Az első európai város, ahol bevezették a 30 km/órás sebességkorlátozást: meglepő hatásai voltak Grazban a szabályozásnak

Graz volt az első európai város, ami meglépte a forgalom jelentős lassítását.

Sebességkorlátozás bevezetése Grazban
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Nemrégiben felröppent a hír, hogy Terézváros hamarosan bevezeti a 30 km/órás sebességkorlátozást minden utcájában, ahol nem jár BKK-járat. Ahogyan az várható volt, a bejelentés vegyes fogadtatásra talált annak ellenére, hogy a gondolat egyáltalán nem új keletű, Újlipótvárosban például már évek óta hasonló szabályozás van érvényben. Időközben pedig az is kiderült, hogy több budapesti kerület (VI., VII. és VIII.) összehangoltan vezetné be a változtatást. 

Az Európai Parlament célkitűzései között is szerepel, hogy lakott területen 30 km/órára korlátozná az autók sebességét, a szakemberek szerint ez ugyanis jócskán hozzájárulhatna ahhoz, hogy 2050-re megszűnjenek a halálos közúti balesetek az Unióban. A mintát az osztrák Graz jelentheti, ahol már jó pár éve meglépték a szigorítást. 

Graz sebességkorlátozása a minta

A nagyvárosi lét vitathatatlanul jár némi előnnyel, a különféle szolgáltatások közelsége, a munkalehetőségek száma emberek tömegeit vonzza. Ugyanakkor az is tény, hogy a metropoliszoknak megvan a maguk túlzottan jól ismert árnyoldala is. A zsúfoltság, a közlekedési dugók, a levegő minősége, a zöldterületek csökkenése, kánikula idején az elviselhetetlen hőség és az állandó zajterhelés megviselhetik a lakókat - nem vitás, hogy a városokban szemléletváltásra van szükség.

Napjainkban egyre fontosabb célkitűzés a városok élhetőségének fokozása, ebbe beletartozik a fenntartható közlekedési formák előtérbe helyezése, a zöldterületek megőrzése - ideális esetben növelése -, a hosszú távon egészségkárosodást okozó zaj- és levegőszennyezés csökkentése, valamint a közlekedés biztonságosabbá tétele is. A Budapesten is tervezett sebességkorlátozás az ehhez hasonló törekvésekhez járulna hozzá. Graz harminc éve, 1992-ben szánta el magát hasonló lépésre.

Graz a szomszédos Ausztria második legnépesebb városa, fontos egyetemi központ. Nemcsak a kulturális emlékeiről, reneszánsz épületeiről is híres, hanem arról is, hogy Európában először itt vezették be a szigorú sebességkorlátozást. Az 1992-ben indult próbaidőszak két éven át tartott, csak ezt követően, széles körű egyeztetés után döntöttek a harmincas zónákról. Az átmeneti periódusra egyébként leginkább a lakossági ellenállás miatt volt szükség, és a terv bevált, sokakat sikerült megnyerni az ügynek, 1994-ben már az autósok kétharmada is üdvözölte a döntést

A város úthálózatának mintegy 75-80%-án 30 km/óra az előírt sebesség, a mellékutcákon túl a főútvonalak egyes szakaszain, iskolák és kórházak közelében szintén ennyivel közlekedhetnek az autósok. A főútvonalak további részein 50 km/órás korlátozás van érvényben. A bevezetéskor mindvégig szem előtt tartották a lakosság tájékoztatását, a kereszteződések átalakításához, jelzőlámpák újraprogramozásához több szakma képviselőinek segítségét vették igénybe. A rendőrség pedig nagy erőkkel felügyelte a sebességhatárok betartását.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

A városvezetés szerint a változtatásra azért volt szükség, mert a gyalogosokra és a biciklisekre leginkább a gyorsan haladó személygépkocsik veszélyesek. A próbaidőszak alatt a teljes úthálózaton 12 százalékkal csökkent a balesetek száma, a súlyos sérülések arányában pedig még nagyobb, mintegy 20 százalékos csökkenés mutatkozott. A lelassított utak mentén élők a zajszint mérséklődéséről számoltak be, szubjektív ítéletüket mérések is alátámasztották. A 30 km/órás sebességkorlátozás alá eső utakon körülbelül negyedével esett vissza a nitrogén-oxid-kibocsátás. 

A példa ragadós

Az osztrák város példáját egyre többen követnék. Párizsban például tavaly augusztus végétől az utcák többségén legfeljebb 30 km/órás sebességgel haladhatnak az autók. A francia főváros utcáinak körülbelül 60 százalékában már korábban is ilyen szabályozás volt érvényben, ennek kiterjesztését egy közvélemény-kutatás szerint a helyiek mintegy 59 százaléka támogatta. Amellett, hogy a vezetés ezzel lassítani kívánta az autós forgalmat, illetve csökkenteni a balesetek számát és a zajszintet, több területet szeretett volna felszabadítani a kerékpárosok és a gyalogosok számára. Hasonló korlátozás van egyebek mellett Bilbaóban és Brüsszelben is. Itthon a Fővárosi Közgyűlés napirendjén már két évvel ezelőtt is szerepelt egy, a teljes városra érvényes forgalomcsillapítási terv - írta meg a Népszava. Az átalakítások jellemző és üdvözlendő velejárója a kerékpárutak és a zöldterületek növekedése.

Így néznek ki a méhlegelők a világban

A méhlegelők és a városi zöld felületek fontosságára számos európai és távolabbi településen rájöttek már: Londonban, Párizsban, de Hollandiában és Amerikában is remek példákkal találkozhat az ember.

Így néznek ki a méhlegelők a világban: Hollandiában a buszmegállók is virágoznak

A méhlegelők a világ számos pontján gazdagítják a nagyvárosok ökoszisztémáját.

Elolvasom

(Kiemelt kép: Profimedia. Cikken belüli képek: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük