- Orbánnak kemény kérdésekre kell felelnie, hiszen egyértelmű, hogy magyar diplomaták jogsértő módon Tiranától a magyar déli határig segítették Gruevszki szökését, de lehet, hogy a magyar kormányfő mégis megússza, mivel az ugyan példátlan, amit a magyar kormány művelt, csak éppen az EU-nak jelenleg sokkal nagyobb gondokat kell(ene) megoldania;
- Orbán Viktor belülről veri szét az uniót, miközben egyre tollasodik, az ő példája mutatja, hogy egzisztenciális válságban van az EU;
- A demokráciát akkor sem könnyű helyreállítani, ha netán sikerül kipaterolni az autokrata vezetőt, mert az általában addigra módszeresen lerombolja a korábbi rendet, megtöri a bizalmat, és aknákat hagy hátra, hogy mielőbb visszatérhessen.
A független magyar nyilvánosság meg van döbbenve, mert a kormány nyilvánvalóan illegálisan hozta Budapestre a korábbi macedón miniszterelnököt, a hatóságok ugyanakkor nyugtatgatják a kedélyeket. De egyre erősebb a gyanú, hogy a hatalom embercsempészethez és törvénytelen beutazáshoz nyújtott segítséget. Ily módon pedig elképzelhető, hogy megszegte a hatályos jogszabályokat, a menedékjogot, de még az alaptörvényt is.
A montenegrói rendőrség azt közölte a német rádióval, hogy Gruevszki vasárnap lépett az ország területére, vele volt Tiranából két magyar diplomata: Kulcsár Antal és Várfalvai Csaba. Podgoricában autót váltott, és onnan kezdve az ottani magyar nagykövetség két munkatársa: Császár Zoltán és Félegyházi Csaba kísérte. Szerb részről még nem hozták nyilvánosságra, hol és miként jutott be a politikus az országba, illetve hagyta el azt Magyarország felé. Kovács Zoltán mindenesetre nem kívánt megjegyzést fűzni a montenegrói rendőrség adataihoz. Orbánt ugyanakkor nem érdeklik a hazai sajtóbírálatok.
FT
1. Magyarország reflektorfénybe került, mert egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy segített a jogerősen elítélt volt macedón kormányfőnek, hogy az eljusson a Balkánról Budapestre és ott menedéket kérjen. Az albán rendőrség azt közölte, hogy a politikus a tiranai magyar nagykövetség autóján lépte át Montenegró felé a határt. Ezt a montenegrói hatóságok is megerősítették, hozzátéve, hogy a kíséretében lévő két magyar diplomata útlevéllel igazolta magát, majd Gruevszki kb. három óra múlva már Szerbiában volt, akkor azonban már két másik magyar diplomata társaságában, akiket a követként és konzulként azonosítottak be. A leleplezés miatt a harcias Orbánnak újabb baja lehet Brüsszellel, hiszen nyilvánvaló, hogy segédkezet nyújtott a korábbi macedón miniszterelnöknek. A magyar Külügyminisztérium nem válaszolt arra a kérésre, hogy kommentálja a fejleményeket.
Krekó Péter úgy értékelte, hogy az utóbbi években nem érte ekkora csapás Magyarország nemzetközi tekintélyét, hiszen az Orbán-kormány felkarolt egy elítélt bűnözőt, aki ellenzi az ország Nato-szövetségeseinek stratégiai célját, a névvita rendezését Görögországgal. Egyébként ahhoz, hogy beléphessen Magyarországra, útlevélre volt szüksége.
2. Újabb Orbán-problémája van az uniónak, mivel a miniszterelnöknek válaszolnia kell arra, miként érkezett Magyarországra korábbi macedón kollégája, miközben nincs a magyarnál keményebb menedékpolitika a földrészen. Brüsszel sok energiát áldozott már, hogy megoldja a politikai válságot Macedóniában, illetve hogy világra segítse a megállapodást Athénnal, és így végre megnyíljon az út Szkopje számára az EU és a Nato felé. Ha a magyar politikus befogadja Gruevszkit, az még jobban kiélezi a viszonyt az EU-val. De lehet, hogy egyetlen európai vezetőnek sem lesz kapacitása foglalkozni vele, hiszen ott van a Brexit, az olasz költségvetési csata, a német vezetés sok baja, valamint Orbán bonyolult helye az EPP-ben.
Egyre nagyobb a rejtély Gruevszki szökésének módja körül, miközben az a vád Magyarország ellen, hogy hazudott, amikor azt állította, hogy nem segített a politikusnak elkerülni a börtönt. A volt miniszterelnök szoros kapcsolatot ápolt Orbánnak, nézeteik keményen nacionalisták. E jó viszony erősségét bizonyítja, hogy a magyar kormány bejelentette: biztonsági megfontolásokból engedélyezte, hogy az érintett a menedékkérelmet Budapesten nyújtsa be. Macedónia viszont előterjesztette a hivatalos kiadatási kérelmet. Egy beavatott forrás azt mondta a lapnak, hogy Gruevszkit hírek szerint éjjel-nappal szemmel tartották a hatóságok, de kerülte a nyilvánosságot, még a lakása környékén sem lehetett látni. Szkopjéban az a hír járja, hogy a hatalom futni hagyta, cserében a politikus pártja jóváhagyja, hogy az ország új neve Észak-Macedónia legyen.
A VIP-menekültekre nem érvényesek a szigorú magyar menedékjogi előírások. Gruevszki Orbán barátjának számít, így esetében a magyar hatóságok félretették a kemény jogszabályokat. De az ügy miatt Budapest magyarázkodni kényszerül. Az egész történet igen pikáns, hiszen Magyarország segített a szökésben a Balkánon, ideértve, hogy Szerbiából áthozott egy bűnözőt a határon, éppen azon a határon, amely három éve szinte leküzdhetetlen akadályt jelent a kevésbé neves menedékkérők számára. A beadvány elbírálását a hatályos és egyre szigorodó törvények értelmében a tranzitövezetben kellene kivárni, arról nem beszélve, hogy Macedónia és Szerbia biztonságos 3. államnak számít, ilyen alapon az eltelt években több száz folyamodványt úgyszólván kapásból visszautasítottak. Jelenleg akár két évet is kell várni, hogy valaki egyáltalán bejusson a tranzitzónába. Mindez azonban nem vonatkozott Gruevszkire.
Ha minden igaz, Budapesten a politikus legalább egy éjszakát egy luxusszállodában töltött, ami azért érdekes, mert fél évvel ezelőtt a kormány börtönbüntetés terhe mellett megtiltotta, hogy bárki szervezett formában segítse az illegális menedékkérőket. De amíg nem tisztázódnak a kalandos szökés körülményei, vad feltételezések és összeesküvés elméletek vannak forgalomban. A kérdés azonban jogos: miként tudott Gruevszki akadálytalanul átkelni négy határon is, és hogy kapott-e hozzá támogatás magyar vagy más részről.
Nikola Gruevszki az a menekült, akit Orbán Viktor szívesen fogad. Vakmerő utazás után jutott el Budapestre, miután az egyik közlekedési kamera azt rögzítette Tiranában, hogy a magyar nagykövetség autóját vezeti. Nem sokkal később elhagyta az országot, az albán rendőrség szerint szintén a magyar nagykövetség egyik járművével. Itt nem egy politikai üldözöttről, hanem sokkal inkább egy jogerősen elítélt bűnözőről van szó. Az ügyben még sok a kérdőjel, de hogy miként jutott át a határokon, arra nézve három verziót lehet hallani: így lehet, hogy mint annyi sok macedónnak, neki is van bolgár útlevele, vagy több diplomáciai úti okmánnyal is rendelkezett. Mindenesetre Budapesten úgy tudják, hogy a magyar Belügyminisztérium külön engedélyével lépte át a határt. Felvetődik ugyanakkor, hogy a beutazás mennyire állt összhangban a magyar szabályokkal, nos, hát, nemigen, és egyelőre nem látni, hogy milyen törvény tette lehetővé a különleges elbírálást.
Legfőbbképpen azonban ott a nagy bökkenő, hogy megbeszélte-e a szökés tervét Orbán Viktorral? Azt senki sem hiszi Magyarországon, hogy a kormánynak semmi köze az egészhez és a politikus csak úgy, találomra, vaktában nekivágott az útnak. De miért segít a kormányfő, amikor a politikus immár életveszélyes, hiszen érvényes büntetést szabtak ki rá. Ha valaki a védelmébe veszi, az politikailag csak kárral jár. Az egyik lehetséges magyarázat az a stratégia, amit Orbán vet be a Balkánon. A magyar királyok módjára, hosszú távon épít ki pozíciókat, illetve hálózatokat a térségben, és ennek egyik eleme az az üzenet, hogy baj esetén lehet rá számítani – mondja egy megfigyelő. Ennek persze Nyugaton ára van, de a Balkánon egyes politikusok nyugtázzák a gesztust, pl. Szerbiában és Bulgáriában.
Budapesten teljesen egyértelmű, hogy magas rangú magyar diplomaták Orbán utasítására kísérték Gruevszkit a menekülés jó részén, nyújtottak neki védelmet. Kettejüket régi barátság fűzi össze. Az egyre erősebb bírálat láttán a miniszterelnök hivatala nem túl meggyőző közleményt adott ki arról, hogy az állam nem működött közre, amikor a volt miniszterelnök elhagyta Macedóniát, ám a nyilatkozat megkerüli a lényeget, mert azt immár nem lehet tagadni, hogy a politikus az út során magyar diplomaták védelme alatt állt. Ez pedig elfogadhatatlan a nyugati partnerek számára, viszont Putyin alighanem örül neki, hiszen Orbánhoz hasonlóan Gruevszki is fokozottan támaszkodott Moszkvára, már ameddig hivatalban volt.
Orbán Viktor gúnyt űz az EU értékeiből, amikor egy jogerősen elítélt köztörvényes bűnözőt véd – írja a külföldre dolgozó német közszolgálati médium macedón szerkesztőségének vezetője. A kommentár szerint a jó hír a történetben az, hogy a magyar vezető végre beadta a derekát, miután annyi menekültet elhajtott. Sőt, ezúttal feltehetőleg segített is az út megszervezésében. Ugyanakkor a rossz hír az, hogy mindössze egyetlen jövevényről van szó, ám az nem a háború vagy a szegénység elől menekül. Odahaza 10 év alatt hatalmas magánvagyont halmozott fel, maga ellen hangolta a nyugati kormányokat, ám tekintélyelvű stílusa meghozta számára Orbán barátságát. Mindketten illiberális demokráciát akarnak odahaza és kampányt folytattak Soros György ellen.
Macedóniában Gruevszki sokak számára egy korrupt rendszer jelképe, aki a kis ország eddigi legnagyobb politikai válságát provokálta ki. Ha bebörtönzik, az a társadalom gyógyulási folyamatának kezdetét jelentette volna, hogy visszaálljon a bizalom az igazságszolgáltatás és a jogállam iránt. Lehet, hogy a mostani szkopjei vezetés boltot kötött, de sokkal valószínűbb, hogy szökését a macedón intézmények kétbalkezessége tette lehetővé. Orbán Viktor most nehéz döntés elé néz. Ha lojális marad korrupt balkáni barátjához, az még jobban megterhelné a viszonyt Brüsszellel. De ki is adhatja volt szövetségesét. Hogy mit tesz, az nagyban függ a Bizottság és az Európai Néppárt álláspontjától.
Ha a magyar kormányfő egy ilyen kaliberű bűnöző mellé áll, akkor abból egész világ számára nyilvánvalóvá válik, igazából milyen is magyar kormány. Az EU-nak minden oka megvan az aggodalomra, mivel a budapesti eljárásmód nem egyszerűen azt jelzi, hogy sikeresen halad a tekintélyelvű és korrupcióra alapozódó rendszer építése. Orbán már jó ideje exportálja modelljét a térségben, hiszen azokat támogatja, akik követik a példáját. De azért van egy kis remény is, miután a világ végre többet megtud azoknak a „menekülteknek” a hátteréről, akiket Orbán állítólag tárt karokkal vár.
Az EU egységes maradt a Brexit ügyében, mert a szervezet továbbra is jelentős előnyöket kínál a tagoknak, ez azonban nem változtat azon, hogy súlyos gondokkal küszködik az unió. Egy időben már úgy látszott, hogy itt a vég, miután felbukkant a nemzetállam, amely védelmet és segítséget ígér a polgároknak. A brit példát azonban nem követték mások, noha Brüsszel kemény csatában áll Magyarországgal, Lengyelországgal és Olaszországgal, sőt, lehet, hogy hamarosan Romániával is. A vita tárgya nem csekély: az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtószabadság, az ellenzék jogai, vagyis az Európa-ház alapja, tehát nem puszta agyszülemény, hogy létválságba került az EU.
Ennek ellenére sem Budapest, sem Varsó, sem Róma nem tett keresztbe a Londonnal zajló egyezkedés során. Ez jelzi, hogy a kormányok tudják, milyen haszonnal jár a tagság, és inkább bent maradnak, mert tudják, hogy odakint nyilvánvalóan hidegebb van. Ám itt jelentkezik egy baljós mellékíz, amit Magyarország példája igazol. Orbán szívesen elveszi Brüsszel kezéből a milliárdokat, miközben az unió ellen agitál, mintha az megszálló hatalom volna. Ül az élelmiszerboltban, tömi a bendőjét, ám egyidejűleg szétveri a kirakatot és a polcokat. De nem azért nem lép ki, mert hisz a közös értékekben, hanem mivel profitál a tagságból. Ám ettől még igaz, hogy az EU nem kínált otthont a briteknek és ez a vágy jelen van az olaszoknál is. Keserűen megbosszulja magát, ha bárki kézlegyintéssel intézné el ezt az igényt.
Több országban is megpróbálták visszaállítani eredeti formájában a demokráciát, miután lelépett a színről az erős ember, de hasztalan – mutat rá az elemzés, amely azzal indít, hogy a Fidesz alaposan átrajzolta a választási körzethatárokat, így azután tönkreverte az ellenzéket tavasszal. Orbán már az előző két időszakban átvette az uralmat a sajtó fölött, módosította a választási szabályokat és ellenőrzése alá vonta a legfontosabb bíróságokat, április után hozzálátott, hogy még jobban bebetonozza hatalmát. Igyekszik kiszorítani a CEU-t, és azt is megteheti, hogy tovább farigcsál az alaptörvényen. A hozzá hasonló tekintélyelvű populisták gyakorolják az irányítást Brazíliában, a Fülöp-szigeteken, Venezuelában és Lengyelországban is. Demokratikusan győztek a választáson, majd aláásták a demokratikus intézményeket, de nem valósítottak meg nyílt diktatúrát. Viszont autokrata módon kormányoznak, hogy meglazítsák a szokásokat és a demokratikus biztosítékokat.
Karizmatikus autokraták feljövőben vannak Kelet-Európa és Ázsia más részeiben is, és van hasonmásuk Trump személyében. De ha távoznak, a demokrácia nem képes újjászületni, mert a populisták megmérgezik a demokratikus normákat. És utánuk hihetetlenül nehéz helyreállítani azokat. Ezt bizonyítja egy új tanulmány, amely azt elemezte, hogy mi történt az olaszoknál és argentinoknál Berlusconi, illetve Kirchner után. Nos, az derült ki, hogy a feladat igencsak fáradságos és cseppet sem garantált a siker, mert az előző rezsim támogatottsága továbbra is jelentős lehet. Így a populisták visszatérhetnek. További probléma, hogy amíg a kezükben volt a hatalom, a demokratikusan hatalomra került maradandóan átalakíthatják az intézményeket. És ez megint csak ajtót nyithat számukra az újrázáshoz.
Tönkreteszik a sajtót, ez szintén megnehezíti a demokrácia gyógyulását. Orbán folyamatosan terjeszti az összeesküvés elméletet Sorosról. Ha kizsigerelik a médiát, és a tényekre alapuló közbeszédet, az szintén visszavonhatatlanul megváltoztatja a politikát. Nemigen lehet ugyanis abban bízni, hogy vissza lehet szerezni az emberek bizalmát, és ez vonatkozik az egész demokráciára. Ráadásul a jövőben is pontosan erre kell számítani, mert a tekintélyelvű populisták egyre több helyen diadalmaskodnak.
Az utolsó 100 komment: