A napenergiának is van árnyékos oldala?

pm_napenergia.jpg

Azt már tudjuk, hogy a napenergia egy megújuló energiaforrás, és kifejezetten környezetkímélő hatással bír. Azonban a nem használt, elavult napkollektorokról, napelemekről kevesebb szó esik, pedig amellett, hogy nagymértékben szennyezik a környezetet, különböző veszélyeket rejtenek magukban, melyekkel kiemelten kell(ene) foglalkoznunk.

Az Európai Bizottság 2018-ban bemutatott stratégiai terve javaslatokat tesz arra, hogy 2050-ig miként tudnánk átállni a teljesen klímasemleges Európára. A javaslatok között szerepel többek között az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és az energiahatékonyságban rejlő előnyök kiaknázása. Az energiahatékonyság tekintetében fontos szerepet kapnak a megújuló energiaforrások, így a napenergia is, mely a környezetet és a bolygót egyaránt kíméli.

Ugyanakkor a napenergiához köthető elavult, már nem használható eszközök feldolgozása, a hulladék kezelése aggodalomra adhat okot.

 

A szélenergia és a szélerőművek kapcsán írtunk arról, hogy a megújuló energiaforrások életciklusuk végén számtalan veszélyt rejtenek, így tájékozódnunk kell a megújuló energiaforrások árnyékos oldaláról is. Ugyanakkor a szélenergia mellett beszélnünk kell a napenergiáról is, pontosabban a hozzá köthető napkollektorokról, napelemekről, melyeknek újrahasznosítása, leszerelése szintén jelentősen szennyezi a környezetet, akárcsak az elöregedett szélerőművek.

A klímasemlegesség fontos társadalmi ügy, mondhatni kihívás is, hiszen közösen törekednünk kell arra, hogy megoldást találjunk a fenntarthatóbb környezetre és az ártalmak csökkentésére, mint ahogy az élet egyéb területén is: közlekedés, fűtés, táplálkozás vagy a dohányzás.

A napkollektorok, napelemek esetében például úgy tehetjük ezt meg, hogy utánajárunk a gyártásukkal kapcsolatos előzményeknek, illetve az elavult alkatrészek feldolgozásának, a keletkező hulladék szelektív gyűjtésének.

pm_napenergia_2.jpgEz az alapos tájékozódás kifejezetten fontos a dohányzást illetően is, mely legalább annyira kiemelt társadalmi és globális probléma, mint a megújuló energiaforrásokhoz köthető eszközök újrafelhasználásának kérdésköre.

A dohányzás a világon több mint 1 milliárd embert, hazánkban pedig több, mint 2 millió főt érint közvetlenül, de közvetve – a kifújt cigarettafüst által – szinte az egész társadalmat. Ezért kell rá úgy tekintenünk, mint globális probléma, és éppen ezért szükséges az ártalmak tudatos és mielőbbi csökkentése társadalmi és egyéni szinten is. A legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni, hiszen így kerülhetjük el legjobban a dohányzás okozta ártalmakat. Ha már dohányzunk, törekedjünk a minél előbbi leszokásra, hiszen ezzel nemcsak magunkat, hanem a közvetlen környezetünket is megóvhatjuk az ártalmaktól, valamint a leszokással csökken a megbetegedések kockázata. A megbetegedések oka a tudomány mai állása szerint elsősorban nem a nikotin – ami erős függőséget okozó anyag, és egyéb negatív hatások mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást –, hanem az égés, és az égés során keletkező füst. A cigaretta égése során keletkező füstben közel 7000 vegyület van, ezek közül 93-ról megállapította az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

Azok a felnőtt dohányosok, akik valamilyen okból nem hagynak fel a dohányzással, ma már tájékozódhatnak a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó füstmentes technológiákról.  Ezekben közös, hogy égés- és füst nélkül működnek, így használatuk alacsonyabb károsanyag-kitettséggel jár a cigarettához képest.

Ide soroljuk a dohánymentes nikotinpárnát, a dohányhevítéses technológiát vagy az e-cigarettát, de számos egyéb technológia is létezik, és az egyes technológiák működési elvében is nagy különbségek vannak. Fontos, hogy az említett füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, mivel tartalmaznak nikotint, és hosszútávú hatásait még kutatják.

Ezért is szükséges a megfelelő tájékozódás és információgyűjtés, pontosan úgy, mint az élet minden területén. A szerzett információk birtokában pedig alaposabb ismereteket és pontosabb képet kaphatunk a technológiákról, illetve azok környezetre gyakorolt hatásairól is. A napenergia használata segíti a karbonlábnyomunk csökkentését és használatával helyben is megtermelhetjük a szükséges energiát, amellyel káros égéstermékek nélkül fűthetjük a lakásunkat, vagy tölthetjük az elektromos autót. A napenergia és a többi megújuló energiaforrás a következő években, évtizedekben alapvetően változtatja majd meg a szokásainkat, és segít minket az ártalomcsökkentésben. 

A füstmentes technológiák a dohányzás okozta ártalmak csökkentésében segíthetnek, de a dohányzás esetén a legjobb, amit tehetünk, ha tartózkodunk a dohány- és nikotin tartalmú termékektől, azaz egyáltalán nem dohányzunk.

süti beállítások módosítása