Miért gondold át többször is, hogy malinois-t válassz-e? Rengeteg időt és energiát igényel ez a csodálatos munkakutya

A belga juhászkutya, pontosabban annak egyik legismertebb variációja, a malinois népszerűsége folyamatosan nő a világ nyugati felében és a világ fegyveres testületeinek, szakszolgálatainak körében. Sajnos arányaiban ezt meghaladó mértékben a menhelyre leadott kutyák között is. Hogy miért? Aki látott már belga juhászokat munka közben, annak őszintén be kell vallania: lenyűgöző az a látvány és az a hatékonyság, amire egy malinois képes, ha a feladatára koncentrál.

Ezt a fajtát a kutyákhoz kevésbé értő réteg a mai napig egy kisebb méretű, „németjuhász-szerű” valaminek gondolja, ami szép és értelmes, és könnyebb kezelni, mint a nagyobb németjuhászt, meg magától tud mindent, amire egy kutyának egyáltalán szüksége lehet. A hozzá nem értők közül kevesen vannak tisztában azzal, hogy a terrorelhárításnál egyre nagyobb számban használt malinois-k éles helyzetben képesek egy mozdulattal eltörni egy fegyvert tartó ember alkarját! Kevés olyan fajta van, ami ennyire nem való egy hozzájuk nem értő, gyakorlattal nem rendelkező embernek.

Átlagon felüli mozgásigény

A közelmúltban egy GPS-es nyakörveket áruló amerikai cég 100 igen aktívnak gondolt kutyafajta valós aktivitását mérte fel a szupernyakörv segítségével. Az adatok sokak számára megdöbbentő eredményt mutattak. A mért 100 fajta – köztük vizslák, terrierek és szetterek – közül napi szinten a belga juhászok mozogtak a legtöbbet maguktól egy zárt kertben, a gazda hiányában is. Napi átlagban 103 percet, de volt olyan egyed, aki napi 323 percet, azaz 5 és fél órát mozgott magától, bármiféle bíztatás nélkül.

Mindez messze meghaladja az átlagot, tekintetbe véve főként azt a tényt, hogy napjainkban a felmérések szerint az átlagos kutyagazdák napi 34 percet fordítanak kutyáik többségében pórázon történő sétáltatására, mozgatására. Emellett, szerencsére a malinois egy nagyon egészséges, hosszú életű fajta. Annak tehát, aki egy ilyen kutya mellett dönt, bizony másfél évtizedig (az aktív életének egynegyedére) arra kell berendezkednie, hogy naponta hosszú órákon át foglalkozik majd a kutyájával és alaposan lemozgatja őt minden nap. Valljuk be, ez a napjaink átlagembere számára nem mindennapi vállalás és fizikai teljesítmény, és nem is hétköznapi kitartást igényel. Valójában kevesen is képesek rá.

Munkamánia

A belga juhászok egyik legfőbb tulajdonsága és egyben erénye, az átlagon felüli munkavágy és tenni akarás. Fogalmazhatunk úgy is, hogy egy malinois élete nem teljes, ha nem dolgozhat, hiszen ez az élete értelme és legfőbb célja. Ennek a fajtának soha nem lesz elég a heti egyszeri, hétvégi kirándulás, vagy egy pórázon megtett kör a szomszédos utcákban. De a köré halmozott rágható gumicsirkék sem fogják csillapítani azt az olthatatlan munkavágyat, munkakényszert, ami bennük létezik.

Ha nem fegyveres testületeknél szolgálnak, szinte egészen biztosan szükség lesz obedience vagy agility, de sokkal inkább IPO, mondiering, vagy french ring képzésre, folyamatos foglalkozásra és foglalkoztatásukra. Ha az ilyen típusú rendszeres tevékenységek kimaradnak egy belga juhász életéből, igen nagy az esély a kutya-gazda kapcsolat végleges megromlására.

„Egyedül nem megy”

Az előbb elmondottakból az is következik, hogy a malinois nem egy átlagos kutyafajta, átlagos foglalkozási igényekkel és szükségletekkel. Több, velük kapcsolatban komoly tapasztalattal rendelkező kiképzőtől hallottuk már, és ezzel bizony egyet kell értenünk, hogy egy belga juhász esetében csak egy nagyon felkészült, komoly képzési tapasztalatokkal bíró, rutinos kutyás tud egyedül eredményt elérni.

Egy kevésbé tapasztalt, de felelős gazda, előbb-vagy utóbb egy rájuk szakosodott, vagy velük komoly tapasztalatot szerzett kutyaiskolában köt ki. Ott nemcsak a kutyát teszik rendbe, de a gazdát is megtanítják „malinois nyelven beszélni”. Ráadásul képesek megteremteni azt a hátteret, amire egy ilyen intenzív munkaigényű kutyának szüksége van. Igen sok, egyébként jó szándékú és a kutyájáért komolyan tenni akaró gazda és malinois kutyája köt ki meglehetősen kétségbeesett állapotban egy-egy ilyen kutyaiskolában, ahol gyakran a teljes képzési programot elölről kell kezdeniük és blokkonként újraépíteniük.

Extrém zsákmányosság

A belga juhász részben éppen azért ennyire sikeres és széles körben használt szolgálati kutya szerte a világon, mert extrém, átlagot meghaladó méretű zsákmányszerző ösztönnel rendelkezik. Mindez olyan szintet ér el például egy munkavonalú malinois esetében, hogy az őket kiképzők esetében sajnos kisebb sérülések is előfordulhatnak odakapások, csípések formájában. Ezek többségükben a kutya, emberekéhez képest villámgyors reakcióinak köszönhetőek és annak, hogy kizárólag a feladatra koncentrál.

A felelősnek mondható kiképzők azt is elmondják, hogy egy munkavonalú malinois nem feltétlenül kisgyermekek mellé való. Hiszen egy, a gyermek részéről kiadott magasabb frekvenciájú hang, egy játékos futás – éppen a zsákmányosság miatt – nem feltétlenül megfelelő reakciót válthat ki a kutyából, és kisebb balesetekhez vezethet. Ez is egy szempont, amit egy belga juhász mellet döntő családnak alaposan át kell gondolnia.

Összefoglalás

Szeretnénk ismét hangsúlyozni, a belga juhászkutyát, a fajtán belül is elsősorban a malinois-t, a világ egyik legjobb, legintelligensebb és leghatékonyabb munka- és szolgálati kutyájának tartjuk. A külseje azonban, ami egyébként gyönyörű, sok ember számára megtévesztő lehet. Egy ilyen „kis termetű és értelmes fizimiskájú” kutyából a fajtát nem ismerők ritkán következtetnek arra, vagy tudnak egyáltalán arról, hogy mik a fajta valós képességei és főként…, IGÉNYEI. Ezek bizony nem kevesek és ugye senki sem tartja logikusnak azt sem, ha például valaki a feketepiacon egy katonai Kalasnyikov gépkarabélyt vesz verébvadászatra egy légpuska helyett.

Egy ilyen hiperaktív és óriási munkaigényű kutya, amilyen a belga juhász, ha a gazdától nem kapja meg, ami jár neki, és amire természetes igénye van, hát majd feltalálja és önállósítja magát. Ez egészen biztosan nem felel majd meg a család, de a szomszéd igényeinek és toleranciaküszöbének sem. Ha valaki nem készül fel arra, hogy akár 15 éven át napi szinten több óra munkát tegyen bele egy kutya mentális és fizikai lefárasztásába, nem szeretne minden héten kutyaiskolába járni, sokat dolgozik és kevés időt tölt otthon, igen valószínű, sőt szinte biztos, hogy a gazda és a kutya kölcsönösen kiegyensúlyozott élete érdekében, nem ezt a fajtát kellene választania.