Régen nem igazán szerettem ősszel, télen "nyaralni" menni, de tavaly a két ünnep között voltunk Bécsben és most úgy döntöttünk, hogy ősszel elmegyünk Salzburgba. Nem volt komolyabb elgondolás, hogy miért pont ősszel és miért pont Salzburgba, de mivel itt még egyikünk sem volt és vonattal is könnyen megközelíthető, így pár napos kiruccanáshoz ideálisnak tűnt.

Salzburg vonattal öt órányira van, egy jegy ára 45 euro, de persze lehet kevesebbért is venni, ha az ember kirándulójegyet vesz, de mivel mi öt napra mentünk, így ez az opció nem játszott. A vonat Bécsen és Linzen át Münchenbe közlekedik, ez az a vonat, mellyel a többség a bécsi karácsonyi vásárra szokott kimenni. Ősszességében kényelmes, az ülések között egész nagy hely van, így az öt óra alatt sem áll be a lábad, de ha még ez sem lenne elég akkor ott a büfékocsi, ahol az ember igazán kinyújtóztathatja a lábát. Wifi van a vonaton, ráadásul eléggé használható, a Netflix is simán futott rajta, mellyen tökéletesen el lehet tölteni azt a pár órát, míg meg nem érkezünk az uticélunkig.

A vasútállomástól a szállásunk csak pár utcányira volt. Az Altstadt Hotel Hofwirt-ban száltunk meg, ami a sétálóutca végén található, egészen közel minden fontos látnivalóhoz, mely nagyon szerencsés, ha az ember nem akar tömegközelekni. Mi pedig nem akartunk, hiszen eddig az összes városlátogatásunk alatt, csak ha nagyon kellett akkor szálltunk buszra vagy metróra. A szobák tiszták, minden nap takarítanak, így erre nem is lehet panasz. A reggeli szuper, sokminden közül lehet választani, így megunhatatlan, bár ha lett volna egy kis főtt vagy sült virsli akkor lett volna igazán remek.

És persze, ha már ott voltunk meg akartuk nézni a legtöbb mindent, amit csak meg lehet. De sajnos belefutottunk néhány érdekességbe, mely minket is váratlanul ért. Hogy mit lehet és mit nem megnézni Salzburgban november közepe fele? A Sasfészek, mely a közelben fekszik és mindenképp meg akartunk nézni sajnos nem látogatható már novemberben és a Hellbrunni kastéllyal is ugyanez a helyzet. Így ezekért majd valamikor újra el kell mennünk.

Azonban így is van sokminden, ami látogatható. A Mirabell-kastély és park is látogatható és meg is éri rászánni az időt, ugyanis ilyankor ősszel is csodaszép a kert. A kastély pedig mindig az.

A Hohensalzburg vára, mely szintén látogatható is megéri az időt. Pláne a kilátásért, ami fentről elénk tárul. A várba nem csak gyalog, hanem siklóval is fel lehet menni. Mi is ezt az opciót választottuk, ha már az árban benne van a siklójegy is. Sok sok várat láttam már, mindenféle állapotban, így öröm volt látni, hogy ez mennyire jó állapotban maradt meg az évek során. Persze látszott rajta, hogy jócskán renoválják is menet közben, most is épp egy része fel volt állványozva és tetőt cseréltek.
A benne lévő kiállítások közül a marionettes nem egy nagy cucc, ellenben a vár történetéről és az osztrák történelemről szóló szuper. Érdemes rászánni az időt és végigmenni rajta, melynézni a régi péncélokat, kardokat és egyéb fegyvereket is.

A nagyobb látványosságokon kívül a sétálóutcában bóklásztunk és vásárolgattunk egy kis vásárfiát. Többek között eredeti Mozartkugelt, a Fürst család mai napig működő "üzeméből", ahol még ma is kézzel gyárják a kis golyócskákat. Én amúgy szeretem a Mozart-golyót, de a Fürst féle eredeti egy kicsit tömény a többihez képest, persze ízre ez is van olyan finom, mint a kommerszebbek. (Persze több félét is megkóstoltunk, hogy legyen összehasonlítási alapunk.)

A bóklászáson kívül megnéztük a Mozart család sírját és különböző templomokat, tereket, kültéri látványosságokat, katakombát valamint a Természettudományi Múzeumot is. A város csodaszép, fentről a várból is remek látvány, de lentről is érdemes néha felnézni, hogy mindent lássunk. A Makartsteg, vagyis a szerelemlakatos híd, a volt párizsihoz képest még kicsit lemaradott, de azért alakul. Én mondjuk nem vagyok ennek a lakatozásnak a híve, de megértem ha valaki rak egy kis lakatot a hídra, ezzel kifejezve szerelmét.
Ősszességében a városra pár nap tökéletesen elég, az időjárás elég szeszélyes így érdemes mindenre felkészülni. Mi kifogtunk átláthatatlan ködöt, esőt és még havazást is, melyhez bizony kellett a téli kabát és a sál. Ha erre jártok mindenképp nézzétek meg azt a két dolgot, melyet nekünk most nem sikerült. Ha télen mentek, igyatok egy kis forraltbort vagy puncsot és korcsolyázzatok a Mozartplatz-on, a Mozart szobor árnyékában.

Utoljára pedig ajánlok pár remek éttermet, melyek ugyan nem a szokványos osztrák ételeket kínálják, de mindenképpen érdemes őket kipróbálni, ha valami különlegesre és isteni finomra vágynátok. 

UNCLE VAN zen - kis, beülős hely, ahol egy ázsiai férfi egyedül készít el minden fogást. Nincs étlap, a menün kell beixelgetheted, hogy milyen köretet, húst, zöldségeket és szószt kérsz, aztán ezt odaadod a férfinak, ő pedig elkészíti neked. Teljesen személyre szabott, vegáknak is tökéletes választás. Ár érték arányban is elfogadható, kicsit ugyan kicsi az adag, de nagyon finom.
Pizza & Pasta - Spaghetti & Co - a sétálóutca egyik házának emeletén található. Olaszos konyha, mi spenótos tésztát és lasagnet ettünk. Az adagok nem kicsik, a spenótos tésztát nem is tudtuk megenni. Minden nagyon finom és nem is túl drága, megéri betérni egy fárasztó nap után.
Indian Restaurant Taj Mahal - egy kis indai is terítékre került. A hely tipikus indiai étterem fílingben üzemel. A felszolgálás kedves és itt találkoztunk először azzal, hogy a tulaj kijött és minden egyes asztaltól megkérdezte, hogy hogy ízlett az étel. Mi vindaloo-t és butter chicken-t ettünk, mind a kettőhöz járt rizs, de mi meg akartuk kóstolni a házi készítésű naan kenyeret, melyben nem csalódtunk. Imádtam minden falatot.
L'Osteria Salzburg - az utolsó esténk vacsoráját költöttük itt. A hely szerdához képest is zsúfolásig volt, de isteni finom az étel. Bolognait ettünk, mely nem kis adag volt, de még mindig eltörpült a szalámis pizza mellett, mely a 32 centis tányérról is jócskán lelógott. Desszertnek egy kis csokis szuflét ettünk, mely isteni finom, pláne a hozzá kapott sorbettel együtt. Nagyon tudom a helyet ajánlani, profi a kiszolgálás, a pincérek is kedvesek, nem tolakódoak, de mindig megkérdik, hogy kérsz-e még valamit, hogy ízlett az étel és a többi. Mi még biztos visszatérünk ide, ha Salzburgban járunk.