2021. jan 23.

HOGYAN LOVAGOLT BE SZENT ISTVÁN BAMBERGBE?

írta: Blogvendegszerzo
HOGYAN LOVAGOLT BE SZENT ISTVÁN BAMBERGBE?

vl05_01.jpg

1 A budapesti Szent István szobor (Stróbl Alajos, 1906)

 

Egy bambergi főiskolai tanár 1842-ben megjelent könyvében, a „Bamberg legendák és mondák”-ban félreérthetetlen módon arról írt, hogy Szent István belovagolt a bambergi székesegyházba. Magyar fordításban azt olvashatjuk, hogy „Fényesen által lovagolt az istenháza oszlopsorain, – ki ne bocsátaná ezt meg a pogánynak, – belovagol a fejedelmek ajtaján – és lovagol egészen a kórusig. – A magyar ló meglátja a gyertyafényt és megriad, – hogy itt megszentelt földre lép, saját lova tanítja az urat”. Mielőtt egy tizenkét részes rajzfilm-sorozatot akarnánk az esetről készíteni, vagy éppen megmosolyognánk a szerzőt, emlékezetünkbe kell idézni, hogy a székesegyházban valóban látható egy lovas szobor, amely a közkeletű felfogás szerint is a magyar szent királyt ábrázolja.

vl05_02.jpg

2 A bambergi lovas

 

De hogyan került Szent István Bambergbe? A Budától 800 kilométer távolságban található Bamberg ma a németországi Felső-Frankföld műemlékvárosa, 973 óta jelenik meg a forrásokban. Neve az osztrák történelemből ismert Babenbergek nevéből származik, mivel a terület az ezredfordulóra a bajor hercegek kezére került. Mostantól lesz a történet izgalmasabb: II. Henrik német-római császár eredetileg bajor herceg volt, s a városban néhány évvel trónra lépte után, 1007-ben egy új püspökséget alapított. A német–magyar kapcsolatok ekkorra már évek óta virágoznak, azóta, hogy a 990-es években az akkor még csak bajor herceg Henrik testvére, Gizella a magyar fejedelem, István felesége lett. Ennek eredményeit Magyarországon Istvánnak a lázadó Koppány elleni hadjáratában ragadhatjuk meg, amelyet a kortársak – valószínűleg jó okkal – a németek és magyarok háborújaként írtak le, amelyben a német nehézfegyverzetűek természetesen István oldalán harcoltak.

A németek egy kicsit másként értelmezték a történetet: az ő elbeszélésükben Gizella királyné német kísérete nemcsak segítséget nyújtott Istvánnak trónja megszilárdításához, hanem az ország keresztény hitre térítésének érdemét is maguknak sajátították ki, s azt teljesen Gizella és testvére, II. Henrik közbenjárásnak tulajdonították. Ebből a gondolatmenetből logikusan következett, hogy az esküvő előtt az akkor még „pogány” Istvánt meg kellett keresztelni, s az hol is történhetett volna máshol, mint II. Henrik kedvenc és adományokkal elhalmozott templomában, a bambergi dómban. Persze, a házasságkötés idején még nem állt a székesegyház, István pedig ismereteink szerint sosem hagyta el az ország területét, de a mítoszgyártókat a források sosem zavarták. István bambergi keresztelőjét és házasságát először egy német költő, Jakob Ayrer 1600 körüli költeményében rögzíti, megtoldva azzal, hogy az események előtt Henrik csatában győzte le Istvánt. A szoborról azonban hallgatott.

vl05_03.jpg

3 A bambergi dóm

 

A bambergi székesegyházban azonban mégis áll egy több mint két méter magas lovas szobor, a szentély bal oldalának pillérén. Már a 18. századtól egy igazi turisztikai látványosság, ami nem utolsósorban a lovas rejtélyes kilétének köszönhető. Nem tudjuk, hogy a szobor pontosan mikor készült el, még kevésbé azt, hogy mikor állították fel jelenlegi helyére, de a művészettörténészek a szobrot joggal kapcsolják a dóm 13. század első harmadában történt átépítéséhez. A lovas kilétéhez könnyebben közelebb jutnánk, ha a középkori leírásokban említést tettek volna róla, s azokból kiderülne, hogy a kortársak kire gondoltak, de sajnos semmiféle utalást nem találunk erre. Sőt magán a szobron sem találunk semmilyen eligazító nyomot, a sematikus koronaszerű fejdíszen kívül. Pedig jó lenne, mert a korban nem volt szokásos világi személyeknek a templomi liturgikus térben lovas szobrot állítani, még ha szentként tisztelték is őket.

vl05_04.jpg

4 A bambergi lovas arca közelről

 

A magyaroknak és Bambergnek azonban mégis szoros a kapcsolata. A II. Henrik alatt alapított dóm alapkőletételén (1007) és felszentelésén (1012) is részt vett az esztergomi érsek, amit a Henrik és Gizella, illetve István közötti rokoni kapcsolatok kellőképpen indokolnak. Nemkülönben a dómot átépíttető Ekbert püspök (1203–1237) Gertrúd magyar királyné testvéreként II. András magyar királyt keresztes hadjáratára is elkísérte. A dóm kincsestárában is megtaláljuk a magyar szent királyok ereklyéit, sőt az 1333-as oklevél szerint a rivális würzburgi püspökséggel korábban kirobbant fegyveres konfliktusban augusztus 20-án a bambergiek Szent Istvánhoz fohászkodtak segítségért, s nem is eredménytelenül. Úgy látszik, Szent Lászlóhoz hasonlóan Istvánt is a harcban segítő szentként tartották számon, vagy a véletlen egybeesés, az augusztus 20-i dátum adta az ötletet, bár a nagyvilág ezen a napon a ciszter Szent Bernátot ünnepelte. De hol marad a ló?

Bizony, az azonosításra kísérletet tevő első leírás 1725-ből maradt ránk, amelyben a lovast már Szent István királlyal azonosítják. Az írott forrásokban egy német orvos-utazó, Franz Ernst Brückmann művében tűnik fel, amelyben bambergi látogatását örökítette meg. Talán nem véletlen, hogy a szerző korábban már járt Magyarországon, s komolyan érdeklődött a Szent Korona iránt is – bizonyosan volt affinitása a magyar történelemhez. Leírása szerint „Van a templomnak egy nevezetessége, egy szobor, amely Magyarország bátor királyát, Szent Istvánt ábrázolja. Egy tüzes és eleven lovon ülve, abban a pillanatban, amint Bambergbe ellovagolt, hogy meglátogassa Henrik császárt.” Ettől kezdve töretlen a helyiek meggyőződése, hogy a szobor a magyar királyt ábrázolja – egészen a 19. század végi kritikai történetírás megjelenéséig. A kritikus hangok innentől kezdve mindmáig joggal teszik fel a kérdést, hogy miért kellene a lovasban egy magyar királyt keresni, amikor a templomban nyugszik az alapító és szentté avatott II. Henrik, valamint a keresztes hadjáratot vezető német király, III. Konrád. A számtalan azonosítási kísérlet felveti a dóm társpatrónusát, az „igazi” lovas szent Szent Györgyöt, mellette a királyok és császárok közül még Nagy Konstantint, II. Szent Henriket, a Jeruzsálemet békésen visszaszerző, bár többször pápai kiátkozással sújtott II. Frigyes császárt vagy éppen magát a Messiást.

vl05_05.jpg

5 Száz márkás német papírpénz a weimari köztársaság idejéből, 1920-ból, a bambergi lovas arcképével

 

A nemzetiszocialista időkben a szobrot – váratlanul – az árja germán faj jelképévé tették meg, s ezért a magyar királlyal való azonosítása a háború alatt és azt követően a fasiszta nézetekkel való szembenállásként is értelmezhető, amiben élen jártak a bambergi főpapok. A magyar azonosítás mellett szólt – nem meglepő módon – a magyarokat lovas népnek tekintő toposz. Ha lovon ül, csak magyar lehet! De mit szóltak ehhez a magyarok? Az azonosítás lehetősége mindig hízelgett nekünk. Így az 1938-as Szent István-emlékév kapcsán úgy véltük, hogy a szoborban „a német népnek minden csodálata benne van a fejedelmi vőlegény iránt, aki a hercegnőt nőül vette…” – nem véve tudomást arról, hogy a hivatalos német felfogás ez idő tájt a lovas arckifejezésében éppen az „örök német” Parsifal arcát vélte felfedezni.

vl05_06.jpg

6 Fajelméleti könyv a bambergi lovas arcképével

 

Ha arra gondolunk, hogy a szintén rendhagyó németországi magdeburgi néger Szent Móric-szobor állítása is a helyi egyház presztízs- és jogbiztosítási törekvéseivel függhetett össze, nem alaptalan valami hasonlóra gondolni Bamberg esetében is. Hát itt van a ló elásva! Egy olyan válságos szituációra lehetne gondolni, amikor a helyi egyháznak egy újabb szent támogatására és fizikai megjelenítésére volt szüksége, valamikor a 13–18. század között. Nem Szent István lovagolt Bambergbe, hanem a bambergiek nyúltak a magyar szent király alakjához, és szó szerint építették be saját hagyományukba. Mindenesetre, legalábbis a 18. századtól már biztosan a magyar szent királyt kell a szobor lovasban látunk, csak azt nem tudjuk, hogy az azonosításra mikor került sor.

Veszprémy László

 

Képek

1 A budapesti Szent István szobor (Stróbl Alajos, 1906)
http://pecsert.hu/szent-istvan-napja-az-unnep-amelyet-a-kommunista-rendszer-sem-mert-teljesen-eltorolni/

2 A bambergi lovas
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bambergi_lovas#/media/F%C3%A1jl:2020-07-03_0705_Franken_102_Bamberg,_Dom,_Bamberger_Reiter_(50126573137).jpg

3 A bambergi dóm
https://en.wikipedia.org/wiki/Bamberg_Cathedral#/media/File:Bamberger_Dom_BW_6.JPG

4 A bambergi lovas arca közelről
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bambergi_lovas#/media/F%C3%A1jl:BambergerReiter2.jpg

5 100 márkás német papírpénz a weimari köztársaság idejéből, 1920-ból, a bambergi lovas arcképével
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bambergi_lovas#/media/F%C3%A1jl:GER-69b-Reichsbanknote-100_Mark_C(1920).jpg

6 Fajelméleti könyv a bambergi lovas arcképével (Prof. Dr. Hans F.K. Gunther: Rassenkunde des Deutschen Volkes. 1939)
https://www.catawiki.com/l/7207075-racial-doctrines-prof-dr-hans-f-k-gunther-rassenkunde-des-deutschen-volkes-1939

Szólj hozzá

Középkor Szent István király Bambergi lovas