Hihetetlen luxusban élnek Kína leggazdagabb falujának lakói: aranykalitkának tűnik a település

Irigylésre méltó mintafalu a kínai Huaxi, vagy épp ellenkezőleg, ijesztő rémálom?

A leggazdagabb kínai falu
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A Csiangszu tartományban, Jiangyin városközpontjától keletre található Huaxit Kína leggazdagabb falujaként tartják számon. A már-már ijesztően szabályos utcákon takaros rendben sorakoznak az egymásra megszólalásig hasonlító házak.

A lakók országos viszonylatban kiemelkedő pénzügyi megtakarításokkal és nyugati luxusautókkal rendelkeznek, ám mindennek komoly ára van. A zavarba ejtően precíz tervezettség az élet minden területére beszivárgott, szigorú szabályok szerint telnek a helyiek mindennapjai. Kívülről nézve leginkább egy sajátos aranykalitkának tűnik a település, ami minden jómód ellenére nem túlzottan csalogató. Pedig az utóbbi években már a turizmusra is egyre nagyobb hangsúlyt fektet a vezetés.

Szigorúan szabályozott mintafalu

Az 1961-ben alapított Huaxi magát szocialista mintafaluként azonosítja. Történetének kezdetén viszont nem éppen a virágzó gazdaság volt rá jellemző, a kifejezetten szegénynek számító lakosság földművelésből élt, szerény körülmények között. A falu pont olyan volt, mint a legtöbb mezőgazdasági falu a környéken, Kína keleti részén. Aztán a helyi kommunista pártbizottság titkára, Wu Renabo álmodott egy nagyot, és munkatársaival kitalálta, hogyan lendíthetnék fel a települést.

huaxi1
Fotó: fanjianhua / Getty Images Hungary

A termelésre helyezték a hangsúlyt, modern módszereket adaptáltak a mezőgazdaságban. Ennél is fontosabb viszont, hogy létrehoztak egy több szektorban működő iparvállalatot, amit már a tőzsdén is jegyeznek. Huaxi lakói nemcsak dolgozói, hanem részvényesei is a vállalatnak, így a nyereségből is részesülnek.

Az ötletgazda egy interjúban korábban kifejtette, hogy szerinte Európával az a probléma, hogy olyan pénzt költenek el, ami még nem az övék. Ezzel szemben ők olyat, amit éveken át spóroltak meg, aztán folytatják a munkát. Egy másik beszélgetés során elmondta, hogy bár földművesek, muszáj iparosodniuk és kereskedniük.

A cégek bevételeivel egyrészt megalapozzák a helyiek jóllétét, másrészt a falu befektetéseire fordítják azokat. Huaxi lakóinak, legalábbis az alapító családok tagjainak alanyi jogon jár a saját ház, az autó, az ingyenes oktatás és az egészségügy is. Azonban ha elköltöznének, mindennek búcsút inthetnek.

Az emberektől viszont elvárják, hogy a hét minden napján 12 órás műszakokban dolgozzanak. Egyes értesülések szerint a munka oroszlánrészét a bevándorlókkal végeztetik el, akik a különleges juttatásokból nem részesülnek. A lakosság a kívülállókkal, különös tekintettel a sajtó munkatársaira, nem beszélhet. A többféle iskolát, szocialista és kapitalista gazdasági elképzeléseket vegyítő modell állítólag még Kim Dzsongun tetszését is elnyerte.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

Luxushotel, virágzó turizmus

Építenek a turizmusra, évről évre rengeteg érdeklődő keresi fel a települést, többek között azért, hogy a saját szemükkel győződhessenek meg a hihetetlen sikertörténet eredményeiről. Ráadásul van itt egy park is, amelyben a világ legnevesebb látványosságainak (nem túl hű) replikáit állították fel, például a New York-i Szabadság-szobor, a párizsi diadalív, de még Sidney operaháza is megtalálható a nevezetességek között. 2019-ben pedig építettek benne egy 100 méterrel a föld felett haladó, 518 méter hosszú üveghidat, ami újabb szenzációt jelent.

A minél nagyobb luxusra vágyó utazók elszállásolására, illetve a település gazdagságának bemutatására húzták fel a futurisztikus kinézetű felhőkarcoló-hotelt. A több mint 300 méter magas épület 74 szintes, tetejét aranyszínű gömb, folyosóit tömény aranyszobrok díszítik. Bár kissé tájidegen, Huaxi jelképe lett, az alapítás 50. évfordulójára készült el 2011-ben. Hogy miért „csak” ilyen magas? Mert a település vezetése nem szerette volna, ha lehagyja Peking akkori legmagasabb épületét, a China World Trade Centert.

Sokan úgy vélik, hogy Huaxi maga a megvalósult álom, de még többen vannak, akik szerint nem utópiáról, hanem inkább egy nyomasztó disztópiáról lehet beszélni a településsel kapcsolatban, amit már Wu Renabo fia, illetve családtagjai és közeli ismerősei vezetnek.

A legszédítőbb hidak a nagyvilágból

Kína jóformán versenyt űz a rémisztő hidak építéséből. Az országban már eddig sem volt hiány a hajmeresztő üvegpadlós változatokból, ám idén nyáron, három év munkát követően átadták a Guangdong megyében található Lianjiang-folyó felett átívelő függőhidat, ami a világ leghosszabb üvegpadlós hídjának címét is kiérdemelte.

A világ leghosszabb üveghídján nem csak a tériszonyosok félnek: a legszédítőbb hidak a nagyvilágból

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Borító- és ajánlókép forrása: Northfoto. Képek forrása: Getty Images Hungary, Northfoto.)

Ezt is szeretjük