4 öröklődő hajlam, amire figyelni kell: ha a szülő érintett, kulcsfontosságú a megelőzés

Az egészséges életmóddal és a tudatos megelőzéssel több betegség kialakulásának kockázata csökkenthető, mégis tagadhatatlan, hogy a genetika is felelőssé tehető abban, hogy valaki az átlagosnál jobban hajlamos egyes megbetegedésekre.

A genetikai tesztekkel szerencsére sok esetben már jóval a probléma megjelenése előtt ki tudják mutatni a szülői-nagyszülői ágról örökölt hajlamot, ami segít megtalálni a megfelelő módszert a megelőzésre, így akár egyetlen laborvizsgálat életet menthet.

Öröklött cukorbetegség 

Sajnos nemcsak a helytelen életmód következményeként alakulhat ki 2-es típusú cukorbetegség. Az American Society of Human Genetics tanulmánya szerint a szívbetegséghez hasonlóan a diabéteszhajlam is benne lehet a génekben, ráadásul minél fiatalabb korban alakul ki az anyánál, annál magasabb az átöröklés kockázata.  

Természetesen ez csak akkor áll fenn, ha a szülőknél nem épp a helytelen életmód következtében alakult ki a betegség. Az életmódváltás a megelőzésben is kulcsfontosságú lehet.

A migrén is örökölhető

A migrén kialakulása máig nem teljesen egyértelmű még az orvostudomány számára sem, de annyi biztos, hogy az agyi erek görcsös összehúzódása és a CGRP neuropeptid nevű fehérjének is szerepe van benne. A National Headache Foundation adatai szerint a betegek 70-80%-ának a családjában is előfordult már a migrénes roham, egy tanulmány szerint ez az öröklődés a vérerek működésével van összefüggésben. A kockázati tényezők itt is csökkenthetők többek közt a rendszeres testmozgással, az alvászavar leküzdésével, a fejfájást felerősítő ételek elhagyásával és a hatékony stresszkezeléssel.

Alzheimer a családban

Az amerikai Alzheimer’s Association adatai szerint az Alzheimer-kórban érintettek közel kétharmada nő, aminek pontos oka egyelőre ismeretlen, de minden bizonnyal nemcsak a hosszabb várható élettartam indokolja. 

A genetika, egészen pontosan az apolipoprotein E nevű gén 4-es izoformájának öröklődése is növelheti a kockázatot: ha ezt az egyik szülői ágon örökli az ember, 47% a valószínűsége az Alzheimer kialakulásának, míg a két ág együttesen 91%-os kockázatot jelez. Ha a szülőnél már fiatalabb korban jelentkeznek a betegség tünetei, illetve indokolatlanul magas az ember koleszterin- és trigliceridszintje, érdemes lehet utánajárni az esetleges genetikai hajlamnak.

Ez egyszerű vérvétellel megvizsgálható. Pozitív eredmény esetén kulcsfontosságú a megelőzésre összpontosítani, mivel azonban a génektől függetlenül az életmód itt is felelőssé tehető, az életmódváltást egyéb esetben is érdemes megtenni.

A látászavarok hátterében

A menopauza után álló nők körében nő a száraz szem szindróma, majd a glaukóma, vagyis a zöld hályog kialakulásának kockázata az American Academy of Ophthalmology cikke szerint. A rizikófaktor részben szintén a genetikához kapcsolódik, az elsődleges, nyitott zugú zöld hályog hátterében az öröklött hajlam állhat, de a makuladegeneráció előfordulása sem teljesen független tőle. A helytelen életmód itt is ront az esélyeken, többek közt a dohányzás is.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• betegség
• hajlam
• genetika
• gén
• Életmód