Emberkísérletek a valóságban: hús-vér gyerekek személyiségét rombolták le a tudomány nevében

Némelyik tudományos kutatással az orvosok csak saját magukat akarták igazolni - tekintet nélkül a páciensekre.

Emberkísérletek
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A múlt században és korábban az orvosok egyes elméleteiket gyakorlati úton is bizonyítani akarták - az emberi viselkedéssel kapcsolatos feltételezéseik jó része pedig a gyerekeket érintette, így ők kerültek leggyakrabban célkeresztbe, ha valamilyen kísérletről volt szó. 

Sokszor árva, gyermekotthonban élő fiatalokat emeltek ki kutatási alanynak, hiszen az ő szüleik nem voltak ott, hogy ellenkezhessenek - pedig, ha tudták volna, mi vár gyermekükre, nem biztos, hogy szó nélkül tudták volna hagyni.

Bobo, a bohóc

A 20. század közepén egy Albert Bandura nevű pszichológust egyre jobban érdekelt, milyen mértékben működik a gyerekeknél a felnőtt viselkedés másolása. Kíváncsi volt, hogy vajon a békés, nyugodt emberpalánták képesek lennének-e kegyetlen, erőszakos cselekedetekre, ha a felnőtt példa azt mutatja, ez a normális.

bohoc-vidampark

Egy üres szobában egy bohócbábut helyezett el, körülötte különböző fegyverekkel: gumikalapácsokkal és játékpisztolyokkal. Videóra vette, ahogy a felnőttek, akiket megkért, bemennek a szobába, és gondolkodás nélkül ütni-vágni kezdik a mozdulatlan játékot. A felvételt a kísérletben részt vevő gyermekek csak egyharmad részének mutatta meg, a második csoportnak egy békés felvételt játszott le, melyen a felnőttek ölelgették, és játszottak a bohóccal. A harmadik csoportnak semmit nem mutatott.

Ezután a gyerekeken volt a sor, hogy egyesével bemenjenek Bobo szobájába. A kísérlet során riasztó módon azt tapasztalták, hogy azok a gyerekek, akik nem láttak semmiféle videót, vagy az erőszakmentes felvételt nézték meg, teljesen átlagosan viselkedtek, leültek a bohóc mellé, és eljátszottak vele, akik viszont az agresszív képeket látták, teljesen megvadultak. Ok nélkül a játéknak estek, és magukból kikelve püfölték, rugdosták, majd a játékfegyverekkel is bántalmazták. A kísérlet ezáltal bizonyította, hogy a példaként állított felnőtt viselkedést a gyerekek szinte változatlanul leutánozzák - legyen szó akár csak csúnya szavakról vagy irtózatos tettekről. A kísérletben részt vevő gyerekekről a továbbiakban nem készült utókövetéses vizsgálat: csak remélni tudjuk, hogy a kíméletlen, bántó magatartásforma nem vált a mindennapjaik részévé.

Kisfiúból kislány - majd öngyilkosság

Bruce Reimer 1965-ben született Kanadában. A fiút nyolc hónaposan körülmetélték, de a beavatkozás során sajnálatos módon sérült a nemi szerve.

gyerekek ülnek sorban

A családnak John Money pszichológus azt a tanácsot adta, hogy egy nemátalakító műtéttel helyrehozható minden, hiszen a nem csak a neveltetés kérdése, így, ha ilyen kicsi korban elkezdik átszoktatni Bruce-t, hogy ő ezentúl Brenda, a fiúnak normális élete lesz - lányként. A szülők beleegyeztek a radikális beavatkozásba: de fiuk pszichéjét nem sikerült áttörni. A hormonkezelések hatására Brenda lányos külsővel rendelkezett, elméjében viszont fiú maradt - ugyanazokat a fiús játékokat akarta játszani, mint ikertestvére. A szörnyű titok súlya alatt az édesanya lassan mély depresszióba zuhant, és Bruce - vagyis Brenda - idősebb bátyja is lelki problémákkal küszködött.

Egy idő után nem tudták titkolni a sötét rejtélyt: a fiúnak pedig több se kellett, azonnal leállt a gyógyszerekkel, és sorozatos műtétek során visszaoperáltatta magát férfivá. Egy ideig úgy tűnt, minden helyrejön körülötte, Davidként új életet kezdett, megnősült, és látszólag boldogan élt - de valójában sosem tudott megbirkózni az iszonyatos beavatkozás tudatával, ami szülei beleegyezésével történt, egy őrült pszichológus eszméjének igazolására. 38 éves korában öngyilkosságot követett el. 

Rettegés a fehérségtől

John Watson tudós a gyermekekben létrejövő feltételes érzelmi reflexeket szerette volna vizsgálni - kísérleti alanyául pedig egy kilenc hónapos kisgyermeket választott, Albertet.

gyerek ijesztő creepy (4)

A kisfiú születése óta félt a hangos zajoktól, Watson pedig épp erre a gyengeségére építette fel ördögi kutatását. Egy fehér patkányt engedett Alberthez, de, amint a gyermek megérintette az állatot, fülsüketítő zajt keltett egy fémcsővel. Többször megismételte, de néhány sokkolás után Albert nemcsak a fehér patkány látványától kapott sírógörcsöt, hanem mindentől, ami fehér - a kutató fehér köpenye és már-már a fehér falak is kiváltották belőle a hangos zajtól való rettegést.

A kísérlet nem tartott sokáig, mert a csecsemő anyja véget vetett a kegyetlen kínzásnak, Albert rehabilitációjára azonban a tudós már egyáltalán nem helyezett hangsúlyt - ki tudja, kiheverte-e valaha a fehérségtől való iszonyodást. 

Dadogó épbeszédűek

Wendell Johnson és Mary Tudor a beszédkészség fejlődését tanulmányozták, kísérletük azonban Szörnyetegkísérlet néven híresült el. A tanulmányhoz 22 gyermeket gyűjtöttek össze, akik nem dadogtak, és nem rendelkeztek semmiféle kirívó beszédhibával. Két csoportra osztották őket, majd megkezdődött a foglalkozás.

gyerek depi magány (1)

Az egyik csoport folyamatos dicséreteket kapott szép beszédére, állandó pozitív visszacsatolást a fogalmazásra. A másik csoport elvetemült módon kizárólag rosszindulatú, lekicsinylő és megalázó bírálatokban részesült. Kinevették őket, gúnyt űztek szóformálásukból, és nem eredménytelenül: a gyerekek egy része egy idő után egyáltalán nem volt hajlandó megszólalni, míg mások megmagyarázhatatlan módon dadogni kezdtek - egyre több súlyos beszédbeli rendellenességről számoltak be náluk. A kísérletet követően itt sem történt meg a kritizált gyermekek rehabilitációja: valószínűleg életük végéig küzdöttek kisebb-nagyobb nyelvbotlásokkal. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

Betiltott kísérletek

Szerencsére napjainkban az etikai és erkölcsi törvényeknek köszönhetően nem végeznek olyan kísérleteket, ahol a lehető legcsekélyebb esély is megvan arra, hogy hosszútávon testi vagy lelki károsodást idézzenek elő a résztvevőknél. Bizonyos terápiás módszereket azonban még a közelmúltban is legálisan folytathattak: az inzulinsokk-terápiát például csak 1990-ben tiltották be világszerte - de ki tudja, hogy mi folyik egyes elzárt intézetek falai között. Ezt a módszert a skizofrénia gyógyítására találta ki egy lengyel orvos: a mesterséges kómából éppen a halál előtt ébresztette fel a betegeit, azonban a beavatkozás azon kívül, hogy hatástalan volt, sok esetben későn történt meg - és a beteget már nem lehetett visszahozni a másvilágról.

Bizarr múzeumi kincsek

Nemcsak hátborzongató vagy éppen iszonytató kutatásokról, kísérletekről maradtak fenn dokumentációk: ezek a múzeumi tárgyak a legkevésbé sem mondhatóak mindennapinak. George Washington műfogsora is megtekinthető, de Chopin halotti maszkjára is rengetegen kíváncsiak.

Ebben a kémcsőben őrzik Edison utolsó leheletét: a legfurcsább tárgyak múzeumi tárlatokban

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük