Kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás mellett, egy egészséges ember szervezetét nem fenyegeti a fehérjehiány, így általában nem indokolt a táplálékkiegészítés, ám egyoldalú, megvonásos diéta, vagy nem megfelelően összeállított vegán étrend mellett, felléphetnek hiányjelző tünetek.
A sejtjeink, szöveteink fontos alkotórészei a fehérjék, amelyeket változatos módon hasznosít a szervezet. Fontos szerepük van a kötőszövet és a bőr felépítésében – a kollagén és az elasztin csökkenésével például, a bőr rugalmatlanná, petyhüdtté válik -, de éppúgy a haj- és szőrszálaknak, a csontoknak és az inaknak is szükségük van bizonyos fehérjékre. Keratin nélkül a haj, a köröm és a bőr felülete meggyengül, kevésbé ellenállóbb a külső hatásokkal szemben, és lassabban regenerálódik, de olyan fehérje is akad, mely az agy megújulását segíti elő.
Hogyan alakulhat ki fehérjehiány?
Bár manapság népszerűek a rendszeres sportolással összekötött, és ahhoz alakított fehérje alapú diéták, még mindig sokan sanyargatják magukat drasztikusan egyoldalú, megvonásos étrendekkel, mondván, hogy még a víztől is híznak.
A bab remek növényi fehérjeforrás, de alig van benne metionin, ami egy esszenciális aminosav. Rizzsel kiegészítve, ez a hiányossága könnyen pótolható.
Akkor is zavar léphet fel a fehérje-anyagcserében, ha a bevitt tápanyag nem fedezi a szervezet működtetéséhez szükséges energiát, így hiába jut megfelelő mennyiségű fehérjéhez a szervezet, ha nincs hajtóerő, ami segítené az aminosavak hasznosulását. Előfordulhat azonban az is, hogy az étrendünk fehérjetartalma nem kielégítő számunkra, vagy biológiai értékét tekintve, nem megfelelő a proteinforrásunk, mert létfontosságú aminosavak hiányoznak belőle.
A vegán étrendben például, csak növényi eredetű fehérjék szerepelnek, melyek komplettálásra szorulhatnak. Ez azt jelenti, hogy valamilyen módon pótolni kell azokat az esszenciális aminosavakat, amelyeket a szervezetünk csak nagyon kis mértékben, vagy egyáltalán nem tud előállítani. A teljes értékű fehérjék általában állati eredetűek, és az összes aminosavat tartalmazzák, beleértve a kilenc esszenciális aminosavat is, amit nem tud a bevitt fehérjékből és különféle vegyületekből létrehozni a szervezet.
A vegán táplálkozás során úgy kell összeállítani a különböző nyersanyagokat, hogy kiegészítsék egymás aminosav-összetételét. Ehhez gyakran szakértő segítsége szükséges, legalábbis addig, amíg elsajátítjuk az alapokat.
A fehérjehiány látványos tünetei
Amikor csökken a fehérje a szervezetben, gyakran alakul ki vashiány, melynek számos tünete van, melyek közül néhány a bőrön is megtapasztalható. Jellemzően az arc sápadtabb, fakóbb a megszokottnál, és az ajkak is egészen világossá válhatnak.
Mindezek még nem jelzik egyértelműen a fehérjehiányt, ám, ha szárazzá, gyengévé, rugalmatlanná válik a bőrünk, és bármivel kezeljük, pikkelyesen hámlik, már gyanakodhatunk rá, hogy valami felborult a testünk anyagcsere-folyamataiban.
Az ödémás, püffedt arc is árulkodó lehet, különösen, ha a szemhéjak is bedagadnak, és csak nehezen enyhülnek a tünetek. Ha emellett fokozott hajhullást, és gyakori fertőzéseket, megfázásokat tapasztalunk, akkor mindenképp szükségessé válik egy orvosi kivizsgálás.
A fehérjehiány ugyanis alapjaiban meggyengíti az immunrendszert, ezáltal a bőrünk is sérülékenyebbé, kezelhetetlenebbé válik, sőt, felgyorsulhat a bőröregedés. Sokan először a bőrgyógyászhoz jutnak el a problémájukkal, pedig lehet, hogy az étrendjükben, vagy a fehérje felszívódásában keresendő a hiba. Mivel a fent említett tünetek nemcsak a fehérjehiány kapcsán jelentkezhetnek, mindenképpen érdemes orvos és szakember segítségét kérni.
Képek: Getty Images.