A kenyai falu, ahonnan minden férfit kitiltottak - Umojában csak nők és gyermekek élhetnek

A bántalmazott nők egy csoportja alapította meg a különleges falut, mely azóta egyre csak gyarapodik, és egyre nagyobb figyelmet kap.

Umoja, a nők faluja
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Létezik egy falu Kenyában körülbelül 350 kilométerre Nairobitól, ami az összes környező településtől eltér. Sőt, az egész világon csupán alig néhány közösség van, ami ehhez hasonló. Umoját ugyanis nemcsak hogy nők alapították, de csakis asszonyok és gyermekek lakják.

Ötletének és történetének eredete, kezdete szomorú és megrázó is egyben, ám az, amit az ott élők felépítettek, hatalmas erőről, kitartásról és elkötelezettségről ad tanúbizonyságot.

Menekülés az erőszak és a bántalmazások elől

Umoját 1990-ben alapította 15 menekült nő, akiknek elege lett az életük szerves részét képező szörnyűségekből: a bántalmazásból, a szexuális erőszakból, a nemiszerv-csonkításból, a gyermekházasságokból és abból, hogy férjeik tulajdonát képezik. Elhatározták, hogy véget vetnek mindennek, és megpróbálnak egy olyan helyet teremteni, ahol az asszonyok biztonságban élhetnek, védettek a férfiaktól, és teljes jogú, egyenrangú tagjai lehetnek a társadalomnak. 

A vezetőt, a most 57 éves Rebecca Lolosolit például annyira súlyosan megverték a környezetében élő férfiak, hogy heteket töltött kórházban. Férjét azonban egyáltalán nem érdekelte az, ami feleségével történt: nem védte meg, nem támogatta őt. Ekkor fogalmazódott meg benne a csakis asszonyok alkotta közösség ötlete. Amikor viszont felszólalt a nőkkel szembeni bánásmód ellen, mindenki elfordult tőle, és még több veréssel próbálták elfojtani hasonló gondolatait. 

Rebecca nem sokkal később elhagyta párját és lakóhelyét is. Ekkor költözött Umojába, ahol a környező törzsek férfi tagjai rendszeresen verték és bántalmazták a nőket. Hozzá csatlakozott 14 társa is, akiket katonák erőszakoltak meg, és mivel így az ottani felfogás szerint tisztátlanok, meggyalázottak lettek, nem mehettek volna férjhez, illetve a már férjezetteket kitagadták, elküldték otthonról. Így 15-en kezdték meg a falu átalakítását, ami miatt rengeteg halálos fenyegetést kaptak a környékbeliektől, de hosszas, kitartó munkával mégis sikerült megvalósítaniuk az álmukat.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a cancel culture, azaz az eltörléskultúra került terítékre. Mikor született meg, és mit jelent a cancel culture kifejezés? Miért veszélyes jelenség? Kik azok a híres személyek, akik érintettek? Honnan tudjuk, hogy valósak-e az ellenük felhozott vádak? Hogyan befolyásolja az eltörléskultúra a stand up comedy műfaját?

Promóció

Umoja, a nők faluja

Azóta Umoja a nők falujává vált, ahol a lakók függetlenségben, anyagi és kulturális biztonságban, a férfiaktól és az erőszaktól távol élhetnek. Kerítéssel vették magukat körül, házakat építenek, és ma már szinte teljesen önfenntartóak. A feladatokat elosztják maguk között, bevételük nagy részét a kézzel készített ékszerek árulásából szerzik, de több szervezettől is kapnak segítséget, támogatást.

A faluba egyetlen férfi léphet be rendszeresen a külföldről érkező szervezeti tagokon, illetve az ideiglenes látogatókon kívül. Lotukoi mindennap korán indul Umojába, és segít az asszonyoknak - legfőképpen az állatok őrzésében és abban, hogy ezt megtanítsa a gyermekeknek. Egyébként a tiltás nem azt jelenti, hogy a nők teljesen elutasítják a férfiakat, és nem is kommunikálnak, érintkeznek velük. Gyakran ellátogatnak a szomszédos közösségekbe, ahol ismerkedhetnek, de ők döntik el, mit szeretnének, ők választják meg a párjukat, és senki nem kényszerítheti őket semmire.

Sokaknak közülük van partnere, és várandós kismamákat is látni a faluban - a kikötés csupán annyi, hogy a férfiak nem költözhetnek ide. Az asszonyoknak itt  szabad akaratuk van, bármikor elhagyhatják a falut, de ezt szinte senki nem teszi meg, és nem is véletlenül: a kerítésen kívül ugyanis nem lehetnek szabadok, és nem élvezhetik a teljes biztonságot.

A falu jövője

Korábban rendszeresen néztek szembe ellenségekkel, amikor pedig Rebecca Lolosoli 2005-ben látogatást tett az ENSZ-ben, a környező törzsek férfi tagjai be akarták záratni a falut, de nem jártak sikerrel. Négy évvel később a vezető asszony férje támadta meg őket, de így is sikerült megvédeniük önmagukat és a közösségüket. A nagyobb nyilvánosságnak és a támogató szervezeteknek köszönhetően pedig szerencsére egyre nagyobb biztonságban érezhetik magukat.

Céljuk az, hogy minél több nő élvezhesse a falu adta nyugalmat és szabadságot, és sajátos társadalmuk egyre gyarapodjon, növekedjen. Kezdeményezésükkel fel szeretnék hívni a világ figyelmét a nők helyzetére, a szexuális erőszak, a bántalmazások gyakoriságára, és arra vágynak, hogy másokat is inspiráljanak az ötlettel. Utóbbi pedig sikerült is, hiszen Umoja hatására jött létre a szíriai Jinwar is, ahol szintén csak nők élhetnek.

A korbácsütések után maradt hegek kegyetlen története

Az Omo-folyó völgyében élő etióp törzsekben élénken él egy brutális és kegyetlen hagyomány, amelynek lényege, hogy rituális szertartásokon erős korbácsütésekkel sújtják a nőket. 

A korbácsütések után maradt hegek jelzik a szerelmet: kegyetlen hagyomány él az etióp törzseknél

Nézegess képeket!

Elolvasom

Képek: Getty Images Hungary.

Ezt is szeretjük