Jó ütemérzékkel küldte pályára a kormány legújabb plakátkampányában az egyik ismert mém párját. Öt oka is van, miért volt ez tökéletes kommunikációs megoldás a részükről. És kiderül, mi köze az egészhez Falus Ferencnek.
"A világ legnagyobb öngólja", "bukás", "hozzánemértés". Ilyen és ehhez hasonló kritikákkal illették a nemrég elindult kormányzati plakátkampányt laikus és szakmabeli megmondóemberek. A kormánnyal folyton kritikus, ellenzékinek látszó portálok boldogan verték el a port a "szakmai mellélövésen", újabb és újabb bőrt lehúzva a témáról. Miközben éppen a kormány és a megbízott ügynökségük szinte hibátlanul elérték a céljukat: olyan helyeken is írtak, nem is keveset a plakátokról, ahol korábban alig hajoltak le az ilyen témákért, vagy ha igen, nem ekkora merítéssel.
Összegyűjtöttem, miért volt tökéletes húzás a mémalap páros beemelése a plakátkampányba:
1. Mert a stock olcsó
Egy ilyen stockfotó a hozzá kapcsolódó jogdíjakkal a nagy médiaköltés mellett elenyészően pici tétel. Néhány ezer forint és annyit nyomtatunk belőle, amennyi papírunk csak van. Nem kell külön statisztákért fizetni, szereplőket keresni, lényegesen kevesebb egy stockfotóval a macera. Csak kiválasztjuk és letöltjük egy stockfotó adatbázisból, majd kifizetjük persze. (Bár az eddigi kormányzati kampányokat nézve, valószínű nem ez a pár ezres tétel volt a mérvadó.)
2. Mert a mémet sokan ismerik
A másik lány után ácsingózó srác mémjével szinte mindenki találkozott már, aki használja az internetet és látott már mémet. (Itt van egy szép gyűjtés a páros "munkásságáról".) A 10 millió szakértő országában biztosra lehetett venni, akad majd elég éles szemű újságíró és netező, aki kiszúrja a hasonlóságot és nem fél erről írni és meg is osztani ezt a "szociális" médiában.
*megjegyzés: Nem mellesleg a kampányhoz kapcsolódó tévéreklámból (A poszt megírásáig ezt a videót nem találtam meg. Ha te ráakadsz és elküldöd nekem, beszúrom ide) is látszik, a plakáton szereplő emberek a filmben is helyet kaptak, kivéve a mémes páros. A tudatos használatuk itt mutatkozik meg a leginkább.
3. Mert gyorsan terjedt virálisan
Pont a kettes pont miatt tudott felkapott és megosztó téma lenni a közösségi médiában. Olyan helyekre, olyan emberek közösségi hírfolyamába és olyan terjedelemben kerültek be, amire a kreatív ügynökség és a kormányzati kommunikátorok még legszebb álmaikban sem gondoltak.
4. Mert hatalmas médiaértéket generált
Erősen sejthető, ez a kormányzati kommunikációs kampány is több milliárd forintnál áll majd meg. Azonban az üzenetről és a plakátokról olyan sajtóorgánumokban, olyan terjedelmekben írtak, ami más esetben teljesen elképzelhetetlen volt, vagy ideológiai okból vagy épp a téma iránti közöny okán.
5. Mert lehetett vele terelni
Sok éve már sokadjára tematizálja okosan és ügyesen az ellenzéki sajtót a kormányzati propaganda. Ezúttal a mémpáros lett odadobva nekik gumicsontnak, és addig se a nagyobbik kormánypárt Európai Parlamenti kalandjairól cikkeztek, nem erre fordították a legtöbb erőforrást, hanem a mém miatt cincálták - feleslegesen - kormányt.
+1. Mert Falus Ferenc
Hogy miért? A poszt végén kiderül.
Igazából nem is akartam írni erről a plakátról, mert az elmúlt napokban már megírták és elmondták az ezzel kapcsolatos okosságokat, levontak minden konzekvenciát. Az azonban felettébb szomorú, amikor egy nyilvánvalóan remek kommunikációs húzást szakmai féltékenységből és politikai ellenszenvből negatívan ítélünk meg. Lehet egyetérteni vagy sem az aktuális kormánnyal, lehet egyetérteni vagy sem az aktuális üzenettel, politikai termékkel, de a mostani húzásuk zsenialitását elvitatni nem lehet.
Erdélyi "Superman" Zsolt egykoron kampányokban is utazó, kommunikációs szakember a hvg.hu cikkében (LINK itt) lehúzta, temette e megoldás miatt a kormányzati kommunikációt. Már odáig ment, hogy a betűméretbe és a betűk számába is belekötött, ráadásul szerinte "külföldön politikai kampányban jellemzően nem használnak stockfotót".
Mindezek annak fényében tűnnek érdekesnek és ellentmondónak, hogy pár ciklussal korábban éppen ő találta ki az SZDSZ-nek Kovács Pistit (LINK itt) (aki bár nem stock gyerek volt, de nem is Kovács Pistinek hívták). Nem mellesleg a kissrác egy holland feliratos pólóban haknizta végig a 2006-os választási kampányt. (Amiről szintén nem keveset cikkezett az akkori ellenzéki sajtó.) Ugyanakkor adódik a kérdés, ha Supermannek stockfotó-fóbiája van, miért szerepeltettek 2009-ben egy stockfotós amerikai ketrecharcost szintén az SZDSZ plakátjain (LINK itt)? Csak mert ahhoz a kampányhoz is nem kevés köze volt.
Sajnálatos, amikor szakembernek, gurunak nevezve magunkat politikai ellenszenvünk vagy szakmai sértettségünk okán képesek vagyunk felülírni szakmailag egyébként remek ötleteket. Vagy csak azért, mert minden rossz, ami a másik oldalon jó, vagy mert nem mi találtuk ki, nem nekünk jutott eszünkbe.
És ezután legfeljebb már csak másolni tudjuk.
Bár ez a blogposzt nem az aktuálpolitika elemzésének a helye, egy ásónyomra érdemes még itt megállni. Mert miközben az épp regnáló kormányzat nagyon tudatosan kommunikálva, jó érzékkel képes hozzányúlni akár egy mémalap párhoz is, addig a mostani ellenzék ritka rossz érzékkel képes igazi mémmé válni. Ahogy azt pár éve Falus Ferenc is bemutatta az önkormányzati választási kampányban, vagy akár hozhatunk lyukas zoknis és ajtónak futós példákat a közelmúltból.
Mert a kreativitás, a jó ötletek, azok bevállalása, no meg a tudatos kommunikáció nem politikai oldalaktól vagy pártoktól függnek. És nem is feltétlenül a pénzen múlnak. Egyelőre azonban úgy tűnik, mindezekből is a kormánypárt oldalán van a legtöbb.
