Jonatán

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai VII.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 92. évf. 1968., 107–108. oldal.

A hazánkban legismertebb almafajta meghonosodásának, neve közismertté válásának hosszú története van. Ezt a tetszetős piros színű, jó ízű, bőven termő és könnyen szállítható almafajtát először az Egyesült Államokban tenyésztették ki még a múlt század elején. A New York állam fővárosában, Albanyben működő Jesse Buel mezőgazdász és lapszerkesztő, aki 1829-ben ezt a fajtát már szaporította is, nevezte el gyümölcsészeti nomenclaturájában Jonathan-nak. Az elnevezést valószínűleg azon Jonathan Hasbrouck tiszteletére alkotta, aki elsőnek hívta fel a figyelmet erre a fajtára, melynek magról kelt őseredetijére egy woodstocki farmon (New York állam) bukkant egy-két évtizeddel előbb.

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/71/Jonathan_%28EMLA_1%29_on_tree%2C_National_Fruit_Collection_%28acc._1979-164%29.jpg

Magyarországon a jonatán almafajta, ahogy erre Geday Gusztáv, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola könyvtárvezetője szíves volt figyelmeztetni, már az 1850-es években megjelent. (Kovássy Ákos: Jonathán. A Gyümölcskertész című folyóirat 1901. évi 11. évf. 189–91. lapján.) Első ízben gróf Szapáry kertésze szaporította a gróf fegyverneki birtokán. Az oltóvesszőt maga a kertész hozta az Egyesült Államokból. Az akkor még nálunk névtelen almafajta Kárpátaljától Budáig gyorsan elterjedt. Meghatározása, azaz az amerikai Jonathan almával való azonosítása különféle nehézségek miatt egy ideig késett. Csak 1876-ban sikerült a múlt századi magyar pomológia nagymesterének, Bereczki Máténak fajtahiteles példány alapján az elnevezést tisztázni. Magyarországon tudomásom szerint elsőnek Bereczki használta a Jonathán nevet „Gyümölcsészeti vázlatok” című nagy monográfiájának második kötetében (Arad, 1882), a 311–2. lapon olvasható fejezet címeként. E lapokon szakszerű részletezéssel tizennégy bekezdésben írta le a fajtát. Ismertetését e szavakkal zárta: „Mind fájának egészséges és termékeny volta, mind gyümölcsének szépsége és jósága végett méltán megérdemli, hogy hazánkban mindenfelé elterjesszük. Igen jól beillőnek találtam alföldi viszonyaink közé is. Elsőrendű csemege-, gazdasági- és piaczos gyümölcs.” Az 1890-es években már egyre gyakrabban szerepel faiskoláink árjegyzékeiben is.

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/97/Bereczki_M%C3%A1t%C3%A9.png
Bereczki Máté pomológus

A jonatán elnevezés csak akkor került ki a hivatásos gyümölcsészek és termelők szakmai köréből, és vált országosan ismertté, laikusok által is használt közszóvá, amikor a második világháború táján ennek az almafajtának nagyüzemi termelése megkezdődött. Jól mutatja ezt a folyamatot a név szereplése a nem szakembereknek szánt irodalomban. 1906-ban még csak a Mezőgazd. Lexikonban szerepel (1: 496), 1939-ben azonban már megjelenik az Új Idők Lexikonában (14: 3546). Kétnyelvű szótárainkba még később érkezett el, mivel azok tulajdonnévi jellegű anyagot hosszú ideig nem közöltek. Elsőnek 1953-ban bukkan fel a magyar–angol nagyszótárban, négy évvel később a magyar–német nagyszótárban is.

https://www.civilhetes.net/sites/default/files/kepek/jonathan_m41_0.jpg

Ma ennek az almafajtának nevét kétféleképpen írjuk. Pomológusaink ragaszkodnak a nagybetűs, részben idegenes tulajdonnévi írásmódhoz (Jonathán), a köznyelv azonban a kis kezdőbetűs (jonatán) írásmód mellett döntött, ahogy ez egyébként a Helyesírási tanácsadó szótárban is olvasható.

Országh László

A gyümölcsnevek iránt érdeklődők két kiadványból is tájékozódhatnak a TINTA Könyvkiadó jóvoltából - mindkettő kedvezményes áron rendelhető a kiadó webboltjából (www.tinta.hu):

Gyümölcsnevek szótára
Pelczéder Katalin: Gyümölcsnevek szótára

Magyar gyümölcsnevek
Pelczéder Katalin: Magyar gyümölcsnevek