A fekete csütörtök tényleg tömeges öngyilkosságot eredményezett a Wall Streeten?

GettyImages-3228710

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

A New York-i fekete csütörtököt, vagyis az 1929. október 24-i tőzsdekrachot követően a Wall Street részvényesei tömegestül vetették ki magukat a felhőkarcolók ablakain, ezzel az öngyilkosság látványos módját választó milliomosok állandó látnivalóvá váltak az utca népe számára – állítja az ismert történet, amelyet több filmben is felelevenítettek. A valóságban azonban szó sem volt tömeges öngyilkosságról.

A tőzsdekrach első jelei szeptemberben mutatkoztak, ekkor a befektetők még bíztak benne, hogy a részvényárak csökkenése csak átmeneti, és az elektromosság, illetve az olajipar jelentette lehetőségeknek köszönhetően a gazdasági növekedés hamarosan folytatódik. A csökkenés azonban nem állt le, sőt a részvények értéke rohamosan csökkenni kezdett: október 23-án több mint 6 millió részvény cserélt gazdát a Wall Streeten egyre olcsóbb áron, mintegy 4 milliárd dolláros értékvesztéssel, és másnap, a híres fekete csütörtökön már 9 milliárd dolláros volt a veszteség. A szerdától a következő heti fekete keddig tartó hat nap összesített vesztesége 50 milliárd dollárra rúgott.

A tőzsdekrach miatt tönkrement brókerek némelyike tényleg önkezével vetett véget az életének, tömeges öngyilkossági hullám azonban nem volt megfigyelhető: a statisztikák szerint októberben és novemberben kevesebben végeztek magukkal az Egyesült Államokban, mint a nyár folyamán, amikor a részvényárak még nem indultak esésnek. A leghíresebb esetre Kansas Cityben került sor: John Schwitzgebel biztosítási ügynök kétszer is mellbe lőtte magát, miután az újság pénzügyi rovatából értesült róla, hogy befektetései odavesztek.

A Wall Streeten mindössze egyetlen ember ugrott ki felhőkarcolóból, és ő sem azért, mert részvényei elértéktelenedtek volna: november 7. reggelén egy 51 éves asszony, az egyik brókercég hivatalnok-alkalmazottja, Hulda Browaski vetette ki magát az ablakon azért, mert a tőzsdekrach miatt olyan megfeszített tempóban kellett dolgoznia, hogy idegösszeomlást kapott.

A bulvársajtó által elterjesztett – teljességgel alaptalan – történet a sorozatos halálugrásokról több más forrásból is eredhet: egyes források szerint az október 29-i fekete kedden egy munkás jelent meg az egyik Wall Street-i felhőkarcoló tetején, akit az utcai járókelők öngyilkosjelöltnek hittek, más történetek arról számolnak be, hogy egy jókora vakolatdarab hullott alá az egyik épületről, kis híján halálos balesetet okozva.

De nem csak az öngyilkosságok számát túlozta el a korabeli sajtó: a történészek szerint az Egyesült Államokat korántsem rázta meg annyira a tőzsde összeomlása, mint sokan hiszik, a lakosságnak ugyanis mindössze 2,5 százaléka rendelkezett részvényekkel – írja Hahner Péter történelmi tévhitekről szóló könyvében.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

Oszd meg másokkal is!
Mustra