Ilyen a gyerekek élete Észak-Koreában: már egész korán megismerkednek az ideológiákkal

A gyerekkor mindenki számára egy meghatározó időszak, a legtöbb szülő pedig mindent megtesz, hogy a legszebb élményekkel gazdagodjanak a lurkók. Akkor viszont kicsit más a helyzet, ha az ország vezetése ezt egészen máshogy képzeli el.

Észak-Korea híres-hírhedt szabályai annak ellenére is jól ismertek, hogy az ország nagyon kevés külföldinek enged bepillantást a mindennapjaiba. Számos esetben az odalátogatók szivárogtatnak ki megdöbbentő képeket és információkat, de a megszökött állampolgárok is érdekes részleteket árulnak el.

Már születéstől megpecsételődik a sorsuk

Egy új kis élet megszületése mindig hatalmas öröm, de Észak-Koreában ez más kötelezettségekkel is jár az etetésen és pelenkázáson kívül. A The Guardian cikke szerint szülés után a gyereket egyből nyilvántartásba kell venni, ráadásul egyszerre három helyre is be kell jelenteni az új jövevény érkezését: a helyi városházán, a rendőrségen és a titkosrendőrségen is. 

Az újszülöttek ezután szongbunt, vagyis államilag minősített rangot kapnak. Ezt a besorolást a felmenők politikai, anyagi és társadalmi helyzete alapján határozzák meg, és a csecsemők egész életére hatással van - legyen szó házasságkötésről, munkáról vagy lakhatásról. A rangrendszer már több évtizede, 1957-től alakítja a társadalmi szerepeket, a kormány mégis tagadja, hogy bármiféle családi alapú megkülönböztetés jelen lenne a népen belül, állítják, hogy mindenkit egyenlően kezelnek. Szerintük az is lehet, hogy a dél-koreai hatóságok ilyen módon próbálják lejáratni az országot.

A szongbun három jelentős csoportba osztja a gyerekeket és családjukat:

• A barátságos osztályban kapnak helyet a párthoz hű munkások, parasztemberek, akik az országot szolgálják, hivatalnokok, párttagok, háborús hősök, hadirokkantak és a háborúban elhunyt katonák családjai. A lakosság közel 28%-a tartozik ehhez a réteghez. Egyetemekre szinte csak ebből a csoportból vesznek fel embereket, ők lakhatnak a főváros legjobb részein, és jóval magasabb az életszínvonaluk, mint az alacsonyabb rétegekbe soroltaknak.
• Az ingadozó osztályba született gyerekek felmenői között többek közt kereskedők, kézművesek, vendéglátók, dél-koreai származásúak, Kínából, Japánból betelepültek, közgazdászok és babonások vannak. Az átlagos észak-koreaiak ide tartoznak, a társadalom 45%-át teszi ki a réteg. Nem bíznak bennük, a párt folyamatosan megfigyeli őket, ezeket a dokumentumokat pedig kétévente frissítik.
• Az ellenséges osztály tagjai a párt- és forradalomellenesek, a katolikusok, buddhisták, protestánsok, az ügyvédek, a börtönőrök, a kémek, a bírók, a politikai foglyok. A legalsóbb rang tagjait romlott vérűnek titulálják, és nagyon nehéz élete van annak, aki ide születik, hiszen folyamatosan figyelik és bojkottálják őket az élet minden területén. A lakosság 27%-a ide tartozik.

Élet szigorú keretek között

A nyilvántartás után a babákat beoltják tuberkulózis ellen. Bár az ország egészségügyi rendszere fejletlen, a vakcinázást rutinszerűen végzik, ami ilyen szegény országban ritka. A gyerekek négyéves korban mehetnek először óvodába, ha a szülei is akarják, ötévesen pedig már a kormány is kötelezi erre őket. Két év óvoda után négy évig általános iskolába és hat évig középiskolába járnak, 15 éves korukig tankötelezettek a gyerekek.

Az oktatást nagyon szigorúan veszik, a világon itt a legmagasabb az írástudók száma, csaknem 100%-os. A gyerekek az óvodákban és iskolákban találkoznak először a fontos ideológiákkal, minden tanteremben kifüggesztették Kim Dzsongil és Kim Dzsongun portréját, amik a személyi kultuszt erősítik. A gyerekek már kisiskoláskorban megtanulják, mi mindent vár el tőlük az ország vezetése. Az államfők nevét mindig félkövér betűkkel kell írni, és a legmélyebb tisztelettel kell róluk beszélni.

Már ekkor arra nevelik őket, hogy tudják, vannak ellenségeik, és gyűlölniük kell őket: az amerikai imperialistákat, japán militaristákat és a dél-koreai árulók bandáját. Érdekesség, hogy ezek ellenére az iskolákban tanítanak orosz, de még angol nyelvet is, bár idegen könyvek híján szegényes a tudásuk. Tízéves korban mindenki kötelezően csatlakozik a Gyermekek Uniójához. Ennek keretein belül felvonulásokon, rendezvényeken vesznek részt, gyakran öltöznek katonai ruhákba is.

Így élnek az iskolán kívül

A szoros keretek között zajló tanítás mellett szabadidős tevékenységekre is jut idő, ez azonban területenként és rangonként változó. A legalacsonyabb, szegény osztályok vidéki lakóinál nem ritka a gyerekmunka, már négy-öt éves korukban segítenek a földeken, teljesen legálisan. Ahogy a felnőtteknél, úgy a gyerekeknél is létezik egy szabályozás, amit óraszámban nem léphetnek túl. A gyerekek főként az aratásnál, betakarításnál és könnyebb munkákban segítenek.

A szerencsésebb gyerekek szabadidejükben különböző szakkörökre járnak, sokan táncolnak, rajzolnak vagy sportolnak. A játékok nagyrészt ugyanolyanok, mint a világ többi részén, kisautókkal, építőkockákkal játszanak, de vannak furcsaságok is. Különböző öltöztetős babák, mint például Barbie baba helyett észak-koreai ideológiáknak megfelelő játékokat kapnak a kislányok, és szemrebbenés nélkül adnak műanyagból készült fegyvereket a kisfiúknak. A szabályok és megszorítások ellenére boldogan telik a gyerekkoruk, sokan inkább felnőttként szembesülnek a szegénységgel és a korlátozásokkal.

10 illegális kép Észak-Korea igazi arcáról: kicsempészte őket a fotós

Hihetetlen, hogy mi mindent tilos lefényképezni az országban.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• gyerekkor
• észak-korea
• gyermekmunka
• gyereknevelés
• diktatúra
• Gyerek