Ilyen ruhában szerencséd lesz húsvétkor: 4 ünnepi babona, ami csupa jót hoz a családnak

Legyen szó az újjászületés ősi, pogány tavaszünnepéről vagy a kereszténység legfontosabb eseményéről, a Jézus kereszthalálára és feltámadására emlékező egyházi húsvétról, az év ezen része talán a rituálékban, hagyományokban, hiedelmekben és persze babonákban leggazdagabb időszakot jelenti.

Az ünnepet megelőző héthez, főként a gyászt középpontba állító nagypéntekhez számos olyan húsvéti babona köthető, mely szerencsétlenséggel, betegségekkel, tiltással függ össze, a feltámadás napjához, vasárnaphoz viszont már javarészt pozitív hiedelmek kapcsolódnak. Ezek közül gyűjtöttük össze a legszebb rituálékat. Akár hiszel bennük, akár nem, a gondolatnak teremtő ereje van, nem beszélve arról, hogy önmagukban is szép, meghitt szokásokat jelentenek, melyeket érdemes megőrizni és továbbadni a családban.

A húsvéti új ruha

A népi hiedelmek szerint, aki húsvét vasárnapján új ruhát visel, egész évre bebiztosíthatja a szerencséjét, illetve a gazdagságban is bízhat.

Ha a templomban a hívek egykor új ruhát viseltek, az az év és a tél folyamán végzett munkájuk eredményét dicsérte, az új ruha emellett a megtisztulást, az újjászületést is jelképezi, különösen, ha az fehér, elég csak a katolikus vallás elsőáldozóinak öltözékére gondolni. De nem csak vallási és magyar hagyományokról lehet beszélni, a skandináv hitvilág is úgy tartja, illetlenség a tavasz istennőjét régi ruhában köszönteni. Az új ruha piros kiegészítője, például a szalag, öv, szintén egészséget és szerencsét hoz, csakúgy, mint a ruhára tűzött zöld ág.

Az újjászületést nyomatékosítani lehet az az évi egészséget bebiztosító hideg vizes fürdővel, vagy épp enyhén hűvösebb vízsugárral, váltózuhannyal, ha nem szeretnéd kockáztatni a megfázást. Vagy kiválthatod azzal a kedves szokással is, mikor is a család együtt mártja kezét tiszta vízbe, melybe előtte piros tojást tettek.

A húsvéti tojás megosztása

A húsvéti tojásnak kiemelt szerepe van az ünnepi asztalon, és kapcsolódik hozzá egy régi, szép családi hagyomány is: ha valakivel közösen pucoljátok meg, és annyi darabra vágjátok, ahányan vagytok, majd megeszitek, ha távol kerültök is egymástól, mindig visszataláltok, legyen szó bármilyen nehézségről. Az összetartozást persze nem csak családon belül erősítheted meg ezzel a rituáléval, ugyanolyan szép, bárkivel osztod is meg. Szintén az összetartozást hivatott megerősíteni a meghívás visszautasításának tilalma is, ha olyantól kapod, akit kedvelsz, ne utasítsd vissza, mert a babona szerint nem kapsz majd gyakran ilyen ajánlatot.

A húsvéti étel maradéka

A húsvéti ételeknek, különösen, ha meg is szentelték őket, mágikus erejük van, ami miatt egy morzsa sem veszhet kárba belőlük. Lehetőleg ne dobj ki semmit, hanem edd meg később, apránként. Ha morzsák maradtak a kenyérből, kalácsból, a virágföldbe, kerti földbe szórva bőséget hozhatnak, ha pedig tyúkok is vannak a közelben, nekik ajándékozva bőséges tojásellátást biztosíthatnak.

A húsvéti sonka csontja a gyümölcsfákra akasztva jelent bőséget, de akkor se bánkódj, ha nem eszel húst, az ugyanis, aki húsvétkor nem fogyaszt, nem lesz lázas abban az esztendőben.

A házasság megerősítése

Húsvét reggelén vagy lehetőleg napfelkelte idején fogd meg a férjed, feleséged kezét, majd járjátok háromszor körbe a házat, hogy szerencsés legyen a házasságotok és az évetek is, persze ugyanígy megteheted akkor is, ha még nem történt eljegyzés. Utóbbira viszont a babona szerint nem szabad ilyenkor sort keríteni, mert abból nem lesz házasság, a húsvéti gyermekáldás viszont hatalmas szerencsét jelent. És ha már gyermekáldás, ha barkaágra akasztott piros tojást tesztek az asztalra, az termékenységet hozhat, nem beszélve arról, hogy a felek közötti szeretetet és kapcsolatot is megerősíti, csakúgy, mint bármilyen húsvéti hagyomány, melyből közösen veszitek ki a részetek.

Képek: Getty Images Hungary.

• húsvéti hagyomány
• babona
• húsvéti népszokás
• húsvéti babona
• húsvéti tojás
• Húsvét