Nagyjából két évvel ezelőtt a testvérem és én csokipapírokkal utazást nyertünk Amszterdamba, ami hatalmas meglepetés volt. Aztán jött a koronavírus, és a tavaly márciusra tervezett kiruccanás parkolópályára került. Hamarosan az egész világot megbénította a világjárvány, bizonytalanná vált a repülés, átértékelődött minden. 

Míg sokan, köztük az én családom is az egészségünkért aggódtunk, mások elvesztették a munkájukat, az utazás lehetősége pedig egyre messzebb került tőlünk. Félelemmel vártuk, mit hoz a jövő, és az út gondolata volt a legutolsó a fontossági listánkon. Aztán, ahogyan egyre többet megtudtunk a vírushelyzetről, felmerült, hogy a külföldi utat belföldi hosszú hétvégére cseréljük, de mi nem akartunk még lemondani Amszterdamról. Majd eljött az október, és a hazai szálláshelyek is bezárták kapuikat a vendégek előtt. Továbbra is a biztonságunk és mások biztonsága lebegett a szemünk előtt, de néha beszéltünk a nyereményútról, attól tartva, hogy végül nem lesz belőle semmi. A szervező utazási irodával végig tartottuk a kapcsolatot.

Újabb hónapok teltek el, mire ismét próbát tettünk az út megvalósítására, akkor már mindketten 2-2 Pfizer oltással, így megkaphattuk a digitális uniós Covid-igazolványt. Alig akartuk elhinni, amikor azt a választ kaptuk az utazási irodától, hogy október elejére mindent lefoglaltak nekünk. Végül október 8-án jutottunk el Amszterdamba - ezúton is hála az utazási iroda kapcsolattartójának, aki rengeteget foglalkozott a mondhatni évekig elhúzódó út megszervezésével. 

Az Easyjet közetlen járatával, Budapestről utaztunk, és mivel Pfizer oltást kaptunk, negatív teszt bemutatására nem volt szükség ahhoz, hogy felszállhassunk a gépre. A légitársaság honlapján részletesen kitértek arra, milyen elvárásokat támaszt a beutazókkal szemben a fogadó ország, és mi biztosra akartunk menni: volt nálunk FFP2 maszk, és egy health declaration nevű dokumentumot is kitöltöttünk. Utóbbit elvárásként jelölte meg az Easyjet, végül mégsem kellett odaadni, sőt, megmutatni sem senkinek. A gépen aztán mindenki olyan maszkot viselt, amilyen éppen volt nála. Olykor rászóltak az utasokra, ha lecsúsztatták az orrukról, vagy teljesen levették a maszkot, de nem köteleztek senkit arra, hogy kimondottan FFP maszkot húzzon.

Hello, Amsterdam!

Hollandiában egyedül a szállodában kérték el a Covid-igazolványt, és jelezték, hogy ha étterembe/kávézóba megyünk, vigyük magunkkal a dokumentumot, mert a szabályok szerint be kell majd mutatnunk. A valóságban egyetlen alkalommal jelezték nekünk, hogy ha nincs ilyen dokumentumunk, akkor a kávézó kinti asztalainál foglaljunk helyet, egyébkét nem érdekelt senkit. (Ottani ismerőseinktől úgy tudjuk, a rendelkezés betartását nem figyelik a hatóságok, emiatt lehetséges, hogy bizonyos vendéglátóhelyeken eltekintettek attól, hogy megnézzék.)

Turistából az ottani barátok szerint kevesebb van még mindig, mint a járvány előtti időkben, ezt a taxisofőrünk is megerősítette. Ez azért érdekes, mert nekünk, akik most jártak ott először, úgy tűnt, mintha nyüzsögne ez a biciklisek által uralt város. Főleg délelőt 10-11 óra után, addig picit tényleg kihaltnak látszott. Nem hiába, a marihuána szagával átitatott Amszterdam éjszakai élete virágzik, az éjszakázást pedig ki kell pihenni. Erről jut eszembe: a szórakozóhelyek és éttermek egységesen éjfélkor zártak be ottlétünkkor, ez is a vírus hozadéka. A maszkhordás egyébként kötelező a tömegközlekedési eszközökön, de sehol máshol nem szükséges viselni. 

Visszaút

A visszautazáskor több érdekes tapasztalattal is gazdagodtunk. Az egyik ahhoz köthető, hogy a Schiphol Európa 2. legnagyobb forgalmú reptere, és alapterületre is hatalmas az egész. A gépünk hosszú percekig gurult, mielőtt elérte a kifutópályát, és akkor már a repülőtér épületét sem láttuk, olyan távol volt. A reptéri technológia fejlettebb a budapestiénél, a folyadékot például már ki sem kell venni a táskából a biztonsági ellenőrzéskor. A beszállókártyánkon és utazási okmányunkon kívül semmi mást nem kértek, beleértve a Covid-igazolványt és más, Covidhoz köthető dokumentumot is. Lám, lám, visszajutni mennyivel egyszerűbb volt. :-) 

Hosszasan tudnék mesélni az utunk érdekesebb részleteiről, a városnézésről és a sok-sok programról, de az élménybeszámolót (nemsokára) másként tervezem megosztani.  Addig is, ha van bármi, amire kíváncsiak vagytok Amszterdammal kapcsolatban, írjatok, szívesen válaszolok!