UV-fénnyel világították meg az antik szobrot: kiderült, hogy eredetileg teljesen máshogy nézett ki

Legtöbben a fehér és a márvány árnyalataival asszociálják a mesterműveket, pedig egykor színesben pompáztak.

szobor 1
Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Akár rendszeres múzeumlátogató az ember, akár nem, bizonyára már megfigyelte, hogy a márványszobrok kivétel nélkül mindig egyszínűek, többnyire fehérek. Ám mire egy-egy mű a látogatók szeme elé kerül, addigra rengeteg mindenen megy keresztül, emiatt pedig egy fontos részlet rejtve marad.

Valamikor régen ugyanis, és különösen az ókori Görögországban vagy Rómában az emlékművek még egyáltalán nem ilyenek voltak: azok többnyire élénk színekben pompáztak. 

Színesek voltak az antik szobrok?

A The Times című brit napilap korábbi cikke érdekes művészettörténeti felfedezést taglal: eszerint kutatók fényforrásokkal és ultraibolya sugarakkal végzett kutatásaiból kiderült, hogy készítőik az antik szobrokat pompázatos színekre festették. Egyrészt, hogy minél élethűbbek legyenek, másrészt, hogy jobban kifejezzék a művész mondanivalóját.

Dr. Susanne Ebbinghaus, a Harvard Egyetem munkatársa szerint a festetlen szobrok eredete a reneszánsz kori Róma idejére tehető. Ekkor találták meg ugyanis az első klasszikus márványszobrokat. A mesterművek az időjárás, az elásásuk és gyakran a tisztításuk során alkalmazott sikálás miatt azonban elvesztették eredeti színüket.

Később aztán a nagy nevek, például Michelangelo és Vasari is kerülték a túlzott díszítést. Előbbi egyébként köztudottan többre tartotta a szobrokat a festményeknél. A fehér márványszobrok népszerűsége Michelangelo Dávidjának köszönhető, ami egészen a 19. századig tartotta magát. The New Yorker magazin szerzője egy ízben arról írt, hogy az egyszerű fehér márvány képzete már korábban, Giotto idején megjelent.  

Honnan lehetnek biztosak ebben?

Vinzenz Brikmann német archeológus átfogó ismeretekkel rendelkezik az ókoriak színfelfogásáról. Erről tanúskodik a fenti videó, amiben a szakember egy vékony fémrúdra erősített ultraibolya-világítótesttel átvizsgálja Pallasz Athéné szobrát. Nagyon érdekes, ahogy az UV-fény alatt az egykori festékréteg vegyületei fokozatosan láthatóvá válnak a görög istennő köpenyén.

Régész berkekben egyébiránt régóta nyílt titoknak számított, hogy az ókori szobrokat és templomokat színesre festették, ám a feltevést a huszadik századi kutatók sokáig tabuként kezelték. Brikmann a videó segítségével viszont nemcsak bebizonyította, de rekonstruálta is az állítás ellenkezőjét.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Bálnaszobrokkal a vízi élővilágért

Az iszonyatos mennyiségű hulladék óriási problémát okoz a vízi élővilágban. A közelmúltban több olyan eset is előfordult, amikor partra vetett bálnák boncolása során kiderült, hogy az állat halálát a rengeteg lenyelt műanyag okozta. Erre utalnak a Greenpeace szobrai.

Erőteljes szobor jelent meg a Parlament előtt: kőkemény az üzenete

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük