Füstmentes gasztronómia – jóllehet elsőre különösnek tűnhet a kifejezés, ugyanakkor igencsak fontos napjainkban. Gondoljunk csak arra, hogy a sütés-főzés során mennyi gázt és/vagy áramot használunk fel, ezen folyamatok által milyen mértékben növekszik a szén-dioxid-kibocsátás, így pedig jelentősen terheljük a környezetet – de van többféle alternatíva, melyekkel csökkenthetjük az ártalmakat. Mutatjuk!
1. Szuvidálásra fel!
Egy korábbi blogbejegyzésünkben írtunk arról, hogy kellő odafigyeléssel és tudatossággal jelentős változásokat érhetünk el, melyek nemcsak az egészségünk, hanem a környezetünk védelme érdekében is kiemelkedő fontossággal bírnak. Például ha a szuvidálás mellett döntünk, több órán át és alacsony hőfokon készítjük el az ételeket, elkerülhetjük, hogy az étel megégjen, ezáltal az odaégetett hússal sem kell számolnunk – és persze annak füstjével. A szuvidálással mint módszerrel sokat tehetünk a konyhai ártalmak csökkentéséért (is).
2. Konfitálás és a tudatosság
A konfitálás a szuvidáláshoz hasonlóan egy olyan technológia, mely során az ételt alacsony hőfokon, szintén „égés” nélkül készítjük el, és ezen technikát több száz éve alkalmazzuk a gyakorlatban. A módszerrel voltaképpen „zsírban tartósíthatunk”, és ez kevesebb áram-és energiahasználattal jár, így pedig a környezetet is kevésbé terheli. Hosszú távon a konfitálással is nagymértékben csökkenthetők az ártalmak, arról nem is beszélve, hogy a tudatosság mellett a kreativitás is megjelenhet a konyhában, hiszen finomabbnál finomabb ételeket készíthetünk el, miközben kellőképp változatos ételeket próbálhatunk ki.
3. Kertből a konyhába?
A gondosan válogatott alapanyagoknak, hozzávalóknak külön bekezdést szentelünk. Gondoljunk csak arra, hogy több zöldség fogyasztásával nemcsak az egészségünket óvhatjuk meg, de jelentős lépéseket tehetünk a környezetünk védelme érdekében, például akár úgy, hogy kevesebb vörös húst fogyasztunk. A tudatosságunkért pedig a Föld is hálás lesz.
Ugyancsak fontos a szén-dioxid szempontjából, hogy honnan érkezik az élelmiszer a konyhába. Minél kevesebbet utazik, annál kisebb az ökológiai lábnyoma, annál kevesebb vegyszert és tartósítószert tartalmaz. Nem beszélve a csomagolásról, amely révén sokkal kevesebb műanyag kerül felhasználásra, majd a végén kidobásra. Ezeket szem előtt tartva is tehetünk a bolygónk védelméért.
4. 100 kilóval kevesebb
És ha már a bolygónk védelmét és a szén-dioxid-kibocsátást említjük, nem mehetünk el amellett, hogy a fentieken túl is sokféleképpen terheljük és szennyezzük a környezetünket, ezért is jelentős lépéseket kell tennünk a folyamat megfékezése érdekében. Például azzal, hogy mérsékeljük az energia- és áramfogyasztásunkat, így pedig az említett „égés” nélküli technikákat alkalmazzuk és úgy sütünk-főzünk, sokat tehetünk a saját és közvetlen környezetünk zöldebb jövőjéért. Amit ma teszünk, a holnapunkra hatással lesz, így törekednünk kell a füstmentes mindennapokra, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, ebben pedig a „Dobj le 100 kilót” elnevezésű kampánynak hangsúlyos szerepe lehet. A kampányhoz kapcsolódik egy füstmentes kalkulátor is, melynek segítégéve könnyedén kiszámíhatjuk hogy mekkora a károsanyag-kibocsátásunk, de a kalkulátortöbbek között abbanis segíthet, hogy milyen alternatívákkal válthatjuk ki a magas széndioxid-kibocsátással járó tevékenységeinket az ártalomcsökkentés jegyében.
Ezek lehetnek teljesen hétköznapi tevékenységek, hiszen a a füstmentesség nem csak a konyhában, hanem életünk egyéb területein is egyaránt fontos. Gondoljunk csak az autózásra, a fűtésre vagy a dohányzásra. A Földön jelenleg több mint 1 milliárdan, hazánkban pedig több mint 2 millióan dohányoznak. A cigaretta égése során keletkező füstben közel 7 ezer vegyi anyag található, amelyek közül 93-ról megállapította az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Épp ezért a legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni, ha pedig már dohányzunk, törekszünk a minél előbbi leszokásra, hiszen már az első cigaretta mentes naptól jelentősen csökken a betegségek kialakulásnak kockázata. Ezért aki a leszokás mellett döntött, azt minden lehetséges módon támogatni kell.
Ugyanakkor vannak olyan felnőtt dohányosok, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, ők tájékozódhatnak a füst és égés nélkül működő füstmentes technológiákról, amelyek már nem csak a konyhában, a közlekedésben vagy a fűtés kapcsán érhetők el Ma már rendelkezésre állnak ugyanis a felnőtt dohányzók számára is olyan égés és füst nélkül működő technológiák, melyek a hagyományos cigarettához képest akár 70-95 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járnak, így a dohányzót és annak környezetét is kevesebb ártalomnak tehetik ki. Fontos azonban, hogy a károsanyag kibocsátás csökkenés mértéke és az egészségkárosító hatás csökkenése között nem áll fenn egyenes arány, ezen technológiák hosszú távú hatásait még vizsgálják.
Ugyanakkor ezen technológiák nem leszoktató eszközök, mint azt sokan tévesen hiszik. Céljuk a le nem szokó felnőtt dohányosok számára elérhető ártalomcsökkentés, ahogy a brit állami egészségügyi hatóság (PHE) rámutatott egy tavaly márciusi közleményében.
Azzal, hogy tudatosságra törekszünk a gasztronómiában, és olyan technikákat alkalmazunk, melyek során nem keletkezik „égés”, és ezáltal füst sem – például szuvidálással vagy konfitálással – jelentős lépéseket tehetünk az ártalomcsökkentést illetően, valamint a kevesebb vörös hús fogyasztás és a helyben vásárolt áruk előnyben részesítése is hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, mint ahogy a geotermikus fűtés vagy az elektromos autók is, ezáltal pedig egy zöldebb jövő ígéretét hordozza magában. A dohányzást illetően azonban az a legjobb, ha tartózkodunk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától, vagyis ha egyáltalán nem dohányzunk, hiszen hosszú távon csak így szüntethetőek meg a dohányzás ártalmai. Tehát kellő odafigyeléssel és tudatossággal sokat tehetünk saját magunk és környezetünk védelme érdekében.
