Így készül az alaplé házilag: finomabbá teszi az ételeket és erősíti az immunrendszert

Az alaplé az ételek megmentője, főleg mártások, raguk, különböző levesek készítésénél ajánlott a használata, a rizottónál azonban kötelező résztvevő!

Már hozzászokhattak a gasztro szerelmesei, hogy amikor receptek közül válogatnak, szembetalálhatják magukat a hozzávalóknál az alaplével. Az alaplé tulajdonképpen csont- vagy zöldségleves, amit a nagymamák a régi időkben (talán még most is) leveskockával vagy a jó öreg ételízesítővel helyettesítettek, utóbbi a közép- és kelet-európai országokban nagyon népszerű.

Alaplé a vasárnapról megmaradt húsleves aranyló leve is lehet, ha pedig nem szeretsz pazarolni, a kidobásra szánt zöldségekből vagy csontokból készíthető nagyobb adagban, amit kiporciózva, a fagyasztóban lehet tárolni, így amikor szükség van rá, csak kiveszed és használod. Az alaplé 6 hónapig simán eláll a jégszekrényben. A teljesen kihűlt levest érdemes jégkockatartóba adagolni, majd amikor megkötött, a fagyott kockákat szedd ki és tárold nejlonzacskóban, de 5 deciliteres adagban, zacskóba/üvegbe téve is eltehető.

Azt mindenki tudja, hogy az alaplétől sokkal finomabb lesz az étel, arról azonban kevés szó esik, hogy a szervezettel is jót tesz, erősíti az immunrendszert. Na, de mielőtt jobban kiveséznénk áldásos hatásait, jó tudni, milyen alapleveket készíthetsz és mihez használhatod fel őket.

Miből készülhet alaplé?

Gondolkodhatsz csak zöldségben, akár a húsleves készítésénél megmaradt zöldségek héjából - amelyek alapból a kukába kerülnének - is főzhetsz egy adaggal. A vegetáriánus ételek elkészítésénél más nem is jöhet szóba, csakis a zöldségalaplé - ehhez lejjebb találsz receptet.  

A húsos alaplé készülhet szárnyasból, borjúból, marhából vagy halból. Ínyenc levesek készítésénél tyúkhúsalaplevet szoktak használni, ez a szárnyas csontjából és az apróra vágott nyesedékekből készül, zöldségekkel és fűszerekkel. A fehér mártásokhoz, zöldségek párolásához szárnyasból készült alaplevet kell használni.

A barna mártások készítésénél marha- vagy borjúalaplevet szokás használni. Marhaalaplé készítésénél a csontokat pirítani kell, így jóval erősebb színe lesz a lének és zamatában is intenzívebb lesz. Tengeri ételek készítésénél, ha alaplevet ír a recept, akkor halalaplével kell dolgozni, ez fehér húsú halból és annak csontjából készülhet, de rákpáncélból is főzhető.

Mire figyelj a készítésnél?

Az alaplé - akárcsak a jó húsleves - kis láng felett, gyöngyözve készül. A fűszerek használatával óvatosan bánj, mivel más ételekbe kerül majd a lé. Az alaplé készítésénél érdemes Bouquet garnit használni, ezzel a friss zöldfűszerek zamata csempészhető a levesbe. A Bouquet garni tulajdonképpen egy kis csokor, van benne 1 darab babérlevél, 1 szál kakukkfű, néhány szál petrezselyem és néhány zellerlevél - ezeket az aromás zöldfűszereket póréhagyma zöldjébe kell csomagolni, cérnával összekötözni, majd a levesbe lógatni. Az elkészült levet felhasználás vagy fagyasztás előtt mindig át kell szűrni!

Immunerősítő és az emésztésnek is jót tesz

Gondolj csak bele, mennyi csodás alapanyag kerül az alaplébe, ezek együtt csak pozitív dolgokat tehetnek a szervezettel. Mivel az alaplében különféle ásványi anyagok és aminosavak is találhatóak, a bél egészségének megőrzésében is segít. Az alaplébe csont, porc, ín, bőr is kerül, mivel ezeket lassan kell főzni, sok értékes tápanyag fő ki belőlük egyenesen a lébe.

A kollagén nem csak a bőrnek tesz jót, az emésztőrendszert is megnyugtatja, regenerálja, segíti a tápanyagok felszívódását. Gyomorrontás esetén is érdemes alaplevet fogyasztani, nem terheli meg a beteg gyomrot, gyógyítóan hat rá.

Az alaplé az immunrendszer felturbózására is tökéletes, ha mindennap eszel belőle. Megfázás idején is érdemes fogyasztani, a teához hasonlóan melegen, bögréből kortyolva, így a folyadékpótlásról is gondoskodsz és olyan, mintha gyógyító elixírrel töltenéd fel a legyengült szervezetedet.

Fotók: Getty Images