Hogy kerül hallucinogén gomba az első emberpár, Ádám és Éva közé? A különös középkori freskó magyarázata

A freskó sokakat egy légyölő galócára emlékeztet. Hiába cáfolták már többen az állítást, a teória ma is makacsul tartja magát.

Hallucinogén gomba a középkori freskón
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A középkor alkotásai sokszor megnevettetik, sőt megbotránkoztatják a ma emberét. Furcsa állat- és emberábrázolások, különös hiedelmek, szimbólumok köszönnek vissza az emlékeken, amelyek arról tanúskodnak, hogy az évszázadokkal korábban élők még gyökeresen másként viszonyultak az őket körülvevő világhoz.

A sok talányos ábrázolás egyike a franciaországi Mérigny-ben található Plaincourault kápolna falát díszíti. A 13. század második felében készült freskó számos szemlélőjét döbbentette már meg, hiszen egyesek szerint olyan, mintha az Édenkertbe, Ádám és Éva közé hallucinogén gombát álmodott volna a készítő. Ez pedig, érthető módon, bátor találgatásokra adott okot.

Hogy kerül légyölő galóca az első emberpár közé?

Mérigny a tudósok és a kalandorok térképére egyaránt felkerült, amikor egyesek a máltai lovagrend 12. századi kis kápolnája, a Plaincourault kápolna falán a legismertebb gombafajtát, a mérgező légyölő galócát vélték felfedezni, amelynek toxinjai elfogyasztva hallucinációkat és eufóriát is okozhatnak - a hányinger, a nyáladzás, az izzadás és a verejtékezés mellett. A különleges freskónak köszönheti népszerűségét a francia forradalom alatt jelentős károkat szenvedett, majd sokáig elhagyatottan álló kápolna, amit 1944-ben műemlékké nyilvánítottak ugyan, de csak ötven évvel később hoztak helyre.

A tipikus "Ádám és Éva"-ábrázolásokon a két alak között jellemzően a Bibliában leírt jó és rossz tudásának fája szerepel. Ezen terem a bűnbeesésben szerepet játszó tiltott gyümölcs, amelyből a kígyó mesterkedéseinek engedve harapott Éva, majd megkínálta belőle Ádámot is. A Plaincourault kápolna freskóján lévő gombaszerű növényen is látható a kígyó. A gomba-teória először 1911-ben merült fel, amikor a Francia Mikológiai Társaság egy tagja felvetette, hogy nem fa, hanem egy bizarr gomba nő az első emberpár között a kápolna falképén.

Egy néhány évvel később kiadott könyvben már le is írták, hogy légyölő galócáról (Amanita muscaria) van szó. Ez sarkallta a lelkes amatőr mikológust, R. Gordon Wasson bankárt, hogy a saját szemeivel is megtekintse a kápolna díszítését. Nem győzte meg a látvány, így egy valódi szakértőhöz, a művészettörténeti ikonológiai módszer kidolgozójához, Erwin Panofskyhoz fordult, aki kerek perec elutasította, hogy gomba lenne a képen.

Hallucinogén növények és a korai kereszténység

Hiába minden cáfolat, az elképzelés makacsul tartotta magát, és a Manchesteri Egyetemen oktató régész, kutató John M. Allegro 1970-ben megjelent The Sacred Mushroom and the Cross (A szent gomba és a kereszt) című művében kijelentette, hogy a kereszténység termékenységi kultuszból nőtt ki, a korai tagok hallucinogéneket fogyasztottak, ennek bizonyítása többek között az emlegetett freskó. Allegro fejtegetéseit hevesen támadták a tudóskollégák, már a holt-tengeri tekercsekkel kapcsolatos kutatásait is számos kritika érte, ám ez az újabb elmélet végképp tönkretette a karrierjét.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

A negatív fogadtatás ellenére a freskóról tett kijelentései beépültek a köztudatba, és többen elképzelhetőnek tartják, hogy a korai kereszténység képviselői nem vetették meg a pszichoaktív növényeket, ezt azonban nem támasztják alá bizonyítékok. A művészettörténészek szerint valószínűbbnek tűnik, hogy a művész a fák stilizálásának új módjaival kísérletezett, hiszen ilyen törekvésekre számtalan példa van a középkori művészetben, se szeri, se száma a meghökkentő, valóságtól elrugaszkodott ábrázolásoknak.

Yoda mester a középkori könyvben?

Bár azt gondolnánk, egy olyan figura, mint amilyen Yoda, csakis a gazdag fantáziával megáldott filmkészítők fejéből pattanhat ki, valójában már középkori szövegdíszítők is alkottak hasonlót. Létezik ugyanis egy gazdagon illusztrált, 14. századi kézirat, melynek rajzai között egy, az ő alakjához rendkívül hasonlatos lény is szerepel.

Sok mindenre számítanánk egy középkori könyvben, de Yoda mesterre nem: íme, a magyarázat, hogy került oda

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Képek: Wikipédia/Ritadesbois, Aranthama, Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük