A koronavírus alaposan átformálta az emberek mindennapjait, és ezt mostanra már az életünk minden területén érezzük. A megváltozott életkörülmények átírták a ruhavásárlási szokásokat is, ami leginkább a fast fashion üzleteket érinti.
Jó pár évvel ezelőtt a fast food – gyors étel – térhódítása után megjelentek a fast fashion üzletek is, melyek elérhetővé tették a divattervezők által lefektetett trendeket. A céljuk az, hogy mindenki számára testközelbe hozzák a divatot, és mindezt persze gyorsan, és minél változatosabban tegyék. A drága divatházakkal ellentétben, a fast fashion cégek a tömeggyártást, és az áru gyors cserélődését tartják szem előtt.
Míg a luxusmárkák évente pusztán pár kollekcióval jelentkeznek, addig az olyan divatóriások, mint a Zarát is működtető Inditex csoport, márkánként akár húsz gyűjteménnyel rukkol elő. A kínálat szinte folyamatosan változik, és a mutatós kirakatok mindig az újdonság varázsával csábítják a vásárlókat.
A legtöbb márka az egész családnak kínál alternatívát, ahogyan gyakran az eltérő stílusigények is kiszolgálásra kerülnek. Ez a folyamat persze, óriási készletfelhalmozással jár, aminek a nagy része csak áron alul, a leárazások során kel el. Bár az elmúlt években az olcsóbb alapanyagokból gyártott ruhákra óriási volt a kereslet, a környezetvédelem szempontjából számos kritikát kapott ez a pazarlásáról híres iparág.
A tudatos vásárlás szorgalmazásával, a minőséget felhígító gyors divat már nem tűnt annyira csillogónak, mint korábban, ám azok számára, akik nem engedhetik meg maguknak a drágább, limitált kiadású, manufaktúrában, vagy környezetkímélő eljárással készült, minőségi darabokat, a fast fashion üzleteken kívül nem sok alternatíva maradt. Ám a koronavírus miatt kialakult járványhelyzet alapvetően alakította át az emberek vásárlási szokásait és úgy tűnik, hogy még erre a jól jövedelmező iparágra is nagy hatást gyakorolt.
Tavasszal a legtöbb üzlet globális szinten bezárt. A ruhákat és egyéb, nem létfontosságú termékeket árusító boltok bizonytalan időre kénytelenek voltak lehúzni a rolót, ami jelentős bevételcsökkenést eredményezett. Rengetegen álltak át otthoni munkavégzésre, sokan elvesztették az állásukat, míg mások a fizetésük visszaesésével voltak kénytelenek számolni. A bizonytalan gazdasági helyzetben a ruhavásárlás az utolsó helyre csúszott. A nagy fast fashion márkák szinte azonnal leállították a termelést, és a BBC információ szerint nagyjából 810 milliárd forintnyi megrendelést töröltek.
A koronavírus átalakította a vásárlói szokásokat
A fast fashion márkák által legyártatott ruhákat főként szegényebb országokban varrják. A termékek nagy része Indiából, Bangladesből és Kambodzsából származik. Alacsonyak az előállítási költségek, amelyek kedveznek a cégeknek, az ott élő embereknek pedig sokszor az ilyen gyárakban való munka jelenti az egyetlen jövedelemforrást. A termelés leállításával viszont a dolgozók jövedelme jelentősen megcsappant, ami rendkívül hátrányosan érintette a kiszolgáltatott helyzetben lévő rétegeket.
A tavaszi visszaesést követően nyáron viszonylag hamar fellendült az üzletág, ám a tavalyi számok elmaradtak a két évvel ezelőttitől. Az online felületek viszont meglepően jól vizsgáztak, ez derül ki az Inditex csoport beszámolójából is, mivel 2020 szeptemberéig 75%-os növekedést könyvelhettek el az interneten történő értékesítésben. Ez arra ösztönözte a céget, hogy inkább a webáruházait fejlessze, ennek következtében pedig 1200 üzletét zárta be.
A H&M esetében ez szintén megfigyelhető. A vállalat forgalma 2020 második negyedévében a felére csökkent, mivel ideiglenesen az üzletek 80%-át voltak kénytelenek bezárni. Bár a harmadik és negyedik negyedévben már kevesebb veszteséget realizálhattak, ennek ellenére a jövőt mégis az online kereskedelemben látják, így a svéd vállalat is amellett döntött, hogy egyes butikjait kiiktatja a forgalomból.
A gazdasági beszámolókból kiderül, hogy a legtöbb márka növelni tudta az online eladásokat. Bár ezzel a kiesett hiányt nem kompenzálták teljesen, úgy tűnik az emberek szívesebben választják a rendelést a próbálgatás helyett. A webshopok egyre népszerűbbek, és az árukészlet egy része idén el sem jutott az üzletekbe, bizonyos kreációkat csupán az interneten keresztül lehetett megvásárolni. A karácsonyi őrület közepette a legtöbb üzletben sokan voltak, ez mégis elmaradt a szokásos tömegtől.
Ám a ruhák típusa is alaposan átalakult: a korábban nőies kreációkról elhíresült butikok elkezdtek melegítőket gyártani, és a kínálat egy részét a kényelmes, otthoni darabok teszik ki. Sokkal kevesebb blúzzal, blézerrel találkozhatunk, mint az elmúlt években, és a kiegészítők száma is alaposan megcsappant. Bár a kínálat bővítése jó ötlet volt, a webshopok gyermekbetegségeire szintén érdemes lenne megoldást találni.
A fejlesztések során már egyre több online ruhaüzlet bővítette a termékleírásokat és a vásárlást segítő adatokat. A ruhákat több oldalról fotózzák be, és retusálás nélkül kerülnek fel az oldalra, hogy a képnagyítás során a valós részleteket lássák az érdeklődők. Sok helyen a modell magassága, és az általa viselt ruhaméret is feltüntetésre kerül. A mérettáblázat, a mosási útmutató és az anyagösszetétel megadása éppúgy nagyban segíti a választást, de még így is előfordul, hogy a megvásárolt ruhadarab jóval vékonyabb és silányabb a valóságban, mint ahogy azt a kép sugallja.
A méretezés sem mindig megbízható. Olykor egy-egy márka és fazon esetében jelentős eltérések tapasztalhatóak az európai szabványméreteket illetően. Van, akinek például az egyik webshopból az S-es nadrág jó, míg a másik kínálatából az M-es felel meg, annak függvényében, milyen szabásról van szó. A termékek szűrése pedig gyakran elég gyatra, így sokat kell bogarászni, ha célirányosan keres valamit az ember.
A fenntarthatóbb divaté a jövő
Sajnos a gyors tömeggyártáson alapuló ruhaipar még mindig nagy mértékben szennyezi a környezetet, a kollekciók előállításával és szállításával, valamint a megmaradt felesleg megsemmisítésével egyaránt. Emellett évente több ezer tonna ruhadarab végzi a szemétben. Kétségtelen, hogy a pazarló vásárlásnak nincs jövője, hiszen ezáltal csak még jobban károsítja az emberiség a saját élőhelyét. A The Guardian cikkéből kiderül, hogy a ruhaipar globálisan az éves CO2 kibocsátásnak a 10%-át adja, és átlagosan 1,5 billió liter vizet használ el.
A ruhaipar haszna még mindig óriási, bár a vírus miatt csökkentek az üzletek bevételei, az online értékesítésben mégis képesek voltak fejlődni. Ilyen nagy kereslet mellett nem fogják a termelést mérsékelni, hiszen garantált, hogy a legyártott ruhákat megvásárolják. Ezért a cégek újrahasznosítási próbálkozásai mellett, az egyéni felelősségvállalás is fontos, ráadásul a tudatos vásárlással jelentős összegeket spórolhat meg az ember.
Nagy valószínűséggel mindannyiunk szekrényében lapul pár darab, amelyeket a már említett divatóriásoknál szereztünk be. Az új ruha és a fast fashion nem jelenti feltétlenül a meggondolatlan életmódot, ám érdemes határokat szabni, és tudatosan vásárolni. Az üzletek mindig az újdonság varázsával kecsegtetnek, így könnyű elcsábulni, elvégre a kirakatban látott pulóvernek teljesen más a díszítése, mint a múlt hónapban megvásárolt szvetternek. Legtöbbször az árak is kedvezőek, ezért a ruhavásárlás már koránt sem jelent akkora anyagi terhet, mint hatvan évvel ezelőtt.
A fast fashion üzletek korábbi virágzásával egy új jelenség is felütötte a fejét: az önajándékozás, hiszen a folyton változó divatújdonságokra sokan gyors örömszerzési forrásként tekintenek. Ám az újdonság örömével kecsegtető trendi cuccok éppolyan gyorsan megunhatóak. Gyakran pedig a felfokozott gyártásból adódó silány minőség okoz csalódást. A legtöbb holmi alig egy-két szezont él meg, mert könnyen kibolyhosodik, elnyúlik, elfeslik, formáját veszíti, ami újabb beszerzésre készteti az embert.
A divat gyorsan változó körforgásában érdemes átgondoltan vásárolni, és a már nem használt holmikat tovább adományozni. A turkálók szintén jó alternatívának minősülnek, mert sokszor töredékáron lehet beszerezni az éppen trendi darabokat. A nosztalgikus divatirányzatoknak köszönhetően egyszerűbb lett a dolgunk, mert előbb-utóbb szinte minden irányzat ismétlődik.
A gyorsan elhasználódó olcsó holmik helyett, érdemes minőségi alapanyagokból készült darabokat választani. Bár elsőre a magasabb ár riasztó lehet, hosszabb távon megtérül a befektetés, hiszen egy-egy klasszikus kreációt évek múltán is elő lehet kapni a szekrényből, pláne, ha jól bírja a mosást-tisztítást. Számos magyar márka kínálatából válogathatunk, vásárlásunkkal pedig a tervezőket is támogatjuk. A kiegészítők terén szintén érdemes a magasabb minőségű lábbeliket, retikülöket előnyben részesíteni, legalább egy-két alapdarab erejéig.
Képek: Getty Images.