem akkora, mint a 2017-es, első tókerülésünknél. Nem is tudtam teljesen egyetérteni, amikor mindenki szomorkodott a hideg szürkeség miatt, én meg csak a pókhálókon lebegő vízgyöngysorokat, finom ködpászmákat meg a selymes foltokat láttam mindenütt.
Csináltam egy csomó képet is, de a mai nap mégsem a ködfotóim miatt lesz emlékezetes: tavaly egy stégen nyúltunk el mi hárman, idén kicsit szintet léptünk a badacsonyi mólón. Jó volt kinyújtózni kicsit a Balaton parton, még ha egy kikötői betoncsíkon is, de ha igaz amit a hétvégére mondanak, még fürdőruhás fűben fekvések is összejöhetnek a végére. Addig meg nézegetem a legviccesebb képet, amit idén együtt összeraktunk. " / Judit
