43 ezer éves a világ legrégibb fuvolája: képeken a legkorábbi ismert hangszerek
A zene ősidőktől kíséri az embert. Ennek nyomát hihetetlenül korai hangszerek őrzik.
Amikor a ma embere beül egy elegáns hangversenyre, vagy magáról megfeledkezve tapsol egy koncertszínpadnál, valószínűleg eszébe sem jut, hogy nemcsak a mai zenészek, hanem a kőkorszaki ember is fogott hangszereket a kezében, a hallott zene pedig ősi rituáléik ritmusainak és dallamainak jelenkori leszármazottja.
Természetesen nem gitárt vagy hegedűt kell a korai ember kezébe képzelni, bár néhány ősi hangszer - így például a fuvolák - mégis előrevetítették a maiak jellegét. Régészeti feltárásokon előkerült ősi hangszerekből sokat őriznek világszerte múzeumok vitrinjeiben, maguk a hangszerek pedig annak a bizonyítékát őrzik, hogy a zene ősidőktől fogva jelen volt, és együtt fejlődött az emberiséggel. A jól variálható emberi hang ugyanis a benne rejlő lehetőségek ellenére sem elégítette ki az emberek kíváncsiságát és zene iránti fogékonyságát.
A legrégibb hangszerek
Az első ütőhangszereken, azaz köveken és botokon túl hihetetlen zenei érzékre valló fuvolák is fennmaradtak több tízezer évvel ezelőttről. A legrégibb ismert fuvola 43 ezer éves: ősi hangszereket mutatunk be a következő képeken.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.
Promóció
OLVASD EL EZT IS!