asszonypajtás

vidám főzés, koszt, pénz

Focaccia - az egyik kedvenc kenyérszerűségem

2021. március 07. 09:56 - BalázsBarbi

Egyszerű és nagyszerű

Nagyon sokféle kenyeret tudok szeretni. Az örökös kedvencem az a parasztkenyér, amit sajnos nem ettem már vagy 10 éve: amikor anyósom még Upponyban lakott, ott, vagy 1-2 faluval arrébb szerzett be belőle. Itt-ott szenesre égett héja, édes-savanyú belseje volt, ha vágtad, nem morzsálódott, hatalmas karéjt lehetett belőle vágni és még egy négy-öt nap után is finom volt. Szeretem egyébként a teljesen sima fehér kenyeret is, feltéve hogy nem esik atomjaira szeleteléskor, jöhetnek a legkülönfélébb kovászos csodák éppúgy, mint a gyökérkenyerek, retró szendvics alapjaként az Erzsébet kenyér és a különféle tunkolásra, tépésre való lepények, naanok és focacciák is. 

 

20210307_094546.jpg

 

Na, a focacciával helyben is vagyunk, mert ma (és tegnap) azt csináltam. A focaccia klassz példája annak, hogy nevetségesen olcsó alapanyagból milyen finomságokat lehet csinálni, na meg annak is, hogy ehhez az olaszok értenek a legjobban. Alig kell hozzá valami: kenyérliszt, víz, élesztő, só és pici olaj, ennyi az alap, minden más opcionális, cserébe viszont lesz egy kívül ropogós, belül rugalmas, szinte foszlós lepénykenyerünk, amivel egyrészt mindent ki lehet tunkolni és amiből szendvicset, falatkákat is lehet csinálni, amit büszkén lehet vendégek elé tenni néhány házi krém, olivabogyó és paradicsom társaságában, és ami némi zöldséggel, sajttal körítve nekem bármely étkezésre megfelel, ma például brunch-nak.

A kemény külső mögött rejlő puhaságról egy teljesen más, kicsit sem olasz dolog jutott eszebe: a Roald Dahl féle Meghökkentő mesék-sorozat Báránycomb hentesné módra című epizódja. A Meghökkentő mesék a Charlie és a csokigyárhoz hasonlóan családi kedvenc: a furcsa, sokszor kifejezetten bizarr, máskor agyfacsaró történeteket élvezettel olvastuk nyaraláskor (Könyv formában a Szuperpempő című gyűjtemény van meg, amiben a szóban forgó novella címe Áldozati báránycomb.), de szeretjük a belőle készült tv-sorozatot is, aminek külön érdekessége, hogy az egyes epizódokat maga a szerző vezeti fel. 

Nem tudnám pontosan meghatározni, mitől hatnak olyan jól ezek a történetek, mert a briliáns ötlet csak az egyik tényező. A másik amit szeretek bennük, hogy nagyon lassan indulnak, az ember már egészen elkényelmesedik, amikor aztán jön valami teljesen váratlan, ami a feje tetejére állítja az addigiakat. 

Kedvencet nehezen tudnék kiemelni, de a sztori, ami most az eszembe jutott, benne van a top ötben. A történet egy tulajdonképpen tökéletes gyilkosság bemutatása, amit egy megbántott háziasszony egy jókora fagyasztott báránycombbal követ el férje ellen. Eddig inkább hirtelennek, mint tökéletesnek hangzik, de ha hozzávesszük, hogy a gyilkos fegyvert a történet egy pontján maguk a kiérkező rendőrök fogyasztják el -  igaz immár omlós, puha és fűszeres változatban, elég jó képet kapunk arról, milyenek is ezek a sztorik.  Bizarrak, zavarba ejtőek, miközben morbid módon viccesek és ötletesek is. Nem minden történet halálos persze, mindenki túléli két másik kedvencünket, a Jámbor örömöket és a Szuperpempőt is, de ettől még nem minden szereplő maradéktalanul elégedett a végén. 

A nemrég elkészült focacciával viszont teljesen elégedett vagyok, ezért el is mondom, hogy csináltam.

Ahogy minden máshoz, a focacciához is millióféle klassz receptet találsz a neten, csupa nálam jobban sütő házipéktől. Limaránál a lehetséges feltétekre is van egy csomó ötlet, Mautner Zsófi egy gasztrotúra kapcsán ír a szerinte legfinomabb verzióról, amihez hasonlót meg ez a recept fog kiadni és akkor még nem is említettem a jobbnál jobb külföldi recepteket, amik megint jó adag inspirációval szolgálnak.

Egyébként én úgy tapasztaltam, hogy itt is az van, mint a pizzánál: a liszt és a víz aránya hasonló a receptek többségében, az eltérés inkább kelesztés idejében és ehhez kapcsolódóan az élesztő mennyiségében van. Szerintem akkor jársz jól, ha a hosszú és lassú kelesztést választod kevesebb élesztővel.

Hozzávalók egy focacciához (mindent grammban mérek ki hozzá a kis konyhai mérlegen, mint a linkelt külföldi receptben)

340 gramm liszt

250 gramm víz (jó, kb. 2,5 deci)

2 tk só

szűk fél tasak porélesztő

néhány evőkanál olívaolaj

A hozzávalókat az olaj nélkül egy kanállal összekeverem. Ragacsos, küzdelmes tészta lesz belőle, de olajos/vizes kézzel egész jól el lehet vele boldogulni. Ezt a ragacsos masszát olajos kézzel átdobom a jól kiolajozott dagasztóedényembe és ott kicsit átgyúrom, a kezemet többször be is vizezem közben. Ha ez kész, ebben a jó olajos edényben a hűtőbe teszem és másnap reggelig felé se nézek. Reggel a megkelt tésztát átteszem abba a tepsibe, amiben sütni fogom (ez is legyen jól kiolajozva, sőt még jobb, ha sütőpapír is van benne és még annak a felületét is megkened, mert nagyon könnyen beragad máskülönben), majd a tésztát amennyire lehet, négyzet vagy téglalap formára igazítom benne. Szobahőmérsékleten további egy, de akár két órát kelesztem. Ha ez megvan, nedves ujjakkal lyukat nyomok a tészta tetejébe, majd megszórom, megrakom a feltétekkel (én most nagyon simára csináltam, csak só és tarkabors van a tetején, de nagyjából minden mehet rá, ami jól esik) és ameddig a sütőt előmelegítem 250 fokra, kelesztem még egy kicsit. Ezután betolom a forró sütőbe és kb. 25 perc alatt készre sütöm - elsősorban nem az időt, hanem azt figyelem, mikor lesz szép aranybarna a teteje. Ha olyan, akkor kész.

Egy lepényke ára körülbelül 300 forint. (se)


Ha szereted a blogot, kövess az asszonypajtás instán és facebookon is és gyere főzni az asszonypajtás receptklubba! 


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://asszonypajtas.blog.hu/api/trackback/id/tr7016452794

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása