A 2020-as amerikai elnökválasztás kapcsán kevesebb visszhangot kapott az oroszok eddigi szerepe a kampányban, pedig a befolyás úton-módon tetten érhető. Az eddigi információk alapján alapvetően a politikai káoszra fókuszál, ugyanakkor bizonyos tekintetben mégis különbözik a 2016-os módszertől.

Az elmúlt hónapokban az Egyesült Államok több nemzetbiztonsági szerve is aggodalmát fejezte ki az orosz beavatkozás kapcsán. Augusztusban a Nemzeti Hírszerzés Igazgatósága (NCSC) osztott meg egy sajtóközlemény, mely szerint Moszkva számos olyan kommunikációs eszközt bevet, ami elsősorban Joe Biden demokrata elnökjelöltet teszi az oroszellenes politikai “establishment” elsőszámú alakjává. Néhány héttel ezelőtt pedig Christopher Wray, az FBI igazgatója jelezte az oroszok fokozódó nyomását Biden lejáratására.

Dark web a frontvonalban

Habár a nemzetbiztonsági szolgálatok konkrét példát nem említettek, a Microsoft ezt megtette helyettük, hiszen az amerikai cég gyakorlatilag a globális informatikai hálózat tetején ülve első kézből tájékozódik a gyanús kísérletekről.

A Microsoft jelentése szerint a kibertámadások mögött a 2016-os választáshoz hasonlóan rendszerint az orosz katonai hírszerzés (GRU) tűnik fel, ám módszereik kissé finomultak azóta. A korábbi kampány során – az anonimitásra kevésbé ügyelve – alapvetően a „hekkelés és szivárogtatás” műfaját alkalmazták, elég csak Hillary Clinton e-mailjeinek nyilvánosságra hozatalára gondolnunk.

A 2020-as események kapcsán már nagyobb hangsúlyt fordítanak a hekkerek arra, hogy sokkal nehezebb legyen visszakövetni a támadások pontos kiindulópontját, amihez a Tor nevű anonim, “dark webes” szoftvert használják. Ugyanakkor ez a módszer sem feltétlenül tökéletes: a Tor alapvetően csak megnehezíti a hekkerek felkutatását, tökéletes védettséget nem feltétlenül biztosít. A Microsoft közleménye alapján augusztus 18 és szeptember 3 között mintegy 6 912, a GRU-hoz köthető kibertámadást regisztráltak, amelyek különböző szervezetek és politikusok e-mail postafiókját célozták.

Orosz troll farm

A korábbi módszer, mely a tudatos álhír gyártásra fókuszált inkább háttérbe szorult. A mostani kampány során sokkal inkább a megtévesztés és politika zűrzavar került a középpontba. A szentpétervári székhellyel rendelkező Internetes Kutatási Ügynökség (IRA), amire általában csak “troll farm” néven hivatkoznak, az amerikai kampány bizonyos elemeit próbálta lemásolni hamis felhasználók létrehozásával.

Erről egy konkrét esetet az amerikai Brennan Center nevű politika tudományi intézet tett közzé, mely szerint Berni Sanders volt demokrata elnökjelölt aspiráns kampányának „Bernie2020” szlogenjének mintájára alig észrevehető változtatással a hekkerek létrehoztak egy hamis felhasználót „Bernie.2020” néven. Az ilyen és ehhez hasonló felhasználók által megosztott szövegek alapvetően alkalmasak lehetnek a hallgatóság félrevezetésére.

Kínának akkor már inkább Biden?

A sajtótájékoztatókon, illetve a bizottsági meghallgatások során felhánytorgatott orosz beavatkozással kapcsolatban rendszerint visszatérő retorikája Trumpnak, hogy a „Mi a helyzet más országokkal? Mindig Oroszország, Oroszország, Oroszország. Újra és újra” választ adja. Trumpnak ebben akár igaza is lehet, ezért kétségtelenül érdemes lehet arra is kitérni, hogy egy másik nagyhatalom, jelen esetben Kína miként áll az amerikai elnökválasztáshoz.

Az elmúlt hónapokban a Trump adminisztráció kommunikációjában többször próbálta azt a látszatot kelteni, hogy Kína fű alatt Biden győzelméért tevékenykedik.Erre az elmúlt négy év narratívája is ráerősít, hiszen Trump viszonya Kínával korántsem volt zökkenőmentes.

A Microsoft jelentése szerint ugyanakkor ez nem ennyire egyértelmű, mivel a Kínából induló digitális támadások szinte kivétel nélkül a demokrata elnökjelölt kampánycsapatának online felhasználóit és postafiókját célozzák. A multinacionális cég konkrétabbnak tűnő nyilatkozatba is bocsátkozott, mely szerint mindössze egyetlen republikánus kötődésű támadást észleltek, ami Trump korábbi hivatalnokát célozta.

A beszámoló némiképp valóban árnyalja a Trump adminisztráció kommunikációját, miszerint Kína nagyobb fenyegetettséget jelent az elnökválasztásra, mint Oroszország. Azt is érdemes megjegyezni, hogy néhány héttel ezelőtt Robert O’Brian, a kabinet nemzetbiztonsági tanácsadója zéró toleranciát ígért arra az esetre, ha Oroszország bármi módon beavatkozna a november 3-án megrendezésre kerülő elnökválasztásba.