Melyik veszélyesebb: a magas vérnyomás vagy a magas pulzus?

Kardiológiai vizit során a szakorvos szinte minden esetben a vérnyomás és a pulzus ellenőrzésével kezdi a vizsgálatot. Talán ez az oka, amiért fogalmaik idővel teljesen összemosódtak a betegek fejében.

Bár az értékek elemzésekor meg kell állapítani az összefüggést közöttük, a vérnyomás és a pulzus mutatói másra vonatkoznak. Ahhoz, hogy valaki pontosan megérthesse, milyen folyamatok zajlanak a szervezetében, érdemes megismernie a vérnyomás és a pulzus alapvető különbségeit.

Mi a különbség a vérnyomás és a pulzus között?

Vérnyomásnak nevezik a folyamatot, melynek során az erekben áramló vér nyomást gyakorol az érfalra, míg a pulzus a percenkénti szívverések számát jelenti. Való igaz, hogy sokszor, különösen terhelés alatt egyszerre emelkednek, de normál esetben ez nem törvényszerű.

Bizonyos szívritmuszavarok és szívizombetegségek pont azért veszélyesek, mert a túl magas pulzus drasztikus vérnyomáseséssel járhat. Ez pedig hosszútávon kamraremegéshez, pitvarfibrillációhoz vezethet.

A normálérték egyénenként eltérhet

Ajánlások szerint a vérnyomás 120/80 Hgmm értéken tekinthető jónak, míg pulzusnál a percenkénti 60-80-as érték. De az, hogy mi számít normális értéknek, azt az egyéni sajátosságok is meghatározzák. A magas vérnyomás fokozatairól bővebben már korábban is írtunk. Ezért az orvos mindig arra törekszik a kardiológiai vizsgálaton, hogy megtalálja és optimalizálja a kielégítő értéket. 

Melyik veszélyesebb: a magas vérnyomás vagy a magas pulzus?

Szívinfarktus, stroke, szívelégtelenség - csak néhány betegség, melynek kialakulását a magas vérnyomás előidézheti. A pulzusemelkedést kiváltó panaszokról ellenben ritkán esik szó, pedig pajzsmirigybetegség, gyulladás, vérszegénység is állhat a hátterében. A magas vérnyomás tehát veszélyesebbnek mondható, de nem szabad a másikra sem legyinteni.

Persze a pontos diagnózishoz szakorvosi vélemény kell. Illetve akkor sem szabad várni a kivizsgálással, ha valaki szokatlanul erőtlennek érzi magát, esetleg szapora szívdobogás vagy mellkasi szorongás gyötri.

A genetika szerepe a magas vérnyomás kialakulásában

A londoni Queen Mary Egyetem és az Imperial College London munkatársai egyedülálló tanulmányt publikáltak a Nature szaklapban: Európa-szerte több mint 1 millió, magas vérnyomással küzdő személy DNS-ében kutatták a magas vérnyomás genetikai okait. A kísérlet végére 535 olyan, új komponenst találtak, mely kapcsolatban állhat a betegséggel.

Nem ez az első tanulmány, mely szerint a genetika meghatározó szerepet játszik a magasvérnyomás-betegség kialakulásában. Egyes vizsgálódások szerint ugyanakkor apai ágon nagyobb az öröklődés esélye. A WHO korábbi jelentése alapján pedig az északi országokban rendszerint gyakoribb probléma a magas vérnyomás, mint a mediterrán vidékeken.

Ételek magas vérnyomás ellen

Sokak számára a magasvérnyomás-diéta egyet jelent a sófogyasztás visszaszorításával, pedig az étrendi javaslatok ennél sokkal összetettebbek. A keringési rendszert védő diétában szerepe van többek közt a káliumnak, az omega-3 zsírsavnak vagy éppen a magnéziumnak. Néhány étel nagyon könnyen beilleszthető a mindennapokba.

Képek: Getty Images Hungary.

• tünetek és betegségek
• pulzus
• vérnyomás
• kutatások
• Életmód