Mikor kell meggyújtani az adventi koszorú első gyertyáját 2020-ban?

Advent, a karácsonyt megelőző négy hét az elcsendesedés és a várakozás időszaka, amely a december 25. előtti negyedik vasárnapon veszi kezdetét. A keresztény kultúrkörben az Úr eljövetelét várják ilyenkor a hívek, az advent szó jelentése is ez, az „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: az „Úr eljövetele”.

Amint sorra gyújtjuk a koszorún a gyertyákat, és egyre növekszik a fény, mind közelebb kerülünk Jézus születéséhez, a karácsony beköszöntéhez. Idén az első gyertya lángja november 29-én lobban fel a háztartásokban, az utolsóé pedig december 20-án ragyog fel.

Az első vasárnap 2020-ban

Az első vasárnap mindig november 27. és december 3. közé esik, idén korán, november 29-én gyújtjuk meg a gyertyát. Nemcsak az advent veszi kezdetét ilyenkor, hanem az egészen január 6-ig, vízkeresztig tartó karácsonyi ünnepkör, valamint a keresztény egyházi év. A karácsony előtti negyedik vasárnap a Szent András apostol napjához, tehát a november 30-ához legközelebb eső vasárnap is egyben. A görögkatolikusoknál egy 5. századi hagyományt megőrizve hathetes az advent, így náluk a várakozás időszaka november 15-i vasárnapon indul. A tradicionális koszorúkon elsőként egy, a liturgia színével megegyező, azaz lila gyertyát kell meggyújtani.

Az advent eredete a 4. századra tehető, ekkor még a vízkeresztkor esedékes keresztelést megelőző, háromhetes felkészülési időt jelentette. Az idők során számos változáson ment keresztül, az 5. században hathetesre nyúlt, ekkor vált viszonyítási ponttá a karácsony. Szent Szimpliciusz pápától kezdődően az időszak négyhetes, Nagy Szent Gergely a 7. században négy ünnepi vasárnapot vezetett be. A középkorban a négy vasárnap további jelentéssel, az Úr négy eljövetelével bővült, először a megtestesülésben, másodszor a kegyelemben, harmadszor a halálunkban, negyedszer pedig az ítéletkor.

Vallási és népi hagyományok kísérik

Régebben a karácsonyt megelőzően böjtöt tartottak, kerülték a zajos és táncos mulatságokat, esküvőket. Az advent beköszöntét éjféli harangozással jelezték. A katolikus egyházban a készülődés része a hajnali mise, vagyis a rorate, amelyen fontos szerephez jut Szűz Mária tisztelete és a karácsonyi várakozás.

Számos népi hagyománnyal övezett nap is az adventi időszakra esik, ilyen például december 4-e, Borbála napja, amikor a lányok gyümölcsfaágat vágtak, vízbe állították, és ha kizöldült, nagy volt az öröm: azt jelentette, hogy hamarosan férjhez mennek. December 13-án, Luca napján, ami a naptárreform előtt az év legrövidebb napja volt, széket készítettek, amelynek tetejéről a hiedelem szerint boszorkányokat lehetett megpillantani. A következő év termését pedig lucabúza ültetésével, csíráztatásával jósolták meg. A december 21-i téli napfordulót, a fény diadalát a történelem során a legtöbb kultúrában ünnepelték, hiszen az éjszakák rövidebbé, a nappalok egyre világosabbá váltak. 

Ma a várakozást adventi gyertyagyújtás és naptárbontogatás kíséri. Ezekkel a szokásokkal tulajdonképpen a lelkünket készítjük fel a közelgő ünnepre. Érdemes ilyenkor picit megállni, magunkra és a szeretteinkre figyelni, teát kortyolgatva közösen gyönyörködni a gyertyák fényének imbolygó táncában, és örömmel a szívünkben várni a karácsony csodáját. 

8 álomszép, házi készítésű adventi koszorú: mutatósabbak a boltinál

Készülj a karácsonyi hangulatra a téli ünnepkör legszebb szimbólumával, egy saját készítésű adventi koszorúval, amelyen a hit, a remény, az öröm és a szeretet gyertyája kap helyet.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• advent
• adventi készülődés
• gyertyagyújtás
• hagyomány
• vallás
• Karácsony