7köznapi 1perces: A gyermekkori trauma hatása az agy működésére
2019. április 20. írta: Vén Betti

7köznapi 1perces: A gyermekkori trauma hatása az agy működésére

A Pennsylvaniai Egyetem kutatói által végzett, és most áprilisban közzétett tanulmánya megállapította, hogy a gyermekkori trauma felnőttkorra súlyos depressziós tünetekhez vezet, amelyek az agy rendellenes működésében is megjelennek. A most megjelent tanulmány az első, amely fizikai elváltozásokat bizonyít az agyban a súlyos depresszióval összefüggésben.

87886629-stock-vector-angel-child-with-roots.jpg

A tanulmány szerint a bántalmazásnak kitett gyermekek agyi fejlődése és működése eltér az egészségestől. Ez a tanulmány nemcsak megerősíti a gyermekkori trauma és a súlyos depresszió közötti szoros kapcsolatot, hanem a gyermekkori trauma és a funkcionális agyhálózati rendellenességek közötti összefüggéseket is bizonyítja. Ez egyben utal arra is, hogy a környezeti ingerek neurobiológiai tüneteket produkálhatnak.

A major depresszió egy gyakran előforduló mentális rendellenesség, amelyet olyan tünetek kísérnek, mint a tartósan depresszív hangulat, az érdeklődés hiánya, alacsony energiaszint, álmatlanság, vagy éppen a túlérzékenység. A tünetek megléte rontja az érintettek mindennapi életminőségét, sőt, növelheti az öngyilkosság kockázatát.

A gyermekkori traumák, legyenek azok fizikai, szexuális vagy érzelmi visszaélések, vagy fizikai/érzelmi elhanyagolás, összefüggésbe hozhatók a depressziós és szorongásos zavarok későbbi kialakulásával és fennmaradásával. A súlyos depresszió mögött meghúzódó neurológiai mechanizmusok, elváltozások azonban még mindig nagyrészt ismeretlenek.

b881118300z1_20171205134903_000g8et4let2-0-r10mwtn2yx1m2vrkdp2_fct874x531_ct677x380.jpg

A kutatást végző csoport képalkotó eljárással (fMRI) vizsgálta a résztvevők agyi működését. A kutatók 189 súlyos depresszióban szenvedőnél és 39 egészséges személynél vizsgálták az agy aktivitását. Az eredmények alapján a súlyos depresszióban szenvedők betegeknél a legerősebb összefüggést a gyermekkori traumával kapcsolatban találták, és a rendellenes agyi működés is a depresszió tüneteihez kapcsolódott. Annak ellenére, hogy a résztvevőket nem az átélt gyermekkori trauma alapján válogatták (nem volt feltétel), és a képalkotó eljárás is évtizedekkel a trauma után készült, azt bizonyították, hogy az előzetesen átélt trauma nyilvánvalóan megjelenik a rendellenes funkcionális agyi folyamatokban.

Ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy a súlyos depresszió tünetei rámutathatnak a mögötte meghúzódó egyes agyi mechanizmusokra.

Forrás:  https://www.sciencedaily.com/releases/2019/04/190408161610.htm

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, csatlakozz hozzánk a 7köznapi pszichológia Facebook oldalán.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://7koznapi.blog.hu/api/trackback/id/tr3714777220

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2019.04.21. 23:53:44

Nézzük csak.
Tizenkilenc évig voltam állami gondozott - ez önmagában egy trauma.
Ehhez jön az 5. és 13. év közötti időszak fizikai/lelki abúzusok tömkelege.
A csillagrúgatástól kezdve, a napi szintű veréseken át - az ok: éjszakai ágybavizelés -, egészen a csicskáztatásig.

Ám depressziónak nálam nyoma sincs, és soha nem is volt.
Hogy ezt mivel tudom igazolni így látatlanban és messziről?

Ezzel csak a felszínt kapargatom, de:
Túléltem - eddig - egy rectum-, egy prosztata-, egy duplex hepatis daganatot, és annak eltávolítását, 22 besugárzást, tizenhat 5FU-s kemoterápiát. És most másfél év viszonylagos nyugalom után újabb harc következik, mert egy 3 cm-es primer daganat van a bal tüdőfél felső lebenyében, amely valószínűleg inoperábilis. És ez tudjuk mit jelent.
Ez halálos ítélet.

És most sem vagyok depressziós, Dolgozom, és élem a normális életem.

A konklúziót mindenki vonja le, hogy érdemes-e hinni a pszichológiának...

kisslujó 2019.04.22. 00:19:44

@Látens Inszinuáció: A depresszió nem kizárólag egy látható viselkedés, kívülről lehet észrevehetetlen, rejtett is. Az immunrendszeren azonban nyomot hagynak a lelki tapasztalatok. A demensek, Alzheimer-kórosok körében már felismert tény a gyermekkori traumák sűrű előfordulása. Nem egyszerű az összefüggéseket meglátni. De az életfelfogásod előtt le a kalappal! A legjobb, ha az ember saját magának hisz.

AZ IGAZI HUNGAROFIL 2019.04.22. 08:31:08

@Látens Inszinuáció: Gratulálok! Maga a legkeményebb harcos!

AZ IGAZI HUNGAROFIL 2019.04.22. 08:33:46

@Látens Inszinuáció: Egy éven belül olvastam a sajtóban, hogy egy ötven éves magyar nő tüdőrákjára is kimondták az ítéletet, hogy fél éve van még hátra. - Nem nyugodott bele, keresett és talált. Egy spanyol orvoscsoport Spanyolországban meggyógyította és nem jött vissza a rák.

pákosztos macska 2019.04.22. 09:24:23

@Látens Inszinuáció:
Csakhogy te megfordítottad a tanulmányban foglalt következtetést. A cikk azt mondja, hogy a vizsgálatban részt vevő felnőttkori depressziós személyek jelentős részénél találtak gyermekkori traumára utaló nyomokat.

De ebből nem következik az, hogy aki gyerekkori traumát élt át, azok mind tuti biztosan depressziósak lesznek felnőttkorban.

kvadrillio 2019.04.22. 13:12:15

SEHOL........SEHOL.......SEHOL....NEM KÉNE EMBEREKET ÖLNI !!!!!
NU, EZT A FASZIT KÜLÖNÖSEN SAJNÁLOM...,,,. TUDOM MIT JELENT ELVESZÍTENI EGY GYERMEKET....ÓRIÁSI MEGROPPANÁST.
Dánia leggazdagabb emberének három gyereke is meghalt Srí Lankán

csakférfi 2019.04.22. 18:33:02

@Látens Inszinuáció:
A poszt igazat ír.
Sajnos.
Sajàt börömön tapasztaltam.
Hogy tisztàbban làss.....
A gyerekkori stressz nem mindegy milyen korban éri a gyereket.
Ha ez 1-2 -3 évesen következik be....tuti depressziò.
Minél koràbban annàl mélyebb és veszélyesebb....a felnötkorra nézve.
Sajna sajàt tapasztalat.
Az hogy anya nélkül nöttem fel....stressz.
Apàm szíjjal vert olykor.....stressz.
Megalàzò szavakat hasznàlt a munkàm vagy a személyemet illetöleg....stressz.
De mindezek kicsik voltak ahhoz ami 2 évesen kb. történt.
Nem is emlékszünk ezekre.....àllítòlag. Nekem is nemkevés "agyalàsomba" került mikorra ràjöttem.
Belsö munkànak hívjàk szakmai berkekben.
Azòta rühellem a pszichològusokat.
Mellesleg.
Nem akarom kisebbíteni a Te dolgaidat és "mentalitàsod"...ehhez jogom sincs sem nem kedvem.
Szòval a lényeg.
Amire emlékszel abúzusra...vagy ún. stresszre......azt tudod ellensúlyozni.
Ami meg alatta van......az nem tartozik senkire...sem pszichomajomra...sem màsra.
A Te "dolgod". Így alakította az anyatermészet.
Az meg hogy pénzért "gyògyítanak lelket" szàmomra igen undort keltö.
Holott csak a felszint kapargatjàk s zagyvàljàk össze.
Nem különbek a közép és ujkor keresztény papjainàl.
Innen a gyülölet.
Mindazonàltal egyedül többre haladsz mint "szakemberrel".
Gyorsabb,olcsòbb....csak éppen az életeddel jàtszol.
Sajàt tapasztalat.
Remélem segítettem.
Ja......mégvalami....a "ràkodròl"...

"1976-ban, a hatvanas éveiben járva tüdőrákot diagnosztizáltak, és legfeljebb hat-kilenc hónapot adtak neki. Stamatis Moraitis viszont nem halt meg, sőt, még évtizedekig élt egészségesen, a rákból kigyógyulva, míg végül 2013-ban, 98 vagy 102 évesen -
...
...
www.google.com/amp/s/femina.hu/egeszseg/hosszu-elet-titka-ikaria/amp

:)

csakférfi 2019.04.22. 18:34:28

@pákosztos macska:
Sajnos......tévedsz.
A trauma gyerekkorban....felnöttkorban tuti depressziò.

laurelin 2019.04.22. 20:01:14

@Látens Inszinuáció: Nem lettél depressziós. Viszont ha jól értem mindenféle rákod az lett. Van egy olyan vélemény, miszerint az elnyomott benyelt érzelmek gyakran fizikai tüneteket okoznak, főként rákot. Nem foglak győzködni, hogy higyj ebben, vagy belásd azt, hogy esetleg az elfojtott traumák okozták, mert nem vagyok a téma szakértője, mindenesetre engem elgondolkodtatott.

morph on deer 2019.04.22. 20:16:35

@csakférfi:
“Az hogy anya nélkül nöttem fel....stressz.
Apàm szíjjal vert olykor.....stressz.
Megalàzò szavakat hasznàlt a munkàm vagy a személyemet illetöleg....stressz.”

Ennek alapján már rég nem depressziósnak, hanem miniszterelnöknek kellett volna lenned..!
Bár, ha belegondolok, a depresszió még mindig inkább vállalható, ahogy ezt a szociopata paranoiást elnézem...

Egyébként a két éves kor körüli traumáról nekem is vannak élményeim, a minusz éves koriakról (prenatal) csak hallottam, na meg átéltem. Bár személyes atrocitások nem(igen) értek később, azoknak a koraiak ak még mindig megvan az “eredménye”. Anélkül is, hogy tudatosan foglalkoztam volna vele később, bár arra az időre már bőven emlékszem, legalább is ami a vizuális részét illeti az emlékeknek.

Abba már bele sem merek gondolni, hogy mi lesz azokból a generációkból, akik manapság, ebben az ótvaros gyűlölködésben, a durva, ‘mindenki mindenki ellen’ légkörben nőnek fel, gyakran még hiányosan is táplálkozva...

Mert nyom nélkül nem marad ez sem, az már biztos.

morph on deer 2019.04.22. 20:33:49

@laurelin:
“Van egy olyan vélemény, miszerint az elnyomott benyelt érzelmek gyakran fizikai tüneteket okoznak, főként rákot.”

Ez már arréb van a véleménynél, számos kutatás volt ezzel kapcsolatban is.
Egyébként - szerintem - a lelki egészség egészen szorosan összefügg a testi egészséggel, mégpedig oda-vissza.

Az, hogy az ember tegyük fel nem tudatosítja a problémát, vagy nem kerül abba a helyzetbe, hogy felismerjék, még messze nem jelenti azt, hogy nincs is.

Az egyik nagyanyám húgáról csak azt lehetett tudni, hogy “rossz a természete”, mivel rendszeresen összeveszett a szomszédaival, hogy miket beszéltek róla a háta mögött, meg hasonlók, aztán hetvenvalahány évesen kórházba került epepanaszokkal, ahol kezdte ugyanezt: a nővér biztos ezt meg azt mondta róla (a büdős kurvája!) az orvosnak, aki meg el akarja őt tenni láb alól, mert direkt rossz gyógyszert adnak neki, stb., aztán kiderült, hogy skizofrén paranoid személyiségzavarral van megáldva, már vagy ezer éve...

Szóval mondom, nem mindig kerül elő ez a kérdés a hétköznapi életben, de attól még cipelheti az ember a csomagjában, hogy maga sem tud róla.

csakférfi 2019.04.22. 23:03:26

@morph on deer:
Miniszter elnök?
:) :)
52 vagyok......az élet olyan hosszú...mit nem mondasz!
Na jò.....csak vicceltem.
A lelki és a testi egészség elvàlaszthatatlan.
Hiba feltételezni hogy független az idegrendszert irànyítò agy a test bàrmely sejtjével kacsolatba hozhatò "lélektöl"
Az Uj Medicina erre ad magyaràzatot.
Ma még sarlatàn kategòria.
Majd bebizonyosodik az igaza.
Addig eszem ami jòlesik iszom ami oltja a szomjamat,szívom a cigit...nyugodtan.
Ettöl nem betegszem meg.
A depressziòra visszatértve.
30 voltam amikor "belemàsztam"....elöször.
Fél év bentfekvés gyògyszer...kilàbalàs.
Utàna volt még egy.
A harmadikot màr én vàlasztottam ...kvàzi akartam...gyògyszer és dilidoki nélkül.
Egy életem egy halàlom...gondoltam.
Ennek immàr 8. éve
Azòta sem testi sem lelki bajra nem szedek pirulàt.Minek? Tudom nagypofànak tünik meg arcoskodàsnak.
Maceràs......így utòlag is. Akkor dönthettem egyedül akarsz élni? igen-nem
2 napig ez jàrt a fejemben.ige-nem
Azt hittem beleörülök.
(Egyesek szerint sikerült örültté vàlnom) :) :)
Azért nem ilyen egyszerü.
Voltak halucinàciòim is...meg illúziòim is elötte.
Màrmint a két nap elött...addig soha.Meg azòta sem.
De akkor....szòval maceràs!
Diòhéjban ennyi.
A mai generàciò...a "z"...bakker hagyjuk.
Nyilvàn nagyapàm kinevetett volna a "lelkizésem" gyengeségem miatt.
Ma màr én is mosolygom rajta ha a tükörbe nézek..."bakker mekkora egy idiòta voltam"....
Jobb lett. Boldogabb vagyok.
A gyerekkori traumàt 44 évesen sikerült "kiütni".
Nem vicc a poszt....igaz.
Kelletlenül és nem szivesen mondom ezt.
Rühellem a pszichomòkusokat.
Imgyenélö banda....mint sok politikus....stb. is.
:)
süti beállítások módosítása