Ezen belül Magyarországon megközelítőleg 1,4 milliárd eurót fektettek be az ingatlanpiacon. A teljes befektetési volumen csaknem fele pedig Lengyelországban összpontosult. A régióban és Magyarországon is az iroda a legfontosabb befektetési kategória.
Magyarországon az ipari és logisztikai ingatlanok piaca 2022-ben rekordot döntött: a fővárosi állomány 15 százalékkal nőtt, a kereslet több mint 20 százalékkal bővült 2021-hez képest. A becslések szerint 2024-re a Budapest környéki logisztikai ingatlanok nagysága eléri a 4 millió négyzetmétert.
A vidéki piacon is erős felfutás várható, elsősorban az autóiparnak köszönhetően. Az elmúlt időszakban jellemzően a bérlők igényeire szabott beruházások voltak többségben, előre láthatólag a következő években is ez a trend marad, és a spekulatív beruházások továbbra is háttérbe szorulnak.
Az európai irodaépületek 85 százaléka 2001 előtt épült, miközben a becslések szerint a jelenlegi épületek 85-95 százaléka 2050-ben is használatban lesz. Az elavult irodaépületek energiafogyasztásból eredő károsanyag-kibocsátása nagyon magas, az üvegházhatást okozó gázok 36 százalékát teszi ki. Ezért fontos a már meglévő irodaházak technológiai megújítása.
Budapesten a modern irodaállomány fele az elmúlt 15 évben épült, de Magyarországon is komoly kihívás az üzemeltetés dekrabonizációja. A dekarbonizáció szükséges lépései közé sorolhatjuk a felhasználás optimalizálását, illetve a felhasznált energia csökkentését, energiahatékony rendszerek kialakítását, valamint a fosszilis energia használatának fokozatos csökkentését és kivezetését.
Fotó: Getty Images
