A föld alatti Sziklakórház megrázó története: a járatokból folyosó, a barlangtermekből szobák lettek

A kórház ma múzeumként működik, történetét pedig érdemes megismerni.

Sziklakórház története
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A Budai Vár alatt, a Várhegy rejtekében húzódik az a 10 km-es barlangrendszer, melyben 1939-től óvóhely, majd kórház is üzemelt, napjainkban pedig a működésének történetét bemutató múzeum foglal helyet.

A barlangrendszer mészkő és márgarétegeit a jégkorszak után forrásvizek eróziós ereje vájta, természetes vonalaihoz igazodva alakították ki 1941-43 között a Sziklakórházat: a járatokból folyosók, a termekből szobák lettek. A Sziklakórház kiépítését az akkori polgármester, Szendy Károly rendelte el. 

A Sziklakórház indulása

A barlangrendszert már a középkorban is használták, a világháborút magába foglaló időszakban, 1937-45 közt pedig innen szóltak a Várnegyed légvédelmi szirénái. Az erre a célra kialakított Úri utcai részhez később további barlangszakaszt is toldottak, hogy a kormányzati negyed tisztségviselői számára és a vár környéki lakosok számára biztosított legyen a gyors orvosi ellátás.

1944-ben megynyílt a Székesfőváros Sebészeti Szükségkórháza, akkor még csak három kórteremmel és műtővel, ám sajnos hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a kórház kapacitása nem bírja el a világháború borzalmait: 1944 májusában, az amerikai légitámadásokkal egyre több és több sebesült érkezett.

Fájdalomtól, szörnyű sérülésektől jajgató betegekkel teltek meg a szobák, az orvosok és nővérek pedig a szűkös körülmények közepette is kitartóan, fáradtságot nem ismerve küzdöttek életükért. 1945-re olyannyira zsúfolttá váltak a kórtermek, hogy még a környező barlangtermekbe is sérülteket, betegeket fektettek.

A nők számára külön termet neveztek ki a kórházban, de civilek és katonák vegyesen töltötték meg a kórtermeket. Összetolt emeletes ágyakra kényszerültek fektetni őket, vagy csak az ideiglenes szállításra alkalmas, kényelmetlen hordágyakra. Ha azok is elfogytak, vészmegoldásként szalmazsákokra fektették a betegeket.

Nemcsak a rendkívüli mértékű helyhiány, hanem az eszközök és gyógyszerek hiánya is problémát jelentett, ráadásul járványok is szedték áldozataikat. A kórházban mindeközben előnyt jelentett a saját működtetésű áramforrás, mely olyan esetekben is biztosított fényt és áramot, amikor a város többi részén nem volt áramellátás. Fontos volt, hogy a szellőzőrendszer állandóan működjön, a rengeteg ember, és az akkoriban nem tiltott dohányzás miatt a levegő amúgy is majdnem elviselhetetlen volt odalent.

Több ezer életet mentettek meg az orvosok

Ebben az időben a kórházat a Szent János Kórház felügyelte, és a háborúsorvos-múlttal rendelkező dr. Kovács István egyetemi adjunktus, sebész főorvos vezette. A beteg mellett a Vöröskereszt önkéntes ápolónői segítettek áldozatos munkával.

Az intézményben nyolc munkaszolgálatos orvos is dolgozott magyar katonaorvosi öltözékben, hogy a nyilasok ne deportálják őket. Később kettőjüket mégis elfogták: az egyiket a Dunába lőtték, a másik koncentrációs táborba került.

A Sziklakórházban több ezer magyar katona és magyar lakos életét mentették meg.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

A kórház utóélete

A háború után a megüresedő intézményt Vírus Oltóanyagtermelő Intézetként működtették, majd 1956-ban ismét forradalmi kórházzá lett a János Kórház sebésze, dr. Máthé András vezetésével, akit rendkívül lelkiismeretes, kitartó szakemberként ismertek. A kórház ekkor ellátta a forradalom sebesültjeit és a segítségre szoruló katonákat, de a forradalom napjaiban szüléseket is levezettek a barlangból kialakított intézményben.

1958-tól bővítési munkálatokat kezdtek, hogy a Sziklakórház vegyi-, illetve atomtámadás esetén is használhatóvá váljon. 1962-ben fejezték be, ettől fogva kórház, atombunker és polgári védelmi raktár lett. Az ötvenes években titkosították a létesítményt, és csak 2002-ben oldották fel ezalól. 2004-ig szinte napi szinten, majd 2007-ig időszakosan karbantartották. 2008-tól folyamatosan múzeumként működik.

Bár jelenleg, a koronavírus-járvány miatt a működés szünetel, a múzeum vezetése bízik benne, hogy hamarosan ismét fogadhatja látogatóit a rendkívül érdekes, történelmi jelentőségű kórházat bemutató kiállítás.

Fotók: Sziklakórház Atombunker Múzeum

Forrás: sziklakorhaz.eu

Különleges járványvédelmi eszközök

A világon több pusztító járvány is végigsöpört már: cikkünkben megnézheted, milyen maszkokkal védekeztek ellenük.

Ilyen maszkokkal védekeztek a bubópestis és spanyolnátha ellen: képeken a járványhelyzet régi eszközei

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük