hirdetés

Miért fontos a szaporítótelepek ellen küzdenünk? Emberekre is veszélyesek lehetnek a beteg kutyák

Dr. Kajó Cecília

2022. november 30 - Képek: Getty Images Hungary

Ez olyan megélhetési mód, mely állatkínzáson alapul, így a XXI. században elfogadhatatlan.

hirdetés

Az innen kiárusított kutyák többsége külföldre kerül, de itthon is vásárolnak meglehetősen sokan bizonytalan helyről származó, olcsó állatot. Nagy százalékukkal kapcsolatban felmerülnek később egészségügyi gondok, melyek egyrészt az állattartók nem várt költségeit gyarapítják, de az oltatlanság és a féregtelenítés hiánya miatt olyan zoonózis betegségek terjedéséhez is hozzájárulhatnak, melyeknek az emberekre is nagy kockázataik lehetnek.

Kampósférgek.

Zoonózisos betegségek

Két évvel ezelőtt egy fővárosi állatorvosi rendelőbe leptospirózissal fertőzött kölyökkutyát vittek be. A kezdeti tünetek levertség, bágyadtság, sárgaság voltak. A laborvizsgálatok eredményének megérkezése után sor kerül a komplett rendelő fertőtlenítésére, az állattal kapcsolatos felhasznált eszközök, anyagok veszélyeshulladék-megsemmisítéssel foglalkozó cég igénybevételét indokolták. A rendelő munkatársai humán orvossal való konzultáció és vizsgálat után erős antibiotikumokat szedtek, és ezt tanácsolták az állat gazdáinak is (a kutya egyébként elpusztult). Tekintve a leptospirózis kórokozóját és a fertőzésmechanizmusát, nyilvánvaló, hogy az alomtestvérek és az anyaállat is ilyen betegségben szenvedett, a vásárlók pedig szétvitték szerte az országba a kórokozót. Tekintettel arra, hogy a betegség zoonózis, vagyis állatról emberre terjed, bevonásra került a NÉBIH járványügyi kockázatokkal foglalkozó szervezeti egysége is.

Az állatforgalmazás legális formái

Az állatforgalmazásnak megvannak a legális formái, az illegális formákat jellemző, szemmel látható körülmények a következők lehetnek a teljesség igénye nélkül: kutyaszállítás biztonságos box nélkül csomagtartóban, papírdobozokban alomként a jellegzetes iratmegsemmisítőben ledarált papírcsíkok, csengős nyakörv (csengőbe rejtett transzponderrel), biankó útlevelek (tulajdonos megnevezése nélkül) vagy ellentmondásos oltási dátumok és oltási matricák, logikailag nem stimmelő idővonal (az állat születési dátumához képest az oltások nem stimmelnek, vagy a bejegyzett születési dátumhoz képest az állat láthatóan fejletlenebb pl. nem nőttek ki a fogai, holott 3 hónaposnak tűnik az okiratból).

Szaporított kutyákat bárhol találunk, internetes vásárlási portálokon, közösségi hálókon, azok csoportjaiban, a kereslet és a kínálat megtalálja egymást. Nemcsak kölyökállatokat hanem „tenyészpárokat”, de vemhes anyaállatokat, sőt oltási könyveket, útleveleket és törzskönyveket is tudunk vásárolni.

Mi szükséges minimálisan a legális állatforgalmazáshoz?

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet alapján ebet forgalmazni kizárólag bőr alá ültetett mikrochippel lehetséges (3. § (2)). Vagyis nem mellette kínáljuk, „kérés esetére behelyezzük”, vagy mellette csomagoljuk, mondván, majd „eldönti a gazda, berakatja-e az állatorvossal”. Ennek a szabálynak a megszegése tehát automatikusan szankciót vonhat maga után, és itt sem érdekes, hogy valaki véletlenül vagy tudatosan kínál eladásra mikrochip nélküli kutyát. Egy razzia során, például egy állatvásárban minden esetben szankció kiszabására kerülhet sor, ahol kutyát mikrochip nélkül kínálnak árusításra.

Az örökletes betegségben szenvedő állatok szaporításának tilalma

Lehet ilyen állatot forgalmazni? Főszabályként csak egészséges állatot lehet, ugyanakkor a kormányrendelet 6. § (1) bekezdése megengedi azt, hogy állatorvos által forgalmazhatónak minősített – de beteg – állat is forgalom tárgya legyen. Fontos a vevő tájékoztatása (lehetőleg írásban) a későbbi félreértések elkerülése végett, hogy biztosan a vásárlást megelőzően rendelkezzen már az információval, hogy nem egészséges állatot vásárol.

Nemrég részt vettem egy lógyógyászattal foglalkozó szakmai napon, ahol jógyakorlatként megemlítették a klinikán elérhető adás-vételi vizsgálat szolgáltatásukat.

Az adás-vétel előtti vizsgálat magában foglal egy részletes fizikális vizsgálatot, valamint sántaságvizsgálatot. A klinikán egyedülállóan igénybe vehető digitális sántaságvizsgálat és nyeregillesztés vizsgálat lovassal és lovas nélkül klinikai és lovardai környezetben egyaránt. Ezeken felül radiológiai, endoszkópos vizsgálatokat, valamint az esettől függően ultrahang vizsgálatot, opcionálisan vérvizsgálatot és dopping tesztet tartalmaz a szolgáltatás. A vizsgálat összetételének optimális meghatározásához a vevő és az állatorvos között őszinte és felelősségteljes egyeztetésnek kell megtörténnie (pl. nagyon fontos tisztázni a célt: mire szándékoznak használni a lovat a későbbiekben.) Bővebben itt olvashatsz erről.

Egy optimális világban az eladásra kínált kutya oltási könyve mellett rendelkezésre állna egy ilyen adott napon érvényesnek tekinthető egészségügyi státuszfelmérés és ezzel kínálnák eladásra a kölyköket. Ez természetesen nem tenné lehetővé azt a vételárat, ami sajnos sok vevőnek az egyetlen szempont a mai napig.

Van-e valamilyen lélektani határ a forgalmazás tekintetében az életkort illetően?

A szülői gondoskodás nélkül életképtelen utód önállóan nem kerülhet forgalomba, csak az anyaállattal. Kutyák esetében a lélektani határ a 8 hetes kor a kormányrendelet alapján, ezt azonban kutyatenyésztők, etológusok, viselkedéskutatással foglalkozó szakemberek úgy ítélik meg, hogy ekkor még túl korai elválasztani a kölyköket. Részben azért, mert nincs meg az alap immunitásuk a külvilág fertőzéseivel szemben (hiszen veszettség elleni oltást például először 3 hónapos kortól kaphatnak), illetve a szociális készségei kialakulásához is elengedhetetlen az alomtársak és az anyaállat jelenléte.

A forgalmazható életkor megjelölésével egyidejűleg fontos, hogy az ahhoz az életkorhoz tapadó kötelező immunizálás (kutyáknál: veszettség elleni védekezés, a többi betegség elleni ún. kombinált oltás nem kötelező a jogszabály hatálya alapján) meglegyen.

A veszettség elleni védekezés kötelező programja a vonatkozó földművelésügyi miniszteri rendelet szerint egyébként a következőképpen néz ki:

4. § (1) Az állattartó köteles:
a) * minden három hónaposnál idősebb ebet – a tudományos-kutatási és laboratóriumi vizsgálati célból zártan tartott állatok kivételével – veszettség ellen saját költségén az állat állat-egészségügyi felügyeletét ellátó szolgáltató állatorvossal beoltatni az alábbiak szerint:

aa) a három hónapos kort elérteket 30 napon belül,
ab) az első oltást követően 6 hónapon belül,
ac) ezt követően évenként;

b) az oltási könyvet megőrizni, azt az immunizálás megtörténtét ellenőrző állat-egészségügyi hatóság felszólítására bemutatni, illetve tulajdonátruházás esetén az új tulajdonosnak átadni, továbbá biztosítani, hogy az oltási könyvet a közterületen az ebre felügyelő személy magánál tartsa az oltás érvényességének bizonyítása céljából;

c) az oltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól nyolc napon belül az oltási könyv pótlását kérni;

d) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 18. § (1) bekezdés g) pontjában leírtak szerint az oltás során közreműködni.

Fontos, hogy az oltásokkal együtt kell járnia a széles spektrumú féreghajtásnak is, amely szintén zoonózis fertőzések melegágya lehet elhanyagoltsága esetén.

Szomorú tapasztalat, amikor sokan ellágyulva nézegetik kölyökkutyák képeit azzal, hogy milyen kis cukorpofák és biztos milyen falánkak lehetnek mindannyian, hiszen mekkora nagy pocakjuk van. Állatvédő szervezetek kampányolnak már hosszú évek óta többségében elrettentő fotókkal, hogy egy-egy féreghajtó program végigvitele kapcsán mi minden távozik egy aprócska kölyökállat bélrendszeréből.

Kifüggesztett tájékoztató

Akárcsak az állatkereskedésekben, úgy az állatvásárokon is a kormányrendelet által megkövetelt tájékoztatást az eladásra kínált állat mellett jól látható helyen ki kell függeszteni (ennek tartalmaznia kell a forgalmazásra szánt állat fajának magyar és tudományos megnevezését, a fajta megjelölését, gerinctelen állatok és halak kivételével – ha ismert vagy megállapítható – az egyed nemét és korát, valamint az eladási árat, továbbá veszélyes állat, illetve a 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyede esetében a tartáshoz, illetve vásárláshoz szükséges engedélyekről, bizonyítványokról, illetve egyéb dokumentumokról szóló tájékoztatást).

Látott valaki valaha ilyen tájékoztatást kifüggesztve akár állatkereskedésben, akár állatvásáron, állatbörzén? Ha igen, feltétlenül küldjön fotót jogsegély-szolgálatunkhoz, mert érdemesnek tartjuk majd bemutatni.

Ennek a szabálynak a megszegése esetén is alkalmazható az objektív felelősség és a szankció kiszabása: nem releváns információ a jogalkalmazó részére, hogy csak „elfelejtették” kitenni a tájékoztatót vagy szándékukban sem állt soha a potenciális vevőket tájékoztatni.

állatkínzás Dr. Kajó Cecília féreghajtás jogász kölyökkutya vásárlás kötelező oltás kutya veszettség oltás mikrochip szaporítás szaporító szaporítótelep

Kapcsolódó cikkek

További cikkeink