Így néz ki a szovjet szellemváros Magyarországon: az elhagyatott laktanya a Balaton mellett bújik meg

Szentkirályszabadja elhagyatott szovjet laktanyáját a magyar Csernobilnak is szokták nevezni.

Szentkirályszabadja, szellemváros, 68
Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Magyar Csernobilnak is nevezik a Balatonalmádi szomszédságában megbújó Szentkirályszabadja híres szellemvárosát, amely egy kísérteties látványt nyújtó, elhagyatott szovjet laktanya.

A félelmetes elnevezés csupán a leharcolt állapotra való tekintettel ragadt a laktanyára, nukleáris töltetek tárolására itt nem került sor, szemben a Nagyvázsony melletti létesítmény atombunkerével.

Szentkirályszabadja szovjet laktanyája

A Veszprém megyei falu közelében található laktanya egykor a szovjet katonák fontos bázisaként működött. A 60-as, 70-es években megépült városrész lakhatást, sőt meglepően színvonalas körülményeket biztosított az ott élő szolgálatteljesítők számára, persze a tankok látványa sem volt ritka itt, és a közeli repülőtér zaja is elért ide.

A laktanya területén iskola, óvoda is épült, de szórakoztatólétesítmények, így mozi vagy színház is működött, és adott kikapcsolódási lehetőséget a katonák, valamint családjaik számára. A kulturális töltődést a könyvtár szolgálta, de boltok, posta, étkezde, kocsma, egészségügyi intézmény és húsfeldolgozó is volt a településen.

A szovjet katonaváros határain belül mindent megteremtettek a lakók számára, így a külvilágtól teljesen elzártan élhették mindennapjaikat. A magyaroknak a belépés volt tilos, a szovjetek pedig ki nem léphettek a területről, csak a legmagasabb rangúak, szigorú ellenőrzés mellett.

A cikk az ajánló után folytatódik

Így csak ritkán érintkezhettek a szomszédos magyar laktanya katonáival is, akikkel így is megpróbáltak fenntartani egyfajta cserekereskedelmet, amit egyik vagy másik fél fel tudott ajánlani a rendelkezésre álló javakból.

A rendszerváltás azonban pontot tett az ügy végére, a szovjetek lassan, fokozatosan elhagyták a laktanyát. A kiköltözés több mint egy évtizeden át tartott, a fegyvereket titokban, a feltűnést kerülve tüntették el, egyedül a tankok kivonása jelentett látványosabb mozgást a területen. 

A laktanyát az 1990-es évek elején még őrizték, végül 1996-ra hagyták teljesen magára. Az elnéptelenedett területet azonban hamar birtokba vették a környező településeken élők: gyakorlatilag minden mozdíthatót elvittek belőle, a katonavárost szó szerint széthordták. Az ablakoktól kezdve a burkolatokon át a vaskorlátokig minden eltűnt, csak a falak maradtak.

Ma a tulajdonosok engedélyével látogatható, és bár a közelben több ipari létesítmény, raktár működik, amelyhez jól karbantartott út vezet, a természet által lassan visszahódított katonaváros megközelítése feladja a leckét az elhivatott urbexeseknek is.

A Kis-Moszkva ma

A 16205-ös sorszámú szovjet katonai bázist a legtöbben csak Kis-Moszkvaként vagy a magyar atomvárosként emlegetik. A 1960-as években felépített, számos létesítményből álló épületegyüttes ugyanis minden valószínűség szerint arra szolgált, hogy szovjet atomtölteteket őrizzenek itt, a föld felszíne alatt.

Magyarország legnagyobb szellemvárosa így néz ki most: 1990-ben elhagyták lakói

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Képek: Wikipedia/Christo, Zajza.)

Ezt is szeretjük