A náci birodalom legmagasabb rangú asszonya volt: Gertrud Scholtz-Klink a férfiak szolgálására tanította a nőket

Gertrud Scholtz-Klink férje hatására lépett be a náci pártba, és igyekezett minél erősebben belenevelni az ideológiát a nőkbe.

Gertrud Scholtz-Klink
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Bár a náci birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a náci birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Bár hatalma leginkább csak látszólagos volt, igen komolyan vette feladatát, és a nőnevelést tűzte ki céljául: engedelmességre, alázatra biztatta őket, arra, hogy egész életükben szolgálják férjüket, és persze minél több gyermeket szüljenek neki, valamint a náci Németországnak.

Férje hatására lépett be a náci pártba

Gertrud Treusch néven született 1902-ben a németországi Adelsheimben, apja közalkalmazott volt. Teljesen átlagos, hétköznapi gyermekkora volt, később tanárként és riporterként dolgozott. 18 évesen ment hozzá Friedrich Klinkhez, aki szintén tanárként kezdte karrierjét, majd a nemzetiszocialista párt kerületi tisztje lett. Hat gyermekük született, Gertrud pedig házasságuk alatt egyre jobban érdeklődni kezdett a nácizmus iránt, beszippantotta az ideológia, és férje biztatására 1929-ben csatlakozott is a párthoz. Főleg társadalmi munkát végzett, támogatókat szerzett, és hamarosan már a berlini női tagozat vezetője lett.

Férje 1930-ban elhunyt, az asszony ezután még keményebben dolgozott a pártban, hogy továbbvigye a férfi munkáját, örökségét. Két évvel később egy orvossal, Günther Scholtzcal kötött házasságot, akivel 1938-ban váltak el. Hitler 1933-as hatalomra jutása után kinevezte Gertrudot a Nemzetiszocialista Nőszövetség elnökévé. Kiváló és meggyőző szónoki képességeit arra használta fel, hogy felszólítsa a nőket arra, hogy feltétel nélkül engedelmeskedjenek a diktátornak - és persze férjeiknek. A náci ideológiákat követve ő is úgy vélte, hogy a férfiak felsőbbrendűek, az asszonyoknak szolgálniuk kell őket, és a legfőbb cél nemcsak az, hogy jó, alázatos háziasszonyok legyenek, hanem az is, hogy minél több árja gyermeket szüljenek.

Engedelmességre és gyermekszülésre biztatta a nőket

Egy beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a nő küldetése az, hogy otthonában és hivatásában is szolgálja férjét, kielégítse annak szükségleteit az első pillanatától az utolsóig. Úgy vélte, az asszonyoknak a nép lelki és spirituális gondozóiknak kell lenniük, hiszen a sors ezt a különleges feladatot rótta rájuk.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

1935-re a náci birodalom legmagasabb rangú nője lett, ám saját pozíciója ellenére is felszólalt a nők politikában való részvétele ellen. Azt állította, hogy ahhoz, hogy egy nő részt vegyen a politikában, „férfiszerűvé kell válnia”, hiszen csak így érhet el valamit, ezzel azonban „szégyent hoz a nemére”. A másik választás, hogy „nőként viselkedik”, így viszont nem jut majd semmire, tehát mindenképp elutasítandónak és haszontalannak látta a politikai szerepvállalást. A náci párt tagjai egyébként őt is kihagyták a fontos megbeszélésekről, és a döntésekből sem vehette ki a részét, csupán propagandacélokból mutatták be befolyásos személyiségként a külvilágnak.

1937-ben létrehoztak egy villát a Schwanenwerder-szigeten, ami gyakorlatilag egy mini háztartásként működött. Ide általában az esküvőjük előtt két hónappal kerülhettek be a tinédzserek vagy a fiatal nők a díj megfizetése után, méghozzá azért, hogy felkészüljenek a házasságra, elfelejtsék korábbi szakmájuk gondjait, és megtalálják a rájuk váró szerepben a boldogságot. A tanfolyamon mindent megtanultak, amit csak egy tökéletes náci feleségnek kellett, például a vásárlást, a főzést, a kertészkedést, az otthonok dekorálását, valamint a cipők, egyenruhák helyes tisztítását is.

A párt hivatalos női magazinja, az NS-Frauen Warte fotókat nyomtatott a kiképzett menyasszonyokról, akik a képeken a konyhában, a kertben és a szénaföldeken végezték a tevékenységüket. Mindezek mellett persze a náci ideológiát is igyekeztek még mélyebben elültetni a leendő feleségek fejében, hogy gyermekeiket is ezek alapján neveljék majd. A táborba nem kerülhetett be mindenki: a cigány vagy zsidó származású, illetve a testi fogyatékossággal, mentális betegséggel küzdők részvételét a vezetők szigorúan megtiltották.

1938-ban Gertrud Scholtz-Klink amellett érvelt, hogy minden német asszonynak dolgoznia kell, és le kell mondaniuk a luxusról, valamint az élvezetekről. Annak ellenére, hogy nőtársait kemény fizikai munkára és visszafogottságra szólította fel, ő maga kényelemben és jómódban élt. 1940-ben hozzáment harmadik férjéhez, August Heissmeyerhez, és rendszeres látogatásokat tett a női koncentrációs táborokban.

Élete végéig támogatta a nácizmust

A második világháború végén az asszony és férje elmenekültek, 1945 nyarán rövid ideig egy szovjet hadifogolytáborban tartották fogva őket Magdeburg közelében, de nem sokkal később Gertrud megszökött. Pauline württembergi hercegnő segítségével harmadik férjével a Tübingen melletti Bebenhausenben bujkált, a következő három évben Heinrich és Maria Stuckebrock álnéven rejtőzködtek. 1948-ban azonban letartóztatták őket, majd a francia katonai bíróság okirat-hamisítás vádjával 18 hónap börtönbüntetésre ítélte az asszonyt, ám az ítéletet 1950-ben felülvizsgálták, és 30 hónapra hosszabbították.

1953-as szabadulása után Bebenhausenben telepedett le, 1978-ban pedig kiadta The Woman in the Third Reich című könyvét, melyben továbbra is támogatta a náci ideológiát, álláspontját pedig egy 1980-as interjúban is megerősítette. 1999-ben, 97 évesen hunyt el.

Ilyen volt a Hitlerjugend lánytagozata

A náci diktatúra célja az volt, hogy a lányokból olyan egészséges, edzett, kötelességtudó háziasszony váljon, aki minél több gyermeket szül férjének, és akinek legfőbb feladata az ura és a nemzet kiszolgálása, valamint utódaik felnevelése. Ezért jött létre a Hitlerjugend lánytagozataként funkcionáló Bund Deutscher Mädel, azaz a Német Lányszövetség.

Ilyen volt a Hitlerjugend lánytagozata: arra nevelték őket, hogy életük fő célja a minél több gyermek megszülése legyen

A Bund Deutscher Mädel tagjai számára tilos volt a smink, kötelező a sport, elvárták tőlük az önmegtartóztatást. Tökéletes, elkötelezett náci feleséggé, anyává akarták nevelni őket.

Elolvasom
Ezt is szeretjük